Vissza a lemezajánlókhoz

KNOCK OUT
Túlerő
1996 KEKA Records

A Knock Out egy százhalombattai kötődésű zenekar volt a '90-es évek közepe táján, a 'Túlerő' a banda első, és sajnálatosan a mai napig egyben utolsó kiadványa. Ráadásul még ez a jobb sorsra érdemes anyag is csupán kazettán volt hozzáférhető.
Pedig a 'Túlerő' CD-t és folytatást érdemelt volna. A csapat magját Jakab Zsolt és Fejes Zoltán alkotta, akik közül előbbit dalszerzőként és elsősorban gyerekeknek szóló lemezei révén ismerhetünk, utóbbi pedig hazánk egyik legtehetségesebb, legjobb szólógitárosa, aki nem mellesleg a Classicával is letette képzeletbeli névjegyét a szintén képzeletbeli asztalra. Jakab Zsolt természetesen cseppet sem 'gyerekeskedik' a 'lemezen', hiszen a K.O. komoly hard rock/dallamos heavy metal fogat volt, amelyben igencsak elkeltek Fejes Zoli sistergős, vagy éppen fülbemászóan dallamos (vagy éppen mindkettő) szólói. És ha mindez nem lenne elég, gyorsan hozzáteszem, hogy a dobokat pedig nem más játszotta fel, mint az a Tobola Csaba, akinek neve az Ossianból és a Fahrenheitből is ismerős lehet a magyar rockzenét ismerőknek. Emberünk játéka önmagában egy élmény, a legunalmasabb négynegyedeket is olyan átéléssel és lendülettel játssza, hogy az embernek képtelenség kivonnia magát a hatás alól, önkéntelenül is verni kezdi a lábával-kezével a taktust. Szuper. A borítón különben föltűntették ugyan egy basszusgitáros nevét is, ám ez ne tévesszen meg minket: a bőgőtémákat is Zoli játszotta fel - köztük azt a szólót is, amit a 'Másik oldal'-ban hallhatunk. Ráadásul tudomásom szerint mindezt balkezes létére egy jobbkézre hangolt basszusgitárral! Nem semmi! A hangszeres alapokat Jakab Zsolt remek hangja koronázza meg, Fejes Zoli vokáljával megtámogatva itt-ott. A szövegek is figyelmet érdemelnek: egyszerre egyértelműek, mégis elgondolkodtatók és költőiek. Van mondjuk néhány gyengébb pillanat, mint például a 'Nincs vége' esetében, amelyben itt-ott picit erőltetettnek tűnik a szöveg. Vagy ott van a 'Budapest ég', amelynek szövege erősen izzadságszagúnak és fárasztónak tűnik számomra, ám többek véleménye szerint az egyik legjobb a lemezen (mellesleg ez utóbbi dal szövege Pajor Tamás tollából származik, akárcsak az 'Igazi ember' verse). Hogy a hatás tökéletes legyen, a hangzás is mesés, főleg ha azt vesszük, hogy mindössze egy - magánkiadású - kazettáról van szó. De még ezt is lehet fokozni, ugyanis a kazettát sikerült olyan borítóba csomagolni, ami nemcsak hazánkban példátlan, de nemzetközi szinten is kiemelkedőnek számít.
Bárcsak CD-n is kijött volna! Az elmúlt évek során csak a szalag kopott meg, a tartalma semmit sem veszített értékéből. Azt hiszem, sok ember értékelné imája meghallgattatásának eredményeként, ha megjelenne az anyag újrakiadása CD-n, no meg - pláne - a folytatás.

--kristóf--