Vissza a lemezajánlókhoz

RESURRECTION BAND
Lament
1995 Grrr Records / R.E.X. Music / GMI Music Partners

Életkora alapján a chicagói Resurrection Band (röviden Rez Band, vagy egyszerűen csak Rez) 'őskövületnek' tekinthető, mégis, a lemezt meghallgatva az 'örökifjú' kifejezés tűnik találóbbnak. Glenn Kaiser és neje 1972-ben indította útjára a bandát azzal a céllal, hogy eljuttassák az Örömhírt a környékbeli rocker fiataloknak. Első demójuk, a 'Music To Raise The Dead' még 1974-ben jelent meg, ezt az első nagylemez négy év múlva követte. A bluesos rockzenét játszó csapatnak kezdetben legalább annyi ellensége volt az egyházon belül, mint rajongója. Wendiék azonban nem adták fel, és rendszeresen adták ki a jobbnál-jobb lemezeket, rótták az utakat, színpadról színpadra járva. Számomra a nagy kérdés az volt, hogy kedvencemet, a '93-as 'Reach Of Love'-ot túl tudják-e szárnyalni. A válasz nem egyértelmű. A két korong egészen 'más bicikli'; olyan, mintha az ananásztortát kéne összehasonlítanom mondjuk a szecsuáni csirkével. A 'Reach Of Love' egy remekbe szabott hard rock album, húzós nótákkal, amelyek egyedül jól megállják a helyüket, ugyanakkor illeszkednek is a lemez általános mondanivalójához. A 'Lament' viszont egy hamisítatlan konceptalbum: egy központi témát dolgoz fel, a dalok együtt alkotnak kerek egészet.
Ez a központi téma egy fiatalember életének egy szakasza, aki a lemez elején elhagyja családját, hogy önálló életet kezdjen. Egy darabig élvezi is a hirtelen rászakadt szabadságot, mígnem a dolgok rosszra fordulnak, és kénytelen megismerni az élet árnyoldalait. Később azonban megismeri Megváltóját is, hogy újjászületve immár valóban az Élet kezdődjék meg a számára. Dióhéjban ennyi a történet, amely így nem hangzik annyira nagyon izgalmasnak. De ahogy azt a Rez veteránjai CD-re vitték, az óriási. A dalok nemcsak szövegükkel tudósítanak az eseményekről, de a zene is plasztikusan festi lelki szemeink elé a történetet, a hősünkben lejátszódó érzelmi/szellemi folyamatokat. Zeneszerzőként a szokásos Glenn Kasier / Roy Montroy párost láthatjuk feltüntetve, míg a szövegek egy részét - Glenn Kaiser mellett - az általam igen kedvelt Dave Canfield jegyzi, aki már korábban is többször nyújtott ilyen módon segítséget a zenekarnak. Sztárvendégként többek között feltűnik a legendás gitáros, Ty Tabor (King's X, Platypus), aki két dalban hallható. Emellett azonban egész idő alatt segített a bandának a felvételek során, producerként az ő neve olvasható a borítón. Hatása érezhető is a zenén, bár a Rez egyénisége is felismerhető mindvégig. Egyszerűen csak új színnel gazdagodott a hangzás. És ha már a színeknél tartunk: a borító tovább segít a mondanivaló átélésében; minden dalt hangulatában hozzá illő képpel illusztráltak a szövegkönyvben, vizuális élménnyel is szolgálva a közönségnek.
A 'Lament' egyszerre modern és konzervatív - friss, ugyanakkor hű az együttes gyökereihez. Végszónak ideális volt. (Bizony, sajnos ez volt a Rez utolsó stúdióalbuma. Egy válogatás- és egy akusztikus feldolgozásalbum jelent csak meg azóta.)

--kristóf--