Vissza a lemezajánlókhoz

MORTIFICATION
Mortification
1991 Intense Records

A Mortification nevű melbourne-i keresztény metal-zenekar mára már intézménnyé vált, és neve egybeforrt a frontember Steve Rowe-éval. Nem is csoda, hiszen a felállás folyamatosan változott az évek során, s az alapító tagok közül már régóta csupán Steve tagja a bandának. Sokak véleménye szerint azonban a legerősebb az az összeállítás volt, amelyik az 1991-es lemezen is szerepelt. Ebben lehet valami, elvégre olyan muzsikus, mint Jayson Sherlock, nem terem minden eukaliptuszfán. Michael Carlisle is remek ritmusgitáros, ám a szólók nem igazán hagynak pozitív nyomot az emberben. (De legalább nincs is sok belőlük.)
Az album zeneileg nem sokban tér el korának thrash-lemezeitől, bár az ének miatt sokan inkább a death metal kategóriába szokták sorolni. A lényeg azonban úgysem a címke, hanem a tartalom, és a Mortification-nek nincs oka szégyenkezni zenéje miatt. A riffek többsége jól eltalált, a váltásokat is remekül megoldották a muzsikusok. A hangszerek kezelésével sincs probléma - a már említett szólógitár kivételével -, sőt. A zene így nem lehetett akadálya annak, hogy a fiúk üzenete, az Örömhír eljusson a szigorú hallgatnivalóra éhes közönséghez. Persze, a célközönség ismeretében ne számítsunk nyálas ömlengésre - ne feledjük, a hallgatók közül nem kevesen a sátánizmusra is nyitott fiatalok körébe tartoztak. Ennek megfelelően a szövegek kitérnek az élet keményebb igazságaira is, mint a szellemi harc, démonok, sőt maga a megítéltetett sátán is. Érthető, hogyan válhattak a Mortification tagjai a black metal maffia gyűlölt ellenségeivé rövid idő alatt, miközben ezzel párhuzamosan sorra tértek meg a metal-rajongó fiatalok. A lemezborító is ellentmondásos reakciókat váltott ki annak idején - nem mindenki bírta megemészteni a tűznek tavába vetett szellemeket ábrázoló eredeti változatot, az ő kedvükért egy másik verziót is készített a kiadó (érdekesség, hogy mindkettőt a dobos Jayson Sherlock rajzolta). Fura, mennyire szeretnek az emberek szelektálni a Biblia igazságai között...
A lemez egyetlen gyenge pontja a hangzás; kicsit vékonyan szólalnak meg a hangszerek, és mintha az ének is a kelleténél picivel hangosabb lenne. Persze nem elviselhetetlen a dolog, de a következő két album tükrében azért feltűnő.
Hangzás ide vagy oda, a 'Mortification' egy remek thrash-album világos mondanivalóval. A KMG Records 1998-ban újra kiadta a lemezt és a 'Scrolls Of The Megilloth'-t dupla CD formájában, így aki annak idején lemaradt róla, annak is esélye nyílott rá, hogy pótolja a hiányt.

--kristóf--