borító

1.

You Can't Break Me
Lo-Fi    Hi-Fi

2.

You're Gone, I'm Here
Lo-Fi    Hi-Fi

3.

If You Must

4.

All Over Now

5.

Blindside

6.

Oscillating Fullwave Bridge Rectifiers

7.

Some New Song
Lo-Fi    Hi-Fi

8.

E

9.

Deathtrap

10.

Outside My Window

11.

I Remember
Lo-Fi    Hi-Fi

12.

So Far Away

13.

Moments

Vissza a lemezajánlókhoz

PRECIOUS DEATH
If You Must
1994 Metro One

A Los Angeles-i Precious Death 'Our Stinking Demo' című kazettájával alaposan fölcsigázta mindazokat a mázlistákat, akiknek volt szerencséjük hallani a demót. A bemutatkozó korong, a 'Southpaw' aztán ki is elégítette az igényeket.
A banda különlegessége a stílusában rejlett, amelyet egyszerűen csak 'funk metal'-nak neveztek el. A kifejezés jól leírja a lényeget: a funkys ritmusszekció és a metal dinamizmusa ötvöződött a dalokban, és ez volt az, ami miatt az anyag igazán nagyot szólt a rajongók körében.
Az 'If You Must' kissé más tészta. Ugyan az együttes karaktere továbbra is világosan felismerhető a lemezen, mégis valami megváltozott. Igen, az akkor menőnek számító grunge, a 'Seattle sound' hatásai érződnek a korongon. Azért mielőtt a metal fanatikusok temetni kezdenék a CD-t, sietve leszögezném, hogy az 'If You Must' még mindig bőven METAL. Csupán egy kezdődő változás tünetei mutatkoznak rajta.
Hála Istennek a csapat felállása nem változott a két lemez között, így továbbra is Roger Sampson ötletes dobjátékát, Andy Koehler pattogós basszusgitárját, Chris Scott erőtől duzzadó, mégis érzelemgazdag hangját, és David Bishop karcos ritmusait élvezhetjük. (Sajnos David nem igazán egy exhibicionista típus, így kénytelenek vagyunk néhány egyszerűbb gitárszólóval beérni.) Érdekes, de az ezúttal kristálytiszta hangzás mintha nem vált volna maradéktalanul előnyére a lemeznek, legalábbis nekem túl sterilnek hat.
A dalok közül talán a 'Blindside' áll a legközelebb a gyökerekhez, továbbá a 'So Far Away' és esetleg a 'You're Gone, I'm Here'. A nyitó nóta refrénjében a többszólamú vokál a Galactic Cowboys-t idézi, ami éppenséggel nem is baj, sőt. A záró 'Moments' egy kissé vontatott ritmusra épül, ami ez esetben nemhogy nem baj, sokkal inkább segít a dal mondanivalójának kifejtésében. Az 'I Remember' egy akusztikus ballada, amelyben Chris hangja érzelmileg talán kissé túlfűtött, de mint tudjuk, van, aki forrón szereti. A kimondhatatlan című 'Oscillating Fullwave Bridge Rectifiers' egy instrumentális track, amely gyakorlatilag Andy tudományáról ad képet. A 'Some New Song' a 'You're Gone, I'm Here' mellett a lemez legnagyobb slágere imho.
Az 'If You Must' több volt egy szokványos metal CD-nél; kár, hogy a szenzációs négyesnek ez volt az utolsó közös lemeze. (A két évvel később megjelent 'Precious Death' teljesen más ritmusszekcióra épül, csupán Chris és Andy maradt a régiek közül, a 'The Hardest Hits' pedig nevéből következően nem egyéb egy 'best of' válogatásnál.)


--kristóf--

www
www.metro1music.com/pd.html

Diszkográfia

1994 Southpaw

1994 If You Must

1996 Precious Death

2000 The Hardest Hits


Szereposztás

Andy Koehler - basszusgitár

Christopher Scott - ének

David Bishop - gitár

Roger Sampson - dob


Érdekességképpen
Chris Scott a Precious Death feloszlása után a Blackballban folytatta.