Vissza a lemezajánlókhoz

DELIVERANCE
Weapons Of Our Warfare
1990 Intense Records

Egy igazi klasszikus a nyolcvanas és kilencvenes évek fordulójáról; a kaliforniai Deliverance második nagylemeze, amely a banda fennállásának ötödik évében született. A 'California Metal' című válogatáson feltűnt csapat a keresztény Intense Records lemezkiadó egyik üdvöskéjeként nagy sikert aratott bemutatkozó korongjával egy évvel korábban. A 'Deliverance' igazi speed metalt tartalmazott pörgős riffekkel és dobokkal, gyors gitárszólókkal, valamint egy fantasztikus torokkal. A frontember Jimmy Brown nem 'csupán' dalszerzőként, szövegíróként, és ritmusgitárosként emelkedett a műfaj nagyjai közé, de hangja is kiemelte az átlagból. Lágy tenorja némi kontrasztban áll az őt kísérő muzsikával, ám a hatás fenomenális. Nem beszélve arról, hogy ezzel hidat emelt a közönségnek a szigorúbb thrash- és death-metaltól ódzkodó rétege felé, amely valami izgalmasabb zenére vágyott ugyan, de nem volt kibékülve az extrém énekhangokkal. Az igei szövegek, a tüzes és gyümölcsöző szolgálat tovább növelte a banda rajongótáborát a keresztény fiatalok körében.
Egy szó mint száz, a 'Weapons Of Our Warfare'-t nagy várakozás előzte meg. Némi gubancot okozott, hogy a két lemez között sor került egy szólógitáros-cserére, ám a dolog jól sült el, hiszen nem akárki érkezett: a Reconból ismert George Ochoa erősítette a lemezen a bandát. Talán azóta sem volt soha olyan erős a Deliverance felállása, mint ekkor, sokan úgy beszélnek erről az összeállításról, mint 'a nagy D'-ről. George a gitárosi teendők mellett a produceri feladatokat is ellátta, de Jimmy-vel vállvetve a dalszerzésből is alaposan kivette a részét. A várakozásokat így még felül is tudta múlni a zenekar: nemcsak a keresztények körében, de a világban is elismerést váltott ki a lemez. Például Az MTV 'Headbangers' Ball' című fémzenei magazinja is játszotta a címadó dalhoz készült klipet. A kultúrtörténeti áttekintésből legyen elég ennyi, ám ezeket mindenképpen szükségesnek tartottam elöljáróban elmondani egy ilyen viszonylag régi albummal kapcsolatosan.
S hogy mit is hagytak az utókorra a fiúk, azt is megtudjuk, ha elindítjuk a lejátszót. Az album címe ('A hadviselésünk fegyverei') sejtetni engedi, hogy a téma a szellemi harc lesz, és ha egy pillantást vetünk a borítóra, máris meggyőződhetünk feltevésünk helyességéről. A képen egy angyal és egy démon vív egymással, miközben egy Szent Pálnak látszó alak éppen szorgosan jegyzetel. Igen, egy konceptalbumhoz van szerencsénk, amelynek témája köré valóságos kis zenei bibliatanulmányt szerkesztettek a muzsikusok.
Az első track-ben a címéhez méltóan (a 'supplication' magyarul könyörgést jelent) egy imát hallhatunk - hallhatjuk, ha jól megfigyeljük, amint a háttérben különféle nyelveken imádkoznak többen is. Majd egy úriember ékes - brit! - angolsággal felolvassa Pál apostolnak a korinthoszbeliekhez írott második levelének tizedik részéből a negyedik és az ötödik versszakot, amit rövid instrumentális átvezetés után a 'This Present Darkness', a lemez egyik leggyorsabb dala követ. A nóta mondanivalója hasonló, mint Frank Peretti azonos című (magyarul 'Ez élet sötétsége' címmel megjelent) könyvéé: imával be lehet venni az ellenség erődítményeit, győztesen kerülhetünk ki a szellemi hadviselésből a bennünket körülvevő sötétség ellen. A címadó nótában a gondolkozásmód, a gondolatok jelentőségét tárgyalják egy valamivel slágerosabb zenei alapra építve, a 'Solitude' pedig a magányból, a félelemből kivezető utat tálalja elénk a Biblia, Isten szavai formájában. A közepén található hosszú instrumentális rész a gitárszólóval a metal-zene legnagyobb alkotásai közé sorolható. A következő szám emlékeztet bennünket, hogy nem test és vér ('flesh and blood') ellen kell küzdenünk, míg a 'Bought By Blood' a szexuális erkölcstelenségtől óv minket felhívva rá a figyelmet, hogy Jézus a vére által megvásárolt bennünket. Mindkettő pörgős, thrashes nóta. A '23' zeneileg egy gyönyörű metal-ballada, szövegét illetően pedig a 23. zsoltárt dolgozza fel. Az utána jövő 'Slay The Wicked' egy csapásra végez a szentimentális hangulattal az arra hajlamosakban, amikor egy jópofa intro után a féltékenyen szerető Istent mutatja be nekünk. Ezek után már valóban nem esünk kétségbe, ha a halál esetleg meghívót küld, hiszen jogunk van azt visszautasítani, ha életünket már itt a földön átadtuk Urunknak; a 'Greetings Of Death' a másik leghúzósabb dal a CD-n egyébként. És végül, de nem utolsósorban ki is kell tartanunk, nem szabad csüggednünk, hiszen csak akkor arathatjuk le a jutalmat. Legalábbis erre tanít a záró nóta, de ne gondoljuk, hogy a bandának ilyen propagandára lenne szüksége, hogy mindvégig szinten tartsa az érdeklődésünket a zenehallgatás során.
A 'Weapons Of Our Warfare' - mint utaltam rá az elején - 'egy igazi klasszikus', még évek múltán is nagy örömöt okoz a meghallgatása. S ami ennél is több: üzenete, szellemi tartalma nem veszti el aktualitását. A szellemi hadviselés örök téma, s bizony nélkülözhetetlen az isteni élethez. A saját harcát nemcsak Rambónak, de mindenki másnak is magának kell megharcolnia. Ebben is segítséget nyújthat ez az album, mely - mint említettem - igazi bibliatanulmányként is funkcionálhat. (Némi angoltudás azért nem árt hozzá persze.)

--kristóf--