Vissza a lemezajánlókhoz

RANDOM EYES
Eyes Ablaze
2003 Random Eyes / 2003 Rivel Records

A Random Eyes egy finn dallamos modern metal banda, amelytől először az interneten keresztül kerültem kapcsolatba, ahonnan letölthető volt három demo-számuk. A 'demo' kifejezés ne tévesszen meg senkit, teljesen profi anyaggal volt dolgom mind a hangzás, mind a dalok illetve előadásuk terén. Nem sokkal később újabb három Random Eyes számmal gazdagodhattam, mivel a zenekar 'Eyes Ablaze' című debütalbumáról három nóta ('Hero', 'Faith', 'Tomorrow Will Come') szintén fölkerült az internetre.
A hat dal elég volt ahhoz, hogy megállapítsam: szükségem van az albumra. A három újabban megismert szerzemény közül ugyan a lemezt záró 'Tomorrow Will Come' nem igazán kápráztatott el, de a többivel maximálisan meg voltam elégedve. (Talán egy picivel több gitárszóló fért volna még bele a produkcióba, eme apróságtól eltekintve azonban semmi kifogásolnivalót nem találtam a csapat tevékenységében.) A Random Eyes muzsikája olyan - szintén finn - együtteseket juttat eszembe, mint a Rasmus, a HIM, vagy pillanatokra akár a Sentenced. Még egy finn bandával összefüggésbe kell hoznom a bandát, ez pedig az általam igencsak kedvelt Hallowed, amelynek több tagja is megtalálható a Random Eyes legénységében. Pardon, legénységet mondtam volna? Hm..., elnézést, nem voltam politikailag korrekt, hiszen a csapat egyik frontembere egy szépséges ifjú hölgy, Katja, aki - némely popsztárral ellentétben - mégsem külsejével érdemelte ki az énekesi posztot, hanem tehetségével. Hősnőnk fiatal kora ellenére is egész érett produkciót mutat fel, jóllehet itt-ott hallható rajta, hogy van még ideje a fejlődésre. Mint ahogy az is, hogy Celine Dion munkássága nagy hatást gyakorolt rá szakmailag, ami nem feltétlenül hátrány, ugyebár... A másik énekes (merthogy kettő van belőlük), Christian hol Rob Rockot, hol Jon Bon Jovit juttatja eszembe, de ezzel együtt is van saját egyénisége. A muzsikusok közül nem emelnék ki senkit, mivel senki nem emelkedik ki a mezőnyből, ami a Random Eyes zenéjének egyik jellemző vonása. A csapat egységes egészet alkot, nincs helye egyénieskedésnek, mint említettem, sajnos gitárszólót se sokat hallhatunk - igaz, azok legalább jól sikerültek. A dalok között is jelentős a kohéziós erő, általában jellemzi őket a folyamatos négynegyedes lüktetés, a rendkívül vastag megszólalás (a basszusgitár különösen durva tud lenni). Nem nagyon változatosak, viszont mindegyiket jól megírták (bár a már említett 'Tomorrow Will Come'-nál erősen rezeg a léc). Tempójukat tekintve többségükben középtempósak, két balladát ('Tomorrow Will Come' - már megint, ill. a demón is hallható 'Little Angel') valamint két gyorsabb darabot ('Soldier', ill. 'Fantasy') leszámítva.
A magánkiadású CD-be szövegkönyv nem jutott, igaz, a szövegek nagy része anélkül is egész jól követhető. Túlzás lenne bonyolult szövegekről beszélni, nagy részük közvetlenül a hallgatót szólítja meg, és próbál vigaszt, reményt adni egy sötét világban; van aztán pár önvallomás-jellegű példány is.
Finn tesóink a Deuteronomium, az Immortal Souls, a Hallowed, a Mordecai, a Cruciferae, és társaik után megint valami maradandóval rukkoltak ki. Azért remélem, tartogatnak még további meglepetéseket is.

--kristóf--