Vissza a lemezajánlókhoz

VARDOGER
Whitefrozen
2003 Endtime Productions

A norvég, Vardoger nevű black metal 'horda' az Endtime Productions válogatáslemezén, az 'In The Shadow Of Death'-en tűnt fel annak idején. Aztán jöttek a hírek egy készülő ötszámos EP-ről, de a lemez megjelenése újra és újra eltolódott. 2003. november 21-én aztán hivatalosan is meglátta a sarki fényt a korong, úgyhogy kíváncsian vártam, mi is került rá voltaképpen.
Bízva az Endtime jó fülében, látatlanban vásároltam meg a lemezt, amit aztán jól meg is bántam az első hallgatás után. Haloványan azonban tartotta magát bennem a remény, hogy idővel megkedvelem majd az anyagot, csak időt és lehetőséget kell adnom neki. Adtam hát, és csakugyan, a Vardoger is abba a kategóriába tartozónak bizonyult, mint oly sok nagyszerű muzsika a történelem folyamán, amelyek nem adják ki magukat a felszínes hallgatónak, de aki időt és energiát szán rájuk, azoknak aztán számtalan önfeledt percet-órát ajándékoznak.
A nyitó 'Desert Pale' továbbra sem tartozik mondjuk a legnagyobb kedvenceim közé - bár nem is rossz -, de ami utána jön, az tényleg első osztályú. A 'Footprints Of Thunder' jellegzetesen északi dallamvilága - különösen a közepe felé található dallamos résszel - egyenesen 'mennyei', az 'Inferno' bolond ritmusai, a szinti- és a gitárszóló (plusz az utóbbi alatt hallható extolos riff!!!), a záró 'Silent Witness' zongoratémája, a tipikusan télies gitárszóló egyaránt elégedett mosolyra fakasztják a hallgatót. A Címadó 'Whitefrozen'-t szándékosan hagytam ki a felsorolásból, ugyanis a dal maga a csoda: norvég népzene-szerűség, igazi északi kántálással a kórus részéről. Semmi károgás, pedig Peter Dalbakk azt is jól csinálja. A Vaakevandring óta nem hallottam még csak hasonlót sem keresztény körökben! (Sajnos.) Az imént említetteken kívül három további északi keresztény banda ugrik még be itt-ott a Vardogert hallgatva: a Mordecai, az Antestor, és a Schaliach. Aki ismeri a felsorolt csapatokat, láthatja, hogy a Vardogerben nem akármilyen gyöngyszemre leltünk.
Mint látható tehát, a türelem ezúttal is rózsát (vagy inkább jégvirágot?) termett. Nem beszélve arról, hogy a korong az Endtime hagyományait követve csinos kis digipak formájában került ki a gyárból. További jó hír, hogy a Vardoger ezzel a kiadvánnyal nem lőtte le összes poénját, hiszen újra hallatott magáról egy újabb válogatáson, szóval reményeink szerint a 'Whitefrozen' csak a kezdet! Mégpedig nem is akármilyen.

--kristóf--