 |
A
merevlemezek
(Hard disks)
|

ATA
–
Advanced Technology Attachment – Az ATA meghajtók az IDE
meghajtók közé tartoznak és 40 pines
csatlakozót használnak. Az ATA-t az IDE
helyettesítõjeként használják.
ATAPI – Az
ATA/IDE szabvány kiterjesztése, amely lehetővé
teszi a merevlemezektől eltérő eszközök (pl.
CD-író, DVD-meghajtó, steamer)
illesztését is a csatolóra.
PIO mód
– Programmed I/O Mode – Meghatározza azt az I/O módot,
amin az ATA merevlemez fut. Alapjában véve a busz
mûködési sebességét határozza meg.
Minél nagyobb a PIO mód, annál nagyobb a busz
sebessége. A PIO módot az UDMA váltotta fel
és ez a kifejezés kezd feleslegessé válni.
DMA
– Direct Memory Access – Közvetlen memória
hozzáférést engedélyez a
meghajtónak, kikerülve ezzel a CPU-t. Ez
meggyorsítja az adatátvitelt, és
nagymértékben tehermentesíti a CPU-t.
"IDE" meghajtók
Bár az IDE
meghajtó minden olyan meghajtóra vonatkozik, ami
beépített vezérlõvel rendelkezik, ezt a
kifejezést használjuk a mai merevlemezekre is.
Valójában, amit mi „IDE meghajtónak”
hívunk, azt jobb lenne „ATA meghajtónak” hívni,
mivel az ATA az az interfész, amit az IDE meghajtók
használnak.
Bár a legtöbb
most használatos merevlemez Ultra DMA-s, még sokunk
emlékezhet a mode 3 vagy mode 4 merevlemezekre. Ezek ATA-2
meghajtók voltak, amik 3-as és 4-es PIO módokat
használtak. Itt egy lista az ATA interfészek
fejlõdésérõl 1993-tól kezdve:
Interfész típus |
Busz sebesség |
Év |
ATA-2 PIO 3 |
13.3MB/s |
1993 |
ATA-2 PIO 4 |
16.6MB/s |
1994 |
UDMA/33 |
33.3MB/s |
1997 |
UDMA/66 |
66.6MB/s |
1999 |
UDMA
Ahogy fejlõdött a meghajtók technológiája és a területi
sûrûség évi 20%-kal növekedett, fellépett egy
szabvány iránti igény. Egy olyan, ami
engedélyezi, hogy két meghajtó osztozzon egy ATA láncon, és még mindig legyen
mozgásterük. A merevlemezek elérték a
10MB/sec adatátviteli tartományt, így a
16.6MB/sec-es busz nem lett volna elegendõ. Azonban mielõtt ezeket a
sebességeket elérték volna, a Quantum
kifejlesztette az Ultra-ATA/33 szabványt (UDMA/33). A
33MB/sec-es átvitel elérése
érdekében az órajel változatlan maradt, de
adat most már az óra emelkedõ és esõ
szélein is áramlott, nem csak az emelkedõn.
Ez ugyan
kényelmes megoldás volt egy darabig, de a meghajtó
technológiája gyorsabban növekedett, mint amit a
kezelõfelület elbírt volna.
Ahogy növekedett a
területi sûrûség és a forgási
sebesség, a hardvergyártók újból
elérkezettnek látták az idõt egy új
szabvány bevezetéséhez. Az UDMA/33-hoz
hasonlóan az Ultra DMA/66 még egyszer megduplázta
az IDE lánc kapacitását. Ennek
elérése érdekében az óra
sebességét 30ns-re változtatták, és
ennek következtében hibák merültek fel. Ilyen
gyors óra sebességnél és ilyen
hosszú busznál, a zaj komoly
problémává változott.
Hogy ezt
kiküszöböljék, létrehoztak egy 80 eres
modellt. Emiatt különbözik az UDMA/66-os kábel
minden ATA kábeltõl, amit az elmúlt 6-7 évben
láthattunk. Minden UDMA/66 meghajtó képes az ATA
rendszeren futni, és az ATA meghajtók is mûködnek az
UDMA/66-os láncon. Persze a 80 eres kábel
nélkül nem élvezheted az UDMA/66 elõnyeit.
Az UDMA meghajtók
azonban többet is nyújtanak a megnövekedett
sávszélességnél. Az adatok
megbízhatóbbá váltak a CRC
számolás hozzáadásával.
Bármikor, amikor adat érkezik az UDMA módban
mûködõ merevlemezre, megnézi hogy hibás-e az adat,
és ha hibát talál, akkor lassabb
adatátvitellel kezeli az adatot. Mindezek ellenére az egy
vagy két meghajtóval rendelkezõ rendszereken az
elõnyök minimálisak, így a meghajtó
lecserélése sokkal fontosabb, mint a vezérlõ
lecserélése.
Az UDMA/66 csak most kezd
elérhetõvé válni, de már kaphatók
olyan meghajtók, amik támogatják. Ezek
általában gyorsabbak, akárcsak miden új
merevlemez az elõdeihez viszonyítva.
Az Ultra DMA/66 elõnyei
|
Az Ultra DMA/66 hátrányai |
Olcsó
Határozott infrastruktúra (minden alaplapban van beépített ATA csatlakozó) |
Kevés meghajtót vezérel egyszerre
Lassabb protokoll
|
Szál-csatorna (Fiber Channel)
Bár nem kimondottan
merevlemez-technológia, mégis egyre több
meghajtó támogatja ezt a nagy
sávszélességû formátumot.
Ez a technológia
elválasztja a továbbítást (kábel
és csatlakozók) a protokolltól (SCSI stb.). Sok
SCSI-3 meghajtó támogatja a szál
csatlakozást, lehetõvé téve több
meghajtó összekapcsolását.
Szál-csatornával maximum 125 meghajtót lehet
összekötni közöttük 30 méter
távolsággal (ez összesen majdnem 4 km-t jelent). A
technológia lehetõséget ad arra is, hogy több
protokoll létezzen ugyanazon az adapteren.
Például
a printert rákötheted ugyanarra a láncra, mint a
merevlemezeidet. Jelenleg eléggé vaskos, 250-300e
forintos áron lehet megvásárolni, így a
szál-csatorna nem igazán
megvalósítható opció, és nem is
gyorsabb, mint a SCSI. Azonban ha még többen
támogatják ezt a technológiát, egy napon a
szál-csatorna lehet a következõ „nagy dolog”.
A szál-csatorna elõnyei
|
A szál-csatorna hátrányai |
125 meghajtót vezérel
Fizikai csatlakozás, nem protokoll
Különbözõ komponenseket is össze lehet kötni
Nagy távolság lehet az eszközök között |
Drága
Hiányos támogatottság
Még nincs olyan protokoll, ami kihasználná a nagyobb sávszélességet |