Vissza a lemezajánlókhoz

NORMA JEAN
O' God, The Aftermath
2005 Solid State Records

A Norma Jean első albumát, a 'Bless The Martyr And Kiss The Child'-ot azóta se bírtam megkedvelni, hogy megjelent. Pedig a banda kvázi első nagylemeze, a még Luti-Kriss néven kiadott 'Throwing Myself' tetszett, a zenekar általam látott illetve átélt koncertjétől pedig sokkot kaptam. Mégis, a mewithoutYou énekesének, Aaron Weiss-nek a vendégszereplésével készült nótán, a 'Memphis Will Be Laid To Waste'-en kívül egy se fogott meg igazán az első, már Norma Jean néven futó lemezről.
Azóta az együttesből többen távoztak, köztük az énekes Josh Scogin - ő ma a The Chariot frontembere -, akit nem közvetlenül, de az Eso-Charis egykori énekese, Cory Brendan - annak idején még Cory Putman - váltott. További lényeges eltérés az új és az előző korong között, hogy míg amazt élőben rögzítették a stúdióban, az új lemezt 'rendesen', hangszerről hangszerre haladva vették fel. Ezzel együtt meglehetősen intenzív lett az album, ha nem láttam volna a bandát annak idején testközelből, igazából nem is gondolnám, mennyivel energikusabbak tudnak lenni még annál is, mint ami a CD-n hallható. A csapat stílusa maradt a már megismert kaotikus noise-core, sokkal fókuszáltabb az új anyag sem lett az elődjénél. Mondjuk itt-ott markánsan kiütközik Cory múltja is - legalábbis meg lennék lepve, ha kiderülne, hogy pl. a 'Coffinspire'-ben hallható, tipikusan az Eso-Charis-ra jellemző riffet nem ő írta. Persze Cory hatása leginkább hol máshol jönne ki, mint az énekben; igazából itt dőlt el, hogy végül beszereztem a lemezt, és hogy azóta is élvezettel hallgatgatom. Sokkal jobban tetszik Cory hangja és stílusa, jóval férfiasabb, határozottabb szerintem a hangja, ráadásul zseniálisak az elszórt dallamos témák. És most senki ne emo-core-os megoldásokra gondoljon, Cory általában nagyon durván, hogy ne mondjam mocskosan hozza a melodikus témákat is, az a néhány 'tiszta' énekhang, ami rákerült a lemezre, pedig szintén távol áll a megszokott fiús orgánumoktól. Azt hiszem azonban, a zenére is igaz, hogy előnyére változott, legalábbis számomra jóval több a 'fogós' téma - habár a 'fogós' kifejezés még idézőjelben is erős, inkább a 'jól eltalált' illik jobban a lemezhez. És el ne feledjem, a hangzás is fényévekkel jobb mint volt, legalábbis azt is mintha csak az én ízlésvilágomhoz igazították volna.
Nem tudom, mások hogy vannak/lesznek az új Norma Jean albummal, de én azt mondom, ha minden zenekar ilyen módon tudna változni, boldogabb világban élnék.

--kristóf--