Kezdőlap Galériám Magamról Pillanatképek A művészetről Tájképek Metamorfózis Tájak és emberek Vallásos képek Tanítványaim munkái Kortárs művészek Város, ahol élek

 

 

Kedves Látogató!

Bizonyára sokan nem jártak még Ráckevén. Szeretném bemutatni ezt a Duna parti kisvárost egy-két szóval és képpel. Nem titkolt szándékom, hogy a bemutatóval kedvet csináljak egy kis kiránduláshoz városunkba.

 

Először talán arról, hogyan alakult Ráckeve történelme

Ráckeve már a rézkor óta lakott település. A honfoglaláskor az egész szigetet Árpád törzse foglalta el. A sziget később az Árpádházi uralkodók kedvenc vadászterülete lett. A mai Ráckeve helyén állt Ábrahámtelke település, valamint egy kolostortemplom, amelyet a XII. században építettek, és amelyet először 1212-ben okiratban említenek. A település első virágzása a magyar, szerb vegyes lakosság betelepülésével kezdődött 1440 körül. A szerbek az Al-Duna menti Keve városából menekültek ide a törökök támadása elől. A várost ekkor kezdték el Kis-Kevének nevezni, majd később Rác-keve (rác=szerb) nevet kapta.Az eredeti mérethez kattintson a képre. A gazdag szerbek 1487-ben építették meg azt a Boldogasszony Templomot, amely ma is Ráckeve egyik építészeti különlegessége. Királyi kiváltságai révén a XV. században, Mátyás király uralkodása alatt fontos központtá vált. A XVI. század első felében a török hódítás az akkor virágzó Ráckevét sem kerülte el. A század második felében azonban fejlődése új lendületet kapott. A reformáció idején, amelyet ezen a területen Szegedi Kis István prédikátor kezdeményezett, a város püspöki székhely lett, majd utódja, Skarica Máté Ráckevét a humanista reformáció kulturális centrumává tette.
A török kiűzésekor, 1684-ben a várost kifosztották, lakossága elmenekült. 1698-ban az egész Csepel-sziget, így Ráckeve is a győztes törökverő Savoyai Jenő birtokává lett.
Az eredeti mérethez kattintson a képre.Az új földesúr Ráckevén építette meg kastélyát, annak a neves J. L. Hildebrandtnak a tervei alapján, aki a bécsi Belvedere Kastélyt is tervezte. Ez a kastély a világi barokk első magyarországi emléke. Az 1702-ben elkezdett építkezést 1722-ben fejezték be. A herceg halálával (1736) a birtok a kastéllyal együtt a koronára szállt.
A XVIII. században német telepesek növelték a város lakosságát. Ezzel Ráckeve három nemzetiségűvé vált: magyarok, szerbek és németek lakták.
A szatmári béke után (1711) a világi földesúri hatalom szűkítette a város jogait, ami vonzerejét erősen csökkentette.
Az 1848-49-es szabadságharcot a lakosság döntő része támogatta. 1848 májusában hatszázan esküdtek fel a nemzetőr zászlóra. 1849 nyarán a ráckevei Ács Károly szervezte meg a Duna vidékén az ellenállást. Ezért először halálra ítélték, de az ítéletet később 6 évi börtönre enyhítették.
A XIX. század második felében járási székhellyé lett Ráckeve életében még egy nagy felemelkedést jelentett a millennium időszaka. A régi fahíd helyett ekkor építették vasból az új, állandó hidat. Az ezeréves évforduló évében határozták el az új városháza építését. A régit lebontva, annak helyén épült meg, szecessziós stílusban. Alkalmi színjátszók és dalárda jelentette a rövid életű városi lapok mellett a helyi kulturális életet.
Az első világháború 133 hősi áldozatot követelt Ráckevétől, az 1919-es rövid ideig tartó román megszállás alatt pedig csaknem teljesen kifosztották a községet.
A szovjet csapatok 1944. november 22-én szállták meg a várost.
A háború utáni időszakban, a hatvanas és hetvenes években a település sokat fejlődött. Számos műemlék helyreállítása és új épületek építése kötődik e korszakhoz.
1975-ben adták át a melegvizű termálstrandot. Városi rangját 1989-ben nyerte vissza.
Az azóta eltelt időszakban a város vezetése arra törekedett, hogy a viszonylag alvó kisvárosból pezsgő életű, sok kulturális és idegenforgalmi látványossággal Az eredeti mérethez kattintson a képre.gyönyörködtető korszerű kisvárost teremtsen, ahol az itt élők és az ide látogatók egyaránt megtalálják számításaikat. Szép példája ennek  az önkormányzati utak és terek felújítása, a Dunaparti sétány burkolattal történő ellátása, a régi Városháza külső felújítása, a Városi Képtár létrehozása, mely felsorolás közel sem teljes, csak egy szelete a több mint   egy évtizedes városfejlesztési munkának.

