Vissza a lemezajánlókhoz

MXPX
Life In General
1996 Tooth & Nail Records

Sokan vádolják őket azzal, hogy 'nem elég keresztények'. Hogy mit is jelent mindez? A zenekar 'bűne', hogy 'nem elég evangelizálók' a szövegeik. Azért mielőtt eltemetnénk őket, hadd fűzzek a megállapításhoz néhány megjegyzést. Az MxPx valóban nem a klasszikus értelemben vett evangelizáló együttes. De: óriási szolgálatot végeznek egy olyan kultúrában, amelynek jelmondata a 'Szex, drogok, és rock 'n' roll' (a punkról van szó, ha valaki még nem találta volna ki). A szabad szex helyett bátran kiállnak a monogám, életre szóló szerelem mellett. A drogok és a pia helyett amellett, hogy ezek nélkül is érezheti jól magát az ember, sőt, igazán csak ezek nélkül lesz boldog. (A rock 'n' roll maradt.) A 'Life In General' a banda harmadik nagylemeze, és az utolsó a keresztény Tooth & Nail kiadónál. A következő album ugyanis már a világi A&M-nél jelent meg (ősmetálos arcoknak a keresztény Stryper révén ismerősen csenghet a kiadó neve). Az új kiadó az egyik legnagyobb világi punk rock zenekarral, a Bad Religion-nel küldte őket turnéra. S hogy a kétkedőket meggyőzzük az MxPx tagjainak hitéről: a turné során a hitetlen banda gitárosa már arra kérte a fiúkat, hogy imádkozzanak a beteg feleségéért és gyermekeiért, jóllehet kezdetben rendszeresen viccet csináltak a fiúk meggyőződéséből. Az olyan csapatok, mint az MxPx, fontos szerepet játszanak abban, hogy a világi fiatalokban lerombolják a kereszténységgel szembeni előítéleteket, hogy megnyíljanak az Evangélium számára.
Oké, ennyit a zenekarról, és most lássuk (halljuk) a CD-t. Gyors, egyszerű, dallamos nóták jellemzik a 'Life In General'-t. Mint címe is mutatja, az élet legkülönfélébb kérdései kerülnek terítékre a szövegekben. Mike Herrera, a dalok szerzője igazi egyéniség, ifjú kora ellenére is sok felnőttet megszégyenítő bölcsességgel lát sok dolgot. Gondolatait pedig oly módon önti formába, hogy azokat a fiatalok megértsék. Persze most sem maradnak el a kevésbé komoly hangvételű számok, amelyeket már megszokhattunk az első két lemezen is. Mike enyhén orrhangú énekstílusa ideális a műfajhoz, és több kollégájától eltérően ő képes megkímélni hallgatóságát a fülsértő hamis hangoktól. Basszusgitárjátékával ugyan nem váltana magának bérletet egy progresszív rock projektbe, de a pörgős nóták számára jó alapot teremt. A punk rockban a hangszeres tudás túlzott csillogtatása már úgyis inkább hátrány, mint erény. Ennek ellenére azért a gitáros Tomtól ennél többet is elviselnénk, de a minimumot ő is teljesíti. A gitár mellett a vokálért is ő a felelős, ez utóbbi feladatot véleményem szerint kifogástalanul látja el. A dobos Yuri precíz, mint az óramű, együtt mozog a zenével, jól kiegészíti a többieket. Az biztos, hogy az MxPx színvonalában nem marad el menő világi kortársaitól (amilyen pl. a Green Day).
Mozirajongóknak felhívnám még a figyelmét, hogy a Scooby Doo filmváltozatának főcímzenéjét is a bremertoni punk rock trió játssza.

--kristóf--