Hogy, hogy
nem, egyszer a medve, a farkas és a róka igen szoros barátságba keveredett.
Elhatározták, hogy együtt maradnak, amig élnek.
-Ugye, így hárman, mi vagyunk a legerősebbek?-kérdezte a medve.
-Azt nem mondanám, óvatoskodott a ravasz róka, -mert az ember esze kifoghat az erőnkön.
-
Szeretném én azt az embert látni,- kérkedett a farkas.
Alig
mentek néhány lépést, szembe jött velük a favágó. Munkába indult tarisznyával
az oldalán.
- Hallod-e
te ember, -. Túl tudnál-e tenni az erőnkön, az eszeddel?
-
Megpróbálhatjuk, de otthon felejtettem az eszemet. Ha hazafutnál érte róka
koma, megmérkőzhetnénk – mondta a favágó.
- Haza,
hogyne futna!- ajánlotta a medve.
A favágó
elővett a tarisznyájából egy darab papirost, meg egy ceruzát és irt két sort a
feleségének. Azzal a róka útnak indult. A többiek pedig leheveredtek, ugy vártak rá. Na, ha vártak, várhatták, mert a favágó azt
írta a feleségének: kössél a róka nyakába egy irdatlan nagy
követ, aztán ereszd útjára. Az asszony ugy is
tett.
- Az uram
azt kérte, hogy vidd el neki ezt a követ, és magad is beláthatod, csak így
leszel képes megbirkózni a feladattal- bucsuzott tőle
az asszony.
A róka
vonszolta a jókora követ, mígnem a patak feletti pallóról a mélybe rántotta a
súlyos teher.
A favágó
közben megéhezett. Elővette hát a kenyeret meg a szalonnát, és falatozni
kezdett.
- Minek
van ilyen ínycsiklandozó illata- nyalta a száját a medve.
- A
szalonnának, mert jóféle farkas szalonnát eszem- mondta a furfangos favágó.
Na a
medvének sem kellett több, nekirontott a farkasnak, és csakhamar elbánt vele.
- Hohó
állj meg medve koma!- A szalonnát ki kell ám hasítani belőle.
-Rendben van favágó, de akkor engem kötözz egy fához,
mert attól tartok, nem bírom ki, hogy ne én rontsak a csemegének.
A
favágónak sem kellett kétszer mondani. A rőzsekötőző kötéllel olyan szorosan
odahurkolta a medvét, a fához, hogy meg se tudott moccanni. Aztán fogta a
baltát és agyoncsapta a medvét.
Így győzte
le az ész az erőt. A mesében, de higgyétek el az ész az életben is,
győzedelmeskedhet az erő felett, birok, gyilok és vérengzés nélkül.