Vissza a lemezajánlókhoz

TOURNIQUET
Microscopic View Of A Telescopic Realm
2000 Metal Blade Records

A technikás keresztény metal ásza, a Tourniquet 1992-es nagylemeze, a 'Pathogenic Ocular Dissonance' óta nem igazán elégítette ki azon rajongói igényét, akik a második-harmadik albumon hallható technikás, komplex, thrash-es metal-ra áhítoztak töretlenül, megannyi csalódás után is. A 'Live' EP ugyan még a régi, szigorú dalokat tartalmazta, ám nem nyújtott újat, ráadásul mégiscsak egy EP volt. A 'Vanishing Lessons' jóval kommerszebb muzsikával hozakodott elő, a 'Carry The Wounded' egy rövid zenei kaland volt csupán. Aztán a 'Collected Works' című 'best of' korongon hallható két új dal megcsillantotta a reményt a dicsőséges, régi szép időket felelevenítő stílusával - annál fájdalmasabb pofon volt utánuk a 'Crawl To China', elvégre még csak nem is metalt talált rajta a - mint kiderült, túlzottan - optimista rajongó. Az 'Acoustic Archives' nevéből kikövetkeztethetően egy unplugged átdolgozás-lemez volt, de szintén rákerült egy szigorú, technikás szerzemény. A banda ígérte is, hogy a rákövetkező CD ebbe az irányba halad majd, de ekkor már erős kétségekkel fogadták a frusztrált ősrajongók a bejelentést. Utólag megállapítható: semmi okuk nem volt az aggodalomra. A 'Microscopic View' tényleg visszatért a gyökerekhez, a Tourniquet pedig ismét betört a világi piacra régi-új kiadója, a Metal Blade révén.
A 'Microscopic' nem csak felidézi a dicsőséges 'Pathogenic' napokat, de azt kell mondjam, túl is szárnyalja őket. A technika, a komplex dalszerkezetek, az érdekes megoldások nem csak hogy maradtak, de egyenesen megszaporodtak, mondhatni elburjánzottak, a dalok mégsem töredeznek úgy szét. Talán köszönhető ez annak, is hogy ezúttal Ted egyedül felel az anyag nagy részéért, mint dalszerző. Több a fogós riff is, meg egyáltalán: több a riff, de ezúttal nincs olyan érzése a hallgatónak, hogy csupán azért bonyolították agyon a dalokat, hogy megmutassák, mire képesek. Gördülékenyebb váltások jellemzik az anyagot, még az olyan extrém hangulat- és tempóváltások is jól sülnek el, amilyenekkel például rögtön a nyitó opusban találkozhatunk. Jellemző az albumra, hogy hosszúsága (majdnem 70 perc!!!) ellenére is végig leköti a figyelmet, mégsem fárasztó. Ja igen: az előbb nem véletlenül beszéltem 'dalokról'; a lemezen valóban DALOKAT hallunk. NEM riffek kavalkádját, NEM egymás után szórt témákat, ötleteket; az ötletek és témák igazi DALOKKÁ állnak össze, még ha elsőre nem is mindig könnyen átlátható a szerkezetük.
Nehéz dolga lenne annak, aki valamilyen kategóriába akarná sorolni a 'Microscopic View'-t a metalon belül. A CD-n ugyanis egymásnak adják a kilincset a thrash, neoklasszikus, dallamos, szimfonikus, progresszív, és modern groove-os metal részek, illetve kombinációik. A címadó darab egyenesen egy 'extolos' riffel nyit, a skandináv extrém metalt idézve. (A nótában vendégszerepet kapott egyébként néhány szó erejéig a Mortification énekese, Steve Rowe is.) A már említett nyitó 'Besprinkled In Scarlet Horror' ezzel szemben templomi orgonával indít, de csak azért, hogy aztán átvegye a vezető szerepet a thrash-zenekar. Aztán a közepén ismét felbukkan az orgona, amint versenyre kel egy progresszív résszel, amely a dobos kvalitásainak is nagy teret enged. De ez mind semmi ahhoz képest, ami a dal vége felé forrázza le a hallgatót: egy húzós speed-metal betét egyik pillanatról a másikra belerohan egy lírai akusztikus szegmensbe, amelyben egy akusztikus gitár és egy fuvola kettőse dominál. A 'Drinking From The Poisoned Well' egy meglehetősen szigorú monster riffel nyit, a refrénje viszont annál fogósabb. A 'Tomb Of Gilgamesh' egyik érdekessége egy mintegy százhúsz(!!!!!!!!!) hangból álló riff, amelyet egy metal-gitár és egy cselló vezet be. A többi csak ráadás, bár persze szintén nem akármilyen. A 'Servant Of The Bones' egy modernebb darab, az 'Erratic Palpitations Of The Human Spirit' (jók ezek a címek, mi?) elején pedig az a hangszer jut nagyobb szerephez a dob mellett, amelyről eddig nemigen esett szó: a basszusgitár. Akár Ted játszotta fel, akár Aaron, jó munkát végzett. Az 'Immunity Vector' az egyetlen instrumentális track a korongon, és amellett, hogy lehetőséget nyújt Tednek a tündöklésre, igen jó a vezér-riff is benne, meg újra előkerül a fuvola. A zárónóta egyértelmű visszautalás a 'Pathogenic'-re, hiszen annak végén volt hallható a 'Skeezix Dilemma', amelynek a folytatásához van most szerencsénk. Ezt a második részt vonósok vezetik be, majd a végén az albumot nyitó orgona zárja le. Közben viszont jóval pörgősebb, mint az eredeti volt annak idején.
Nem hétköznapi lemez a 'Microscopic View'. Aki szereti a metal különféle válfajait, de nincs kedve/ideje sok CD-t végighallgatni, hogy minden műfajból kapjon valamit, itt egy helyen megtalál szinte mindent, ráadásul magas színvonalon.

--kristóf--