Vissza a lemezajánlókhoz

KINGSTON FALLS
The Crescendo Of Sirens
2006 Strike First Records

A Kingston Falls Strike First-ös debütalbumát hallgatva egyből a Haste The Day neve ugrott be. Hasonlónak éreztem a zenei irányt, a leglényegesebb különbség talán csak annyi, hogy a Kingston Falls metalcore-ba öntött rock and rolljában még inkább az utóbbi felé leng ki a képzeletbeli mérleg nyelve. Amúgy ugyanúgy megvannak az egyszerű refrénekben a többszólamú dallamos vokálok, ugyanúgy megvan a károgós harákolás egyébként, a breakdownok, meg minden más, ami csak kell manapság.
Sok eredetiség nincs hát a Kingston Falls zenéjében, kis underground bandához mérten mégse rossz anyag a 'The Crescendo Of Sirens', egyrészt pont a rock and rollos megközelítés miatt, másrészt meg mert sok jó téma van a lemezen. Sajnos a dallamos ének nem éppen bivalyerős, igaz, némelyik nagy banda sokkal-sokkal rosszabbat produkál rendszeresen - pl. az ebben a vonatkozásban alulmúlhatatlan Shadows Fall -, pedig maguk a dallamok egész jók, csak a hang bizonytalankodik kissé. A szólógitár ugyan technikailag nem döngeti a csúcsokat, de a meglévő tudást ügyesen használja ki, jólesik hallgatni. Mint ma már megszokott, a pontossággal nincs baj, persze hogy ez mennyiben köszönhető a modern technikának és mennyire a zenészek tudásának, csak élőben derül ki. A hangzás is korrekt, nem agyonstúdiózott Killswitch Engage-sound, de a nyersesség ennek a zenének inkább válik előnyére, mint hátrányára. A borító gyönyörű, a régi képregények stílusát követi, és természetesen Dave Quiggle munkája.
Aki lemaradt eddig a Kingston Falls munkásságáról, ne érezze emiatt elpocsékoltnak az életét, de ha épp új hallgatnivalót keres valaki, esetleg adjon egy esélyt ennek a szimpatikus csapatnak. Két kedvenc számom a lemezről a 'The Weak Shall Prevail' és a 'Beauty And The Sentiment (Part II)', esetleg lehet ezekkel kezdeni az ismerkedést.

--kristóf--