Vissza a lemezajánlókhoz

Brain [FAQ]
Nutze die Zeit
2002 RedToGrey Records

A Brain [FAQ] jó benyomást tett rám a 'Brainstorming' címet viselő demo EP-jével, így kíváncsi voltam a folytatásra. Az előzetes információgyűjtés során annyit mindenesetre megtudtam, hogy szigorúbb zenére, valamint kizárólag német nyelvű szövegekre kell számítanom az első nagylemezen.
És tényleg: a 'Nutze die Zeit' csakugyan jóval súlyosabb elődjénél, és persze valóban németül énekelnek (meg ordítanak) rajta. Noha nem vagyok nagy rajongója a német nyelvnek, érdekességképpen nem árthat egy német nyelvű lemez sem a kollekcióban. Ráadásul a Brain [FAQ]-nek valahogy jól is áll az anyanyelve, holott az EP 'Niemand' című nótája még nem ezt az érzést erősítette bennem. Az mindenesetre világosan látszik, hogy jóval természetesebben fejezik ki magukat Andiék édes anyanyelvükön, mint angolul tették. Ennyit a lingvisztikáról, és most térjünk rá a zenére.
Zenei téren a Brain [FAQ] jócskán eltért attól a nu metal vonaltól, ami a 'Brainstorming'-ot jellemezte. A 'Nutze die Zeit' gyakrabban emlékeztet amerikai metalcore csapatokra (pl. Zao), mint a zenekar korábbi önmagára. Emellett honfitársaik, a Rammstein hatása is érződik itt-ott, hozzátéve valamennyit a 'Brain [FAQ] sound'-hoz. Nem igazán dallamközpontú muzsikát tálalt nekünk a banda a CD-n, inkább a ritmikus riffek dominálnak. A címadó dal rögtön hozzá is szoktat bennünket a zúzdához, bár a refrénje még viszonylag dallamosnak tekinthető. Az 'Endlos'-ban azonban olyasmit is találunk a refrénben, amire nem számítottam; a Living Sacrifice-t idéző széttört ritmusú szaggatásra gondolok. A 'Solange'-ben komoly szerep jut a gitáros Robnak kiegészítő 'énekesként', ám hangja közelítőleg sem tetszik úgy a CD-n, mint élőben, pedig úgy tűnik, szándékosan keverték ilyenre. A 'Draussen' érdekessége a Meshuggah-ra emlékeztető mechanikus riff a versszakokban, a refrén viszont ismét melodikusabbra kerekedett. A szám végén Andi igen drámaira hangot üt meg - talán túlzottan is. A 'Schachtel' nagyot ütött koncerten, itt sem sokkal kisebbet. Az egyik legerősebb dal a lemezen. A 'W...' nagy kedvencem, pedig egy egyszerű és rövid instrumentális darab csupán. Mégis, talán a hangulata miatt nagyon szeretem. A 'Verloren' hosszabb lélegzetű mű, ám mindez nem lenne gond, de Andi itt aztán tényleg nagyon drámaira veszi a figurát. Gusztus dolga, de nekem ez már sok. A 'Spieler'-rel egy másik koncert-kedvenchez érkeztünk, a 'Schweige' azonban mintha megint egy kissé túldramatizált lenne. A CD-borítón rosszul tűntették fel a következő két dal sorrendjét, azaz a 'Schweige' után nem a 'Wahrheit', hanem a 'Gestern' következik. Utóbbi (a CD-n sorrendben előbbi) nóta versszakai felejthetőek, ám a refrén nagyon megragadott már az első hallgatások után is. A 'Wahrheit' nem tartozik a kedvenceim közé, noha vannak benne jól eltalált részek, ötletes megoldások. A '+1' egy újabb instrumentális, amely a totótól eltérően a tizenhármas tétel előtt szerepel. A 'Du' megint a jobb dalok közül való, a 'Flucht' viszont remek kezdése ellenére sem igazán válik be.
A Brain [FAQ] a 'Nutze die Zeit'-en alighanem megtalálta a saját hangját, identitását, ám hogy igazán számottevő erővé váljon a zenei világban, több erős dalt kell írnia - vagy rövidebbre kell venni a CD-t. Az azonban ígéretes, hogy az album több mint fele egész jó, és a gyengébb dalokban is rejtőznek értékek. Továbbra is úgy vélem, van jövője a csapatnak, és nagyon remélem, hogy nem fognak rám cáfolni.

--kristóf--