Vissza a lemezajánlókhoz

VÁLOGATÁS
Songs To Set Hearts On Fire 2
2007 Guideline Records / Whirlwind Records / Century Media

Pár éve adott ki 'Songs To Set Hearts On Fire' címmel válogatás CD-t a német Guideline Records, ennek a lemeznek jött ki a folytatása idén immár két további kiadó, a Whirlwind Records és a Century Media bevonásával.
A második részt a német, kasseli illetőségű Today Forever nyitja, a 'The New Pathetic' című lemezről származó nótával. A banda sokat fejlődött a kezdetek óta, ami ez a dal is mutat, hiszen jól fel van építve, a tuskó HC-részek közé némi dallamosság - de nem nyál! - is került, a Comeback Kid hatása is letagadhatatlan.
Ezután a Grace Will Fall következik, jó kis rock 'n' rollos hardcore-ral, az Amulet, a JR Ewing, vagy az Endstand rajongói mindenképpen figyeljenek oda a svéd csapatra.
A chemnitzi, korábban SlidePulseDown néven ismert Kashee Opeiah egész más felfogásban folytatja, brutális, zajos, kaotikus HC-vel megy az érzékenyebb lelkületű hallgatók idegeire.
A Kashee Opeiah hatásai között biztosan fellelhető a Norma Jean, ám érdekes módon a tanítómesterek itt igen visszafogottak a tanítványokhoz képest, a 'Blueprints For Future Homes' egész fülbemászó dal, távol van a NJ debütalbumának, a 'Bless The Martyr Kiss The Child'-nak a világától.
A német Descend To Rise az első zenekar talán, amit egyértelműen 'metalcore'-ként definiálnék, mindenképpen a válogatás javára írható, hogy már az ötödik tracknél járunk, és most először kellett leírnom ezt a szót, és szerencsére még a DTR se játszik sablonos zenét.
A stuttgarti More Than Ever is metalos HC-t játszik, dallamos ének nélkül, lendületesen.
A Life In Your Way dala, a 'Light In Mine' még nem az idei korongról, a 'Waking Giants'-ről származik, hanem az előzőről, az 'Ignite And Rebuild'-ről. Dallamos, érzelmes hardcore, a korai Hopesfallra és a késői Underoathra emlékeztetve.
A He Is Legend tavalyi lemeze megosztotta a hallgatókat, több negatív véleménnyel találkoztam, mint pozitívval. Érdekes, mert nekem kimondottan tetszik a zenekar dögös, mocskos, rock 'n' rollos hangvétele az egyedi énekhanggal megfűszerezve. A 'Dixie Wolf (The Seduction Of...)' is jó dal imho, és reprezentatív is.
A Dead Poetic utolsó albuma, a 'Vices' nem tartozik a kedvenceim közé, de nem rossz dal a 'Self Destruct & Die', bár tény, hogy nagyon elüt az eddigiektől a maga viszonylag rádióbarát, dallamcentrikus, lassacskás hangvételével.
A finn Rebelhead viszont rögtön fel is ráz minket, a 'Corrupted Chaos' igazi bunkóparaszt redneck metal, amilyen az egész lemez, a 'Fightback'.
A Becoming The Archetype azonnal az egyik kedvenc Solid State-es együttesem lett, mihelyt meghallgattam a 'Terminate Damnation' című debütalbumot. A lemezt Európában kiadta a Century Media is, így kerülhetett a válogatásra a többi Solid State-es bandához hasonlóan a BTA. A 'The Epigone' talán az egyik legjobb nóta a nagyon erős lemezről, jó kis komplex brutálmetál, némi blues-zal megbolondítva.
A svéd Pantokrator új lemezére igen kíváncsi voltam már, úgyhogy örültem, hogy egy nóta felkerült róla a válogatásra, még ha csak demoverzióban is. Tempós, lendületes, brutális szerzemény a 'Nephilim', alkalmas arra, hogy meghozza az ember kedvét a teljes 'Aurum' meghallgatásához.
A chemnitzi Saphena is metalban utazik, de modernebb, inkább a súlyra, mintsem a sebességre, lendületre építő ágát képviseli a stílusnak, nem kevés Meshuggah-hatást is felvillantva helyenként. Különlegessége, hogy németül énekelnek benne.
A Guideline Records főnökének a bandája, az Opposition Of One a következő, a 'My Imagination' a zenekar talán legjobb száma, Hatebreed-féle bunkóhardkór.
Hasonló vonalon folytatja a floridai Call To Preserve, az eredetileg a Strike First Records által kiadott 'Unsinkable' a GSR Records révén jutott el az európai közönséghez.
A norvég, Extol-tagokból álló Lengsel szinte hallgathatatlan második albumáról egy aránylag befogadhatóbban induló, de aztán kellően elboruló darab, az 'A Little Less To Heal' került ide, teljesen jól példázva, mire is számíthatunk a lemez meghallgatása esetén.
Ezután eljutunk végre a tipikus mai metalcore-hoz a német Bury My Sins tálalásában. Amennyire tipikus a zene, annyira jó ez a dal.
A női énekessel felálló amcsi Bloodlined Calligraphy legutóbbi albumáról, a jól sikerült 'Ypsilanti'-ről egy gyors, rövid, de velős, súlyos, metalos nóta talált utat a válogatásra.
A német Never Back Down súlyos, kissé zajos hardcore-ja révén pozitívan indított nálam, korábban ugyanis még nem hallottam a csapatról, de ez a dal nem rossz, még ha nem is korszakalkotó.
A War Of Ages második albuma, a 'Pride Of The Wicked' sokkal jobban sikerült az elsőnél, a 'Strength Within' is egész jó nóta. Metalos hardcore heavy metalos gitárszólóval, kábé ez a War Of Ages receptje.
A záró track a Falling Cycle-től származik, vagyis régebbi darab, hiszen a banda már feloszlott egy ideje. Ezzel együtt ez a fajta metalos hardcore ma talán még népszerűbb, mint volt a Falling Cycle működése idején, úgyhogy egyáltalán nem lóg ki a sorból.
Érdekes lett a válogatás, sokféle zenét lehet hallani rajta hardcore/metal/rock vonalon, az első CD-hez képest ég és föld a különbség, természetesen a második javára. Kár, hogy a norvég Silence The Foe lemaradt róla, annak mindenképpen itt lett volna még a helye. Na nem baj, majd talán legközelebb.

--kristóf--