A tűbe fűzés!

Mackó néne foltozgatott. Gyönyörű piros pettyes foltot biggyesztett Rézike égszínkék ruhájára, amely majdnem új volt ugyan, de beleakadt egy kökénybokorba, és egy tenyérnyi darabka a tüskék között maradt.

Futott az anyag a varrógép alatt, de egyszer csak egy persenés, és elszakadt a cérna.

Nagy baj volt ez, mert Mackó néne csak pápaszemmel látta befűzni a cérnát, okuláréját pedig éppen javította Bagoly bácsi, a látszerész. A heverőn felejtette a szemüvegét