Vissza a lemezajánlókhoz

KOHLLAPSE
Distant Mind Alternative
1999 Kohllapse Art

A Kohllapse tulajdonképpen nem más, mint két canberrai fiatalember, Ro Edwards és Matt Aitchison közös vállalkozása, hogy olyan zenét hozzanak létre, amely egyrészt közel áll hozzájuk, másrészt újszerű élményt nyújt és megérinti mindazokat, akik meghallgatják. Második lemezükön, a 'Distant Mind Alternative'-on - amely az elsőhöz hasonlóan saját kiadásban jelent meg - ebben segítségükre sietett Paul Sweeney basszusgitáros is.
Aki nem ismeri az első korongot, annak elmondanám, hogy a 'self titled' album gótikus, epikus, helyenként ambient metalt tartalmazott, valamint egy meglepetésnótát, amely a korai nyers black metal bandákat idéző stílusban íródott. A CD-t atmoszférája kiemeli az átlagból, és még ha a hangzás nem is volt tökéletes, nyugodtan kijelenthető, hogy az underground zenei élet fényesen csillogó gyöngyszeméhez volt szerencsénk.
A 'DMA' karakterét továbbra is meghatározza különleges atmoszférája, hangulata, azonban nagyban eltér elődjétől. Jóval nagyobb szerepet kap az elektronika, ami valószínűleg annak (is) köszönhető, hogy Matt nagyobb súllyal vette ki részét a dalszerzésből, ill. hangszerelésből. A nyugodt, lassú számok jellemzik a lemezt, de a Ro hangjából áradó energia és érzelemgazdagság végig fönntartja az érdeklődést. Bámulatos, hogy képesek operálni a különféle hangulatokkal, milyen mesterien képesek fokozni az izgalmakat a dalokon belül. Ez történhet lassan is, mint az instrumentális 'Eclipse' példája mutatja: a dal szinte teljes egészében egy crescendót alkot. Ennek ellenkezője a záró 'Insight' kezdete, ahol a kezdő akusztikus gitár után hirtelen berobban a többi hangszer, és mindent elsöprő erővel veszik át az irányítást. Hasonlót találunk a 'Contort'-ban is, amikor egy gyönyörű női hang után Ro mély, halk dörmögése, majd - a semmiből előtörve - ordítása töri darabokra egy szempillantás alatt a bennünk addig kialakult képet. (Nem véletlenül sikerült ilyen hatásosan a belépés: a tizedik, rejtett track azt örökíti meg, amint barátunk a stúdióban gyakorolja a hangjával való helyes bánásmódot.) Ro egy interjúban elmondta, hogy a 'Ghost Storm' rendkívül rövid idő alatt született meg. A dal nem is különösebben komplikált, viszont ennyire plasztikus muzsikát még nem sokat hallottam. Valósággal megelevenedik lelki szemeim előtt a dal mondanivalója a zene révén: a vihar előtti feszült várakozás, a hulló esőcseppek, a tomboló orkán, a hirtelen felhőszakadás, az égzengés mind-mind benne van a dalban. A meglepetésnóta most sem maradt el, igaz, ezúttal jóval visszafogottabb: egy techno-számot kapunk ajándékba a 'Real Man In Quicksand' révén.
Érdekes tudni, hogy meglepően kis költségvetéssel vették fel az anyagot - a hangzás annyira professzionális, hogy a nagy multik sem igen csinálnak ennél jobbat. Ez viszont a zenészek és a hangmérnök profizmusát dicséri mindennél hatásosabban. Csodálom, hogy egyetlen nagy kiadó sem karolta fel a bandát; a Kohllapse és a 'Distant Mind Alternative' ennél többet érdemelt volna. Bár az is igaz, hogy földalatti volta csak tovább növeli a lemez sajátos báját.

--kristóf--