1. |
You Can't Break Me Lo-Fi Hi-Fi |
|
2. |
You're Gone, I'm Here Lo-Fi Hi-Fi |
|
3. |
If You Must |
|
4. |
All Over Now |
|
5. |
Blindside |
|
6. |
Oscillating Fullwave Bridge Rectifiers |
|
7. |
Some New Song Lo-Fi Hi-Fi |
|
8. |
E |
|
9. |
Deathtrap |
|
10. |
Outside My Window |
|
11. |
I Remember Lo-Fi Hi-Fi |
|
12. |
So Far Away |
|
13. |
Moments |
|
|
PRECIOUS DEATH
If You Must
1994 Metro One
A Los Angeles-i Precious Death 'Our Stinking Demo' című kazettájával alaposan
fölcsigázta mindazokat a mázlistákat, akiknek volt szerencséjük hallani a
demót. A bemutatkozó korong, a 'Southpaw' aztán ki is elégítette az igényeket.
A banda különlegessége a stílusában rejlett, amelyet egyszerűen csak 'funk
metal'-nak neveztek el. A kifejezés jól leírja a lényeget: a funkys
ritmusszekció és a metal dinamizmusa ötvöződött a dalokban, és ez volt az, ami
miatt az anyag igazán nagyot szólt a rajongók körében.
Az 'If You Must' kissé más tészta. Ugyan az együttes karaktere továbbra is
világosan felismerhető a lemezen, mégis valami megváltozott. Igen, az akkor
menőnek számító grunge, a 'Seattle sound' hatásai érződnek a korongon. Azért
mielőtt a metal fanatikusok temetni kezdenék a CD-t, sietve leszögezném, hogy
az 'If You Must' még mindig bőven METAL. Csupán egy kezdődő változás tünetei
mutatkoznak rajta.
Hála Istennek a csapat felállása nem változott a két lemez között, így
továbbra is Roger Sampson ötletes dobjátékát, Andy Koehler pattogós
basszusgitárját, Chris Scott erőtől duzzadó, mégis érzelemgazdag hangját, és
David Bishop karcos ritmusait élvezhetjük. (Sajnos David nem igazán egy
exhibicionista típus, így kénytelenek vagyunk néhány egyszerűbb gitárszólóval
beérni.) Érdekes, de az ezúttal kristálytiszta hangzás mintha nem vált volna
maradéktalanul előnyére a lemeznek, legalábbis nekem túl sterilnek hat.
A dalok közül talán a 'Blindside' áll a legközelebb a gyökerekhez, továbbá
a 'So Far Away' és esetleg a 'You're Gone, I'm Here'. A nyitó nóta refrénjében
a többszólamú vokál a Galactic Cowboys-t idézi, ami éppenséggel nem is baj,
sőt. A záró 'Moments' egy kissé vontatott ritmusra épül, ami ez esetben nemhogy
nem baj, sokkal inkább segít a dal mondanivalójának kifejtésében. Az 'I
Remember' egy akusztikus ballada, amelyben Chris hangja érzelmileg talán kissé
túlfűtött, de mint tudjuk, van, aki forrón szereti. A kimondhatatlan című
'Oscillating Fullwave Bridge Rectifiers' egy instrumentális track, amely
gyakorlatilag Andy tudományáról ad képet. A 'Some New Song' a 'You're Gone, I'm
Here' mellett a lemez legnagyobb slágere imho.
Az 'If You Must' több volt egy szokványos metal CD-nél; kár, hogy a
szenzációs négyesnek ez volt az utolsó közös lemeze. (A két évvel később
megjelent 'Precious Death' teljesen más ritmusszekcióra épül, csupán Chris és
Andy maradt a régiek közül, a 'The Hardest Hits' pedig nevéből következően nem
egyéb egy 'best of' válogatásnál.)
--kristóf--
|
| www |
| www.metro1music.com/pd.html |
|
| Diszkográfia |
|
1994 Southpaw
1994 If You Must
1996 Precious Death
2000 The Hardest Hits
|
|
| Szereposztás |
|
Andy Koehler - basszusgitár
Christopher Scott - ének
David Bishop - gitár
Roger Sampson - dob
|
|
| Érdekességképpen
|
|
Chris Scott a Precious Death feloszlása után a Blackballban folytatta.
|
|