Vissza a lemezajánlókhoz

IMMORTAL SOULS
Once Upon A Time In The North
2005 Fear Dark

Régóta húzódott már ennek a lemeznek a megjelenése, de a lényeg, hogy végül is megjelent. Nemcsak a két új szám miatt jó ez, hanem mert a finn 'winter metal' banda két régi EP-je, a 'The Cleansing' és a 'Divine Wintertime' - mely utóbbi a szintén finn Mordecai 'Through The Woods Towards The Dawn' című EP-jével közös splitként jelent meg anno - már rég nem hozzáférhető, nem beszélve a banda két őskori demójáról, amelyekről szintén kerültek fel dalok erre a gyűjteményre.
A 'Once Upon A Time In The North' tehát úgy néz ki, hogy két új nóta után jön a 'The Cleansing', majd a 'Divine Wintertime' négy-négy dala, ami után kronológiailag még visszább haladva három nóta következik a 'Reflections Of Doom' demokazettáról, és végül egy track a legeslegelső demokazettáról, az 'Immortal Souls'-ról. Jól megfigyelhető az éles határ, ami a CD-ket elválasztotta a kazettáktól, már ami a stílust illeti: míg kezdetben doomos death metalt játszott a brigád, a 'Divine Wintertime'-tól kezdődően göteborgi hatásokkal átitatott dallamos death metalt hallhatunk az északi fiataloktól. A szép digipakként piacra dobott kiadvány az eddigieken felül tartalmaz még egy CD-t, amin a komplett 2001-es nagylemezt, az 'Under The Northern Sky'-t hallhatjuk, ami ma már szintén nehezen beszerezhető. A csomagolás is impozáns, hiszen a kiadványokról részletes adatokat találunk a bookletben, sőt, mindegyikhez jár némi jegyzet a zenekar frontemberétől, úgyhogy akit érdekel az ilyesmi, bepillantást nyerhet a háttérbe is.
Hogy azért magukról a dalokról is mondjak valamit: a két új szám nem rossz, de nem is korszakalkotó, a hangzásuk lehetne erőteljesebb is. A 'The Cleansing' a zenekar egyik legnagyobb slágere, a róla elnevezett EP három dala közül némelyik a 'Reflections Of Doom'-on szerepelt eredetileg, ilyen az 'Until' is, ami szintén egy jól eltalált dal, de ha jól emlékszem, a 'Prophet'-et is hallottam a régi kazettán. (Igen, jól emlékszem, most olvasom a jegyzetekben, hogy az is a demóról származik.) Mindenesetre ez a két szám tükrözi a korai doomos hatásokat is a dallamos témák mellett. Az 'Icebound' ismét egy tempósabb szerzemény, egész jó. A 'Divine Wintertime' mind a négy dalát nagyon szeretem, örülök, hogy végre CD-n is megvannak. Közülük a 'Morning Mist' lassabb, de egyértelműen újabb nóta már az is. Értelemszerűen a 'Reflections Of Doom' dalai primitívebbek, de egész jól szólnak, ezen már annak idején a kazettát hallgatva meglepődtem. A három nóta közül leginkább talán az 'I Am Me' tetszik. Soha nem tetszett viszont az 'ének' a kazettán, de most megtudtam, hogy Aki valamilyen torokfertőzéstől szenvedett a felvételek idején. További érdekesség, hogy mivel fivére, Esa nem mindig ért rá a munka mellett, Aki játszotta fel a gitárok egy részét is. Még érdekesebb, hogy a dobos Jupe csak valamikor a felvételek körül csatlakozott, úgyhogy nem is ő játszotta fel a dobokat, hanem - hát igen - egy dobgép. Mindenesetre a dobgép nem túl zavaró, szerencsére. A záró 'Immortal' nyilván csak a történelmi hűség kedvéért került fel, nagy élményt önmagában nem nyújt, pláne a lemez első kétharmada után. De itt legalább élő dobot hallhatunk, mégiscsak az az igazi, na. Ja, és ez még se nem doom, se nem dallamos, sokkal inkább emlékeztet a nyolcvanas évek thrash mozgalmára. A második lemez, az 'Under The Northern Sky' is jófajta dallamos death metal, akinek nincs meg, annak már csak amiatt is érdemes beszerezni ezt a szép dupla CD-t.

--kristóf--