Vissza a lemezajánlókhoz

CRAIG'S BROTHER
Lost At Sea
2001 Tooth & Nail Records

Az első nagylemeze alapján tehetséges pop punk zenekarként számon tartott Craig's Brother-t a második album elkészítésének megkezdése előtt elhagyta mindkét gitárosa. Van, aki ilyen helyzetben kétségbeesik, ám Ted Bondot nem olyan fából faragták.
Ennek igazán örülhetünk, hiszen a 'Lost At Sea' az első koronghoz hasonlóan jó zenét tartalmaz - igaz, a stílus változott, a 'punk' felől még inkább a 'pop' irányába mozdult el a skálán. Kevés a gyors dal (a 'Glory', a 'Divorce', és a 'Prince Of America' sorolható ide), és maga a hangzás is felpuhult valamelyest. A gitárok nem szólnak olyan karcosan, és a dobok sem olyan feszesek, mint a 'Homecoming'-on. Inkább dallamos rock-nak nevezhetnénk talán az anyagot, hiszen a punkhoz nem sok köze maradt. Pláne, ha figyelembe vesszük, hogy a nóták mintegy fele a 'ballada' kategóriába is belefér többé-kevésbé (a 'Lullaby'-ra, a 'Masonic'-re, a 'Set Free'-re, illetve a 'Falling Out' és a 'Lost At Sea' egy részére gondolok). Meg aztán vannak itt még egyéb, a punkra csöppet sem jellemző érdekességek: a 'Back And Forth' fantasztikus hangszerelése a dinamikus vonósokkal ('szimfonikus punk'?! - ez így elég hülyén hangzana), a 'Glory'-ban hallható gyermekkórus, vagy a címadó dal epikus felépítése, 'vonalvezetése'. A 'Back And Forth'-ra még visszatérnék; a dal a vonósok nélkül is nagy sláger lenne, ám amit kihoztak belőle, arra nehéz szavakat találni. Nem tudom, hogy a producert, vagy a zenekart dicséri-e az ötlet, de a lényeg nem is ez, hanem a végeredmény. A szám önmagában megéri, hogy valaki beszerezze a 'Lost At Sea'-t. A többi csak ráadás, bár valóban meglehetősen nagyvonalú, hiszen a 'Head In A Cloud', a 'Lullaby', vagy a 'Lost At Sea' is nehezen megunható, jól felépített nóta, ám a többi is kiemelkedik az átlagból. Az intelligens szövegek is távol állnak az igazi punk életérzéstől, annál közelebb a rock-zene sok olyan klasszikusához, akik rájöttek arra, hogy a zene kiválóan alkalmas rá, hogy nagy gondolatok kommunikációs csatornájaként szolgáljon.
Noha a 'Lost At Sea' vérbeli punkoknak nem feltétlenül ajánlható, a fiatalos, mégis igényes rock-zenét keresőknek mindenképpen megér egy próbálkozást.

--kristóf--