Vissza a lemezajánlókhoz

THRESHOLD
Extinct Instinct
1997 Giant Electric Pea / 2004 InsideOutMusic

Két igen jól sikerült album, egy koncertlemez, két énekes, még több dobos - kábé ez volt a Threshold mérlege az 'Extinct Instinct'-et megelőzően, és erre mi történik? A második albumon és a koncertlemezen éneklő Glynn Morgan kiszáll, amiből logikusan következett volna, hogy jön a harmadik énekes. A brit prog-metal egység azonban felborította a logikát: a harmadik énekes helyett az első jött, újra. (Utána egyébként tényleg jött aztán a harmadik is.)
Az 'Extinct Instinct'-et a bemutatkozó albumon hallható Damien Wilson énekelte fel ugyanis, mielőtt még a banda megtalálta volna Glynn állandó helyettesét Andrew McDermott, azaz Mac személyében. Új dobost azonban üdvözölhettünk a zenekarban, igaz, ő se sokáig maradt együtt a többiekkel, nem sokkal később már a mai napig a Threshold-ot erősítő Johanne James váltotta. Személy szerint nagyon szeretem Glynn Morgan gazdag hangját, de Damien teljesítménye is igen meggyőző volt a 'Wounded Land'-en, úgyhogy nagyon nem bánkódtam a váltás miatt. Damien ezúttal is jól énekel, bár bevallom, nekem az első lemezen nyújtott produkciója valahogy színesebbnek, frissebbnek hatott, itt mintha valahogy fáradtabb lenne. De lehet, hogy az egészet csak beképzelem magamnak, mindenesetre nagy jelentősége amúgy sincs a dolognak, mivel a fiú itt is nagyon kellemesen dalol.
A zene is kevésbé fogott meg, mint a többi albumon, véleményem szerint az 'Extinct Instinct' a Threshold legkevésbé fogós lemeze. Úgy értem, nem túl sok téma ragad meg a fejemben a hallgatása után, ellentétben más albumokkal. Ezzel együtt hallgatás közben, főleg ha oda is figyelek, ez a korong is nagy élményt jelent, a muzsikusok nem sajnálták a fáradságot, most is rendesen kidolgozták az anyagot, a részletekre is nagyon érdemes odafülelni. A balladák is nagyon szépek, a 'Forever' és a 'Clear' egyaránt a CD legjobb dalai közé sorolható, és az újrakiadásra bónuszként felkerült 'Mansion' is szép. A metalosabb nóták közül a legnagyobb sláger egyértelműen a 'Virtual Isolation' - ezt először a 2004-es koncertalbumon hallottam Mac tolmácsolásában, jó volt utána az eredeti verziót is megismerni Damiennel a mikrofonnál.
A Threshold mindegyik lemeze egy gyöngyszem az igényesen kidolgozott, dallamos metal és hard rock rajongók számára, ez igaz az 'Extinct Instinct'-re is - talán messziről nem tűnik olyan csillogónak, mint némelyik másik album, ám alaposabban megvizsgálva rájön az ember, hogy valójában nem értéktelenebb. Jó, hogy az InsideOut újra kiadta, még ha sok extrát nem is pakolt rá.

--kristóf--