Vissza a lemezajánlókhoz

LOVELORN
All For The Price Of Rings
1999 Pluto Records

Mire annak idején megismerhettem az arkansasi, Eso-Charis nevű innovatív, kaotikus HC-bandát, annak egyik tagja, Jayson Holmes még extrémebb vizekre evezett zenei téren új projectjével, amely a Lovelorn névre hallgatott (akkor még). A Lovelorn bemutatkozó lemezét az éppen szárnyait bontogató Pluto Records vállalta be, az a kiadó, amelyiknél az As I Lay Dying karrierje is kezdődött.
Hogy a Lovelorn az As I Lay Dyinggal ellentétben nem vitte sokra, az nem a véletlen műve. Az 'All For The Price Of Rings' hihetetlenül elborult muzsika, híján a kommercialitás szikrájának is. Itt-ott akad egy-két jazzes gitárhangzat, akárcsak az Eso-Charisnál, itt is akadnak össze-vissza dalszerkezetek, csak még végletesebben. Az talán elmond valamit, hogy az album nyolc száma több mint negyvenhét perc műsoridőt eredményezett. A hangszeres tudás nem a végsőkig csiszolt, hogy úgy mondjam, az énekhang sem a legkimunkáltabb a világon, és még az ordításoknak is olyan a hangszínük, ami megint csak nem teszi könnyebbé a mű befogadását. A hangzás ehhez képest egész korrekt, persze lehetnének pl. ütősebbek a dobok, harapósabbak a gitárok, de így is élvezhető a megszólalás maga.
A zene már jóval kevésbé, legalábbis az átlag fogyasztó számára, de még edzett HC-indie arcoknak is lehet, hogy neki kell ülniük párszor az anyagnak - ha bírják. És mégis, azt mondom, nem feltétlenül hiábavaló vállalkozás a Lovelorn zenéjének feltérképezése, nem szükségszerűen elvesztegetett idő az, amit a lemez hallgatásával tölt az ember, mivel van az egésznek egy sajátos hangulata, aminek a hatása alá lehet kerülni, és ha ezen túl vagyunk, még akár azon is kaphatjuk magunkat, hogy tulajdonképpen élvezzük a dolgot. Aztán hogy ezt be merjük-e vallani magunknak, vagy még a CD emlékétől is szabadulni próbálunk-e minél előbb, az már egy másik kérdés.

--kristóf--