borító

1.

The Agony Scene: We Bury Our Dead At Dawn
Lo-Fi    Hi-Fi

2.

Beloved (US): Only Our Faces Hide

3.

Stretch Arm Strong: Devil Shoots Devil

4.

Figure Four: Kill And Deceive

5.

Norma Jean: Face: Face

6.

Demon Hunter: A Broken Upper Hand

7.

Underoath: The Changing Of Times
Lo-Fi    Hi-Fi

8.

Dead Poetic: The Corporate Enthusiast

9.

Living Sacrifice: Symbiotic
Lo-Fi    Hi-Fi

10.

Zao: Resistance

11.

Soul Embraced: Abandoned

Vissza a lemezajánlókhoz

VÁLOGATÁS
(This Is) Solid State Volume 4
2003 Solid State Records

A Solid State Records immár a negyedik válogatás CD-t tudhatja maga mögött, ám a (This Is) Solid State Volume 4 más, mint az eddigi lemezek. Mássága a CD mellé járó DVD-ben rejlik, amelynek révén vizuális élménnyel is gazdagodhatunk a CD-n hallható zúzás mellett. De kezdjük a CD-vel.
A lemezt a Century Media által is felkapott The Agony Scene nyitja első lemezének nyitódalával, amely valóban az album egyik legjobb nótája. A metalcore-t a black metallal ötvöző csapat lendületes, korrekt muzsikát játszik, de a szövegeik kevésbé vannak ínyemre.
Annál inkább a Beloved-éi. Tőlük igazán nem volt nehéz jó dalt választani, a 'Failure On' ugyanis végig bejött. Lendületes emocore-juk bizonyára sokaknak okozott rajtam kívül is kellemes perceket.
Őket a Stretch Arm Strong követi, akiknek legújabb albumáról, az 'Engage'-ről igencsak megoszlanak a vélemények, hogy finoman fogalmazzak. Nekem tetszik, bár valóban meg sem közelíti a 'Rituals Of Life'-ot, a kedvenc SAS-albumomat. A válogatáson szereplő 'Devil Shoots Devil' egy HC-sebb nóta, a punk hatások nem annyira jönnek elő benne, mint az 'Engage' sok dalában.
A Figure Four 'Kill And Deceive'-je aztán abszolút HC-s, a szigorú kanadai kvintett félelmetes megszólalású tavalyi lemeze, a 'Suffering The Loss' igen súlyos anyag, mindezt a 'Kill And Deceive' is hitelesen reprezentálja. Jómagam mégis inkább a 'The Loss'-t, vagy a 'State Of Mind'-ot választottam volna, de ez már tényleg csupán személyes ízlés kérdése.
A Norma Jean továbbra sem igazán tudja megkedveltetni magát velem, bár talán annyira már nem idegenkedem tőle, mint a 2002-es 'Bless The Martyr And Kiss The Child' megjelenése idején. (A dologban az az érdekes, hogy a Luti-Kriss-t még igazán szerettem, de a Norma Jean nekem már túl kaotikusnak tűnik, ám nem olyan módon, hogy az fölkeltené az érdeklődésemet.) Itt aztán végképp nem értem a választást, szerintem egyértelmű - és eddig mindenki más is egyetértett velem -, hogy a lemez legjobb nótája a 'Memphis Will Be Laid To Waste', itt viszont a 'Face: Face' került terítékre.
A Demon Hunter esetében is valószínűleg másképp választottam volna, bár az 'A Broken Upper Hand' se hallgathatatlan szám éppenséggel. Az is biztos, hogy jól reprezentálja a slipknot-os hangzású banda repertorárját.
Az Underoath legutóbbi lemezének címadó dala, a 'The Changing Of Times' következik. Jó, mert változatos darab, a banda sokféle arculatát remekül mutatja be. Van benne emo, brutális metalcore, elektronika, meg minden más, ami az Underoath-ra akkortájt jellemző volt.
A Dead Poetic, a Solid State jelenlegi repertoárjának legvisszafogottabb bandája a következő, az első lemez második dalával, a 'The Corporate Enthusiast'-tel. A megszokott slágeros screamo; semmi extra, de jól összerakott dal, korrekt előadásban.
A könnyedségnek aztán gyorsan vége szakad, mert már jön is a Living Sacrifice. Tőlük aztán tényleg bármit választhattak volna, hiszen az egész 'Conceived In Fire' nagyon jó metalcore-album volt. Az itt hallható 'Symbiotic' azonban még az egyenlők között is az egyik legelső, a sok remek nóta közül is az egyik legfogósabb. Ha valakinek némi energiára van szüksége, csak dobja be a lejátszóba a számot, és tekerje fel a hangerőt - a siker garantált (mint ahogy a protestáló szomszédok érkezése is). Nagyon durva.
A 'Resistance' a Zao 'All Else Failed'-jének remake-jéről kiábrándító, az eredeti lemez úgy volt jó, ahogy volt. Hiába játsszák el tisztességgel a fiúk újra, nem hoz lázba a nóta.
Azonban 'minden jó, ha a vége jó': a Soul Embraced jól helyreteszi a dolgokat az 'Abandon' révén. A nu és a death metal eme keveréke nagyon jól összejött a triónak, még ha előzőleg tartottam is az irányváltástól.
És hogy mit is kapunk az ominózus DVD-n? Nos, a hírek azt ígérték, hogy az összes Solid State-es klipet, valamint extra koncertfelvételeket, ez azonban két okból nem igaz. Az egyik, ami pozitív, hogy ajándékba kaptunk egy mewithoutYou-klipet is, noha a zenekar nem Solid State-es (igaz, legalább a Tooth & Nail-nél van). A másik viszont nagyon is negatív, mivel az Overcome klipjét, ami a 'Sacrifice'-hoz készült, sehol nem találom... Persze ne legyünk telhetetlenek, hiszen így is egy rakás klipet (szám szerint tizenhármat) rápakoltak a DVD-re, köztük olyanokat is, amiket még nem is láttam korábban (Strongarm, TFU). Látható a DVD-n továbbá két-két nóta koncertfelvétele a következő bandáktól: Living Sacrifice, Norma Jean, Zao, Stretch Arm Strong, Underoath, illetve Eso-Charis. Utóbbitól különösen sokat vártam, de nem nyűgözött le. Annál inkább a SAS, valamint a Norma Jean-ben vendégeskedő Aaron, a mewithoutYou énekese. Amit ez a gyerek a színpadon művel, az még a Norma Jean-t is bőven elhalványítja, márpedig aki már látta őket, az tudja, hogy ez nem kis teljesítmény!!!
Összességében tehát az audio rész semmi különöset nem tartogat, viszont a DVD miatt mindenképpen megéri megvenni a kiadványt.


--kristóf--

www
www.solidstaterecords.com

Érdekességképpen
A dalokat Roy Culver, a Solid State munkatársa válogatta a lemezre.