Vissza a lemezajánlókhoz

BALLYDOWSE
The Land, The Bread, And The People
1998 Grrr Records

A chicagói old school politikai punk-zenekar, a Crashdog feloszlása után az énekes Andrew Mandell és a basszusgitáros Brian Grover nem sokáig tétlenkedett, és tető alá hozta a Ballydowse-t.
Az új zenekarba aztán bevették Andrew nejét, akit korábban a Crashdog 'Sept. 1994' című dalában is hallhattunk énekelni, mégpedig meglehetősen szépen. A Ballydowse zeneileg ugyanazt a vonalat viszi tovább, mint a fent említett dal, vagyis a punkot és a kelta muzsikát ötvözi népzenei hangszerek bevetésével, továbbra is erős politikai töltetű mondanivalóval. A stílusnak megfelelően volt is egy rakás tagja a bandának, akik a hagyományos rock-zenei hangszerek mellett számtalan egzotikus holmit bevetettek, amellett nagy szerep jut a hegedűnek is. A dalokat két alapvető kategóriára lehet osztani: az egyikben a punk kerül előtérbe, inkább azt színezik folkzenei instrumentumokkal, a másikban a folk hatás diadalmaskodik, hol táncolnivaló, hol egész lírai nótát eredményezve. Némelyik szerzemény hangulatában nem áll távol a hagyományos kocsmadaloktól, a szöveget leszámítva mondjuk. Andrew hangja továbbra is igényel némi toleranciát, hozzászokást, de régi Crashdog-rajongóknak ez persze nem fog gondot okozni. Asszonya, Robin viszont nagyon szépen dalol, ellensúlyozva férje durva, nyers orgánumát.
A Ballydowse eddig két lemezt készített, ám úgy hírlik, újra összeállt, úgyhogy könnyen lehet, hogy jön majd egy harmadik is. Kíváncsian várom, mivel érdekes muzsikát játszott (játszik?) a zenekar, a szövegek pedig pláne nagyon jók.

--kristóf--