![]() |
A
merevlemezek (Hard disks) |
Általánosságban |
Felépítés
A merevlemez egy vagy több kör alakú korongból (platter) áll. Ezen
korongok egyik, vagy mindkettõ felülete (surface) egy mágneses
tulajdonságokkal rendelkezõ anyaggal van bevonva, mely az adatokat
rögzíti.
Mindegyik felszínhez tartozik egy író-olvasó fej (read-write head), amely megvizsgálja vagy módosítja a rögzített adatokat. A korongok közös tengelyen forognak; tipikusan 3600 fordulat/perc sebességgel, de a nagysebességû merevlemezek ennél gyorsabban. |
Felépítés | |
Partíciók és fájlrendszerek | |
A merevlemez telepítése | |
Terminológia | |
SCSI | |
RAID | |
Hasznos linkek |
A fejek a korongok sugarának irányában mozognak; és ez, valamint a forgás kombinációja megengedi, hogy a fejek a felszín tetszõleges pontját elérjék.
A felületek általában koncentrikus gyûrûkre, az úgynevezett sávokra (track) vannak osztva, ezek pedig szektorokra (sector)
oszlanak. A felosztás a merevlemezen való
helymegadás és a lemezterület fájloknak
történõ lefoglalásában játszik
szerepet.
A merevlemez egy
helyének meghatározásához mondhatjuk pl.
hogy ''3. felület, 5. sáv, 7. szektor''.
Általában a szektorok száma minden sávon
azonos, de néhány merevlemez több szektort helyez a
külsõ sávokra, mert ott azonos méretû
szektorból több fér el.
Általában egy szektor 512 bájtnyi adatot tartalmaz. A lemez nem képes ennél kevesebb adatot kezelni.
A felületek általában koncentrikus gyûrûkre, az úgynevezett sávokra (track) vannak osztva, ezek pedig szektorokra (sector)
oszlanak. A felosztás a merevlemezen való
helymegadás és a lemezterület fájloknak
történõ lefoglalásában játszik
szerepet.
A merevlemez egy
helyének meghatározásához mondhatjuk pl.
hogy ''3. felület, 5. sáv, 7. szektor''.
Általában a szektorok száma minden sávon
azonos, de néhány merevlemez több szektort helyez a
külsõ sávokra, mert ott azonos méretû
szektorból több fér el.
Általában egy szektor 512 bájtnyi adatot tartalmaz. A lemez nem képes ennél kevesebb adatot kezelni.
Mindegyik
felület azonos módon oszlik sávokra és
szektorokra. Ez azt jelenti, hogy amikor az egyik felülethez
tartozó fej egy sávon van, a többi felület
fejei is az annak megfelelõ sávon
találhatók. Ezért az így
összetartozó sávokat együttesen cilindernek (cylinder) nevezzük.
Idõbe telik, amíg a fejek egyik cilindertõl a másikig elérnek, ezért célszerû az összetartozó adatokat (mondjuk egy fájl blokkjait) lehetõleg egy cilinderen elhelyezni, hogy ne kelljen ezen adotok olvasása közben a fejet mozgatni. Ez javítja a teljesítményt. Azonban nyilván nem mindig lehet így elhelyezni a fájlokat. Azokat a fájlokat, melyeknek különbözõ részei több cilinderen helyezkednek el, töredezettnek (fragmented) nevezzük. |
![]() |
A
felületek (illetve fejek), a cilinderek és a szektorok száma nagyon
változatos; ezen számok megadása jelenti a lemez geometriájának
definiálását.
A geometria általában egy speciális, elemrõl táplált
memóriaelemben van tárolva, amit CMOS RAM-nak nevezünk. Innét veszi az
operációs rendszer a meghajtóprogram inicializálásához szükséges
információkat a boot-oláskor. A felületek (illetve fejek), a cilinderek
és a szektorok száma nagyon változatos; ezen számok megadása jelenti a
lemez geometriájának definiálását.
A geometria általában egy speciális,
elemrõl táplált memóriaelemben van tárolva, amit CMOS RAM-nak nevezünk.
Innét veszi az operációs rendszer a meghajtóprogram inicializálásához
szükséges információkat a boot-oláskor.