Jelentős személyiségek, akik a településen élnek, éltek

Ráckeve szülöttei
Skarica Máté (1544-1591) prédikátor, költő
Horváth Nep János (1774-1847) huszártiszt, a testőrgárda őrnagya
Ács Károly (1824-1894) szabadságharcos, ügyvéd, alapítvány tevő
Pauer János (1814-1889) történész, katolikus püspök
Keviczky László (1945-      ) akadémikus, a város díszpolgára
Katona Klári (1953-        ) énekes
Fegyó Béla (1943-        ) festőművész

Meghatározó személyek
Szegedi Kis István prédikátor, püspök, korának legjelentősebb teológusa
Savoyai Jenő hadvezér, a Csepel-sziget földesura
Kép Ferenc a város nótáriusa, a szabad királyi jogállás önzetlen előmozdítója
Patay László (1932-2002)  Munkácsy-díjas festőművész

Információ Ráckeve településről

Lakosok száma:  2006. január 1-én   9262 fő
Ráckeve közigazgatási terület nagysága   6409 ha
ebből belterület        968 ha
          külterület      5441 ha

Belterületi telkek/ingatlanok száma  8357 db
Külterületi telkek/ingatlanok száma  2960 db

Ráckeve megközelítése, közlekedése

Közúti megközelítés:
- Nyugat felől a Dunán keresztül több irányból közelíthető meg:
- Adony, Lórév Ráckeve, vagy Ercsi, Szigetújfalu, Szigetszentmárton, Ráckeve.
- Az M1-es és M7-es útról az M0-on, majd az 51-es, vagy a Csepel-szigeten belül vezető úton keresztül. 

- Délről a 6-os és a Dunaföldvári Hídon át az 51-es főúton, illetve az M5-ről az M0-on az 51-es úton történő áttéréssel.
- Északról Budapest érintésével lehet Ráckevét elérni. Az 51-es műútról Kiskunlacházán kell Ráckeve felé a peregi elágazásnál letérni.
- Kelet felől a 4-es, majd az 51-es főúton át, illetve a 3-as főútról.

Megközelítés vasúttal:
A Budapest-Közvágóhíd és Ráckeve között közlekedő Helyi Érdekű Vasúttal (BKV-HÉV).
Menetideje kb. 70 perc (a menetrend és a ráckevei HÉV honlapja itt található ).

Autóbusszal:
Helyi autóbuszjárat a HÉV állomásról indul Budapest-Csepelre és vissza.

Az adatok forrása a www.rackeve.hu Részletesebb információért kérem keresse fel Ráckeve város honlapját

 

A képek természetesen csak a látnivalók egy részét mutatják meg. Az igazi, ha személyesen jön el.

 

Ács Károly szobor

Ady Endre Gimnázium

Távolban az Angyali sziget

Árpád híd

Árpád híd közelebbről

Árpád szobor

Budapest Bank épülete

Egy belső udvar

Dunapart

Sétány a Dunaparton

Eötvös utca részlete

Keve galéria

Hajó kikötő

A híd alatt

Látkép a híd lábától

A híd mellett

Itt mindig vannak horgászok

Hősök szobra

Hősök tere

János vitéz Iluskával

Savoyai kastély a park felöl

Savoyai kastély parkja

Kastély hotel recepció

Kastélypark

Kastélypark

Kastélypark

Kastélytó

Szent Imre Katolikus Iskola

Katolikus templom

Képtár

Kossuth Lajos utca részlete

Savoyai kastély bejárata

Molnár utca

Múzeum

Pizzéria

Református templom

Egy szép régi ház

Szent István patika

Szent István szobor

Szent István tér

Szent János utca

Szerb templom

Kossuth Lajos utca részlete

A régi vámház a híd feljárójánál

A Városháza

A ráckevei híd madártávlatból

Tornyok

Egy kis utca

Bízom benne, hogy hamarosan találkozunk Ráckevén!