Vissza a lemezajánlókhoz

GALACTIC COWBOYS
Galactic Cowboys
1991 David Geffen Company

Tehénbőgés, állomáskeresés, üvegcsörömpölés, spanyolgitár, progrock: mi az?
Nos, nem érdemes találgatni, inkább elárulom: a Galactic Cowboys bemutatkozó albumának kezdete. De ha esetleg az elébbi felsorolást unalmasnak tartaná valaki, talán megvigasztalja, hogy a dalban akad némi szájharmonika, blues-os gitárszóló, és néhány fiesztába illő rikoltás is. Kedvcsinálónak talán ennyi is elég lenne a lemezhez, ám nem érdemes nagyon leragadni az első számnál, hiszen számtalan (na jó, szám szerint kilenc) jobbnál jobb követi. Közülük is kiemelkedik a záró, epikus 'Speak To Me'. A mintegy tízpercnyi hosszú dal olyannyira szíven talált, hogy szinte csak miatta vettem meg a CD-t. Ugyan nem találunk benne túl sok váltást, fordulatot, mégis mindvégig leköti az embert. Még jobb, mint a King's X 'Faith Hope Love'-ja, márpedig akinek ez mond valamit, annak sokat mond. Nem véletlen, hogy szóba hoztam a Galactic Cowboys 'testvérzenekarát', hiszen sok minden összeköti a két bandát. Azon túl, hogy hosszú ideje jó barátságban állnak egymással, ugyanabban a városban élnek, még a producerük is ugyanaz a Sam Taylor volt az első albumok esetében. Ennek köszönhetően a két gárda hangzása is picit emlékeztet egymáséra, és a GC részéről mindez leginkább a bemutatkozó korongon érhető tetten. A teljes bandát igénylő énekharmóniák, a vastag bőgőhangzás, a groove-os zenei témák, az enyhén progresszív íz, mégis csupa fogós téma mindkét társulat kelléktárának fontos részét képezi. Persze, a sok hasonlóság mellett különbség is akad bőven. A GC például jóval metalosabb, keményebb, energikusabb muzsika. A másik eltérés a GC humora, amely folyamatosan jelen van akkor is, ha komolyabb hangvételt igénylő témákhoz nyúlnak a fiúk. A humor azonban nem kényszeres komolytalanságot jelent, példa erre a már említett 'Speak To Me' is, amely egy meglehetősen komoly nóta. Az 'I'm Not Amused' és a 'Kill Floor' iróniáját, a 'Pump Up The Space Suit' bolondozását, a 'Ranch On Mars Reprise' sajátos jövőképét hallva viszont önkéntelenül is mosoly szökik az ember arcára. (Érdekességképpen megjegyezném, hogy a 'Ranch On Mars' is elkészült a lemez felvételének idejére, ám mégis csak a második korongra tették rá, miután Monty kicsit átdolgozta a szövegeket. Így van az, hogy csak a 'Reprise' hallható az első albumon.)
Ahogy a banda énekli: 'Galactic Cowboys NEVER age!', azaz 'a Galaktikus Cowboy-ok SOSEM öregszenek!'. És tényleg: hiába telt el több, mint egy évtized a lemez megjelenése óta, a 'Galactic Cowboys' a mai napig időtálló, friss muzsika.

--kristóf--