Vissza a lemezajánlókhoz

THRESHOLD
Hypothetical
2001 InsideOutMusic

A brit prog-metal banda, a Threshold, miközben jobbnál jobb albumokat készített, sorra váltogatta énekeseit és dobosait; egyszer sem fordult elő, hogy ugyanaz az ember dobolt vagy énekelt volna két egymást követő stúdióalbumon. Ezért akár azon is meglepődhettek a rajongók a 'Hypothetical' megjelenésekor, hogy ugyanazzal a felállással készült, mint az őt megelőző 'Clone'. Maradt tehát az első lemez óta folyamatos mag (Karl Groom és Nick Midson gitárosok, Jon Jeary basszusgitáros, és Richard West billentyűs), továbbá a fekete dobos, Johanne James, illetve a karakteres hangú énekes, Mac.
A 'Hypothetical' talán a kedvenc Threshold-lemezem, egyrészt keménysége, másrészt maguk a dalok miatt. Azt akartam mondani, hogy 'a slágerosabb dalok miatt', de rápillantva a borítóra azt látjuk, hogy megint mindössze egy olyan nóta akad a korongon, ami eséllyel pályázhatna a rádiók kegyeire, hiszen a többi általában a hat perc körüli hosszúságkategóriába sorolható, vagy annál is hosszabb. De valahogy még a két igazi epikus, tíz perc feletti műnél is azt tapasztalja az ember, hogy repül az idő, annyira jól sikerültek. A 'rádióbarát' dal, a 'Keep My Head' különben nemcsak hosszával üt el az albumtól, de stílusával is, abszolút nem thresholdos. Rajta kívül még egy ballada került a lemezre, a 'Sheltering Sky', de az már nem lóg ki a sorból, hangulatában is igazodik a 'Hypothetical' kissé talán borongósabb világához.
A zenéről vajon kell-e még mondanom, hogy briliáns? A lemez 'természetesen' a hónap albuma lett a Rock Hard-nál, ez a Thresholdnál már egyáltalán nem meglepő. A jó dalokon túl - amelyek közül kedvencem talán a 'Long Way Home' - ehhez hozzájárul Johanne James precíz, mégis játékos dobolása, Karl Groom roppant élvezetes szólói, Richard West ügyes billentyűzése, na meg a pontos basszus- és ritmusgitár, vagyis a kiváló hangszeres brigád. Mac hangját is egyre jobban megkedvelem, azt pedig soha nem tagadtam, hogy van egyénisége, és tud is énekelni. Az évek során hozzá is nőtt Thresholdhoz, amit ma már éppúgy nehéz lenne elképzelni nélküle, mint a DT-t James LaBrie (na az ő éneklését viszont még mindig nem kedveltem meg) nélkül.
A Threshold összes lemezét bátran ajánlanám bárkinek, aki színvonalas, az átlagember és a zenész számára egyaránt élvezhető prog-metalra vágyik, a 'Hypothetical' sem kivétel. Sőt, talán érdemes is lehet ezzel kezdeni, ha valaki szeretné megismerni a zenekart.

--kristóf--