Meg tudom csinálni!

Berci és Marci még nem volt l2 éves, amikor belenéztek egy csak felnőttek kíséretében nézhető filmbe. A rémület szinte odaragasztotta őket a készülék elé. Egy vámpír garázdálkodott, a fényes nappal sugárzott filmben. Szerencsére a vámpírról csak beszéltek, alig volt látható, de mire anyu észrevette, hogy tilosban járnak, már egymás kezét szorongatva reszkettek a képernyő előtt.

-Remélem egyikőtök sem fog félni éjszaka? Nehogy azt higgyétek irigységből nem, engedünk rémisztő filmeket nézni, de ha az ember a sötétben, rosszat álmodva felriad, nem a legkellemesebb emlék egy vámpíros film.

Anyunak igaza lett. Attól a naptól kezdve a fiuk nehezen tudtak elaludni, és hamar felriadtak. Egyedül nem mentek volna ki, vagy be egy szobából, különösen, ha ott nem égett a lámpa. Egymást próbálták rábeszélni, ha valamelyiknek ki kellett mennie, de lassan ugy belelovalták magukat a képzelgésbe, hogy fényes nappal is hiába kért volna Mami valamit a konyhából, egyedül, egyik sem indult érte.

Egy hét végén a nagyanyuknál voltak, aki valamit kért a másik szobából, mire a két gyerek esengve, egymásra nézve, könyörgően várta, hogy a másik is felálljon, és kézen fogva indultak el.

-De hiszen tudjátok, hol van. Miért kell ketten mennetek?

Nagymama előtt semmi nem maradhatott titokban, hamarosan bevallották neki a vámpírt is.

-Ti láttatok vámpírt? Maszkírozott színész volt, csillagaim, én már öreg vagyok, de még nem találkoztam soha semmiféle igazi szörnnyel, kivéve a háborút, mert attól aztán lehetett félni.

-Mesélj róla Nagyi-, kérték a gyerekek.

-A háborúról, majd ha nagyobbak lesztek, mert az egy felnőttnek is próbára tette az idegeit, és sosem értem meg, miért gyártanak riogató filmeket. Nem elég a gyerekeknek a sok tanulás, a felgyorsult élet, a számítógép, még rémségekkel is riogatják őket.

- Mi vagyunk az oka, mami- vallotta be Marci, - mert titokban néztünk bele a filmbe.

- -Tudtam én, csak arra vártam, hogy ti könnyítsetek a lelketeken. Segítek megszabadulni a félelmetektől. Amikor ugy érzitek, hogy képtelenek lennétek belépni egy sötét szobába, vagy megfordulva tovább aludni, ha felébredtek, csak annyit mondjatok magatoknak: MEG TUDOM CSINÁLNI, MEG TUDOM CSINÁLNI..MEG TUDOM CSINÁLNI!. S meglátjátok, alig mondjátok el néhányszor, a varázsigét, minden rossz emléken nevetni tudtok, és ártatlan kis szíveteket boldog nyugalom szállja meg.

- A félelem rettenetes érzés, elveszi az ember szabadságát, rátelepszik a lelkére. Rettegve nem lehet boldogan élni, kacagni, játszani, tanulni, szeretni...