Vissza a lemezajánlókhoz

THRESHOLD
Clone
1998 GEP

A 'Clone' időrendben az 'Extinct Instinct' és a 'Hypothetical', azaz a szerintem legkevésbé és leginkább fogós album között helyezkedik el a Threshold diszkográfiájában. Elöljáróban még annyit érdemes tudni, hogy az 'Extinct Instinct' erejéig visszatérő Damien Wilson utódját sikerült megtalálni a két lemez megjelenése között, így a 'Clone'-on az azóta is a Threshold-ot erősítő 'Mac', vagyis Andrew McDermott énekel.
A 'Freaks' révén ugyancsak keményen indul ez az album, ami természetesen nem panasz akar lenni. Különösebb variálásokra nem kerül sor benne, viszont tisztességes, kidolgozott metal nóta. Az 'Angels' egész más, van ugyan húzása, ám jóval összetettebb és dallamosabb is egyszerre. A harmadik perc végén induló groove-os téma az utána jövő szólópárbajjal pl. igazi telitalálat, de a dal többi része is nagyon jó, nem véletlen, hogy a 'Critical Energy' című koncertlemezen is előveszi a banda. Akárcsak a 'The Latent Gene'-t, és a döntést ebben az esetben is abszolút megértem. A dal kerek nyolc perc hosszú, de végig jó, amiben persze az is szerepet játszik, hogy megint egy összetettebb dallal van dolgunk. A 'Lovelorn' lassabb az eddigieknél, és valahogy nem is igazán illeszkedik az eddig hallottakhoz, mert ugyan a refrénekben hozza az eddigi keménységet, de nem igazán fogós, ilyen szempontból inkább az 'Extinct Instinct' felé húz. A 'Change' valamivel fogósabb, de ugyanúgy 'balladisztikus' tempójú, noha a gitárok azért odateszik magukat, úgyhogy nem valódi lírai ballada. A 'Life's Too Good' ritmikus, lendületes szerzemény, de nem igazán 'thresholdos'. A 'Goodbye Mother Earth' annál inkább, miközben új színt is hoz be a már ismert elemek mellé. Jó dal, ízig-vérig progresszív metal! A 'Voyager II' lassabb, elszállósabb dal (ilyen címmel ez mondjuk nem is meglepő), szép. A 'Sunrise On Mars' azonban még szebb, még emelkedettebb, még líraibb így az album végére.
Az biztos, hogy a Threshold a cím ellenére nem önmagát ismétli a 'Clone'-on, a lemez egyértelműen előremutat (ezzel együtt a 'Hypothetical' azért nem következtethető ki belőle szabályszerűen). Persze nem hinném, hogy az első három albumot kedvelők között sok olyan akadna, aki a 'Clone'-nal nem tudna mit kezdeni, hiszen a színvonal maradt, az új énekes és az egyéb változások nem mentek a rovására.

--kristóf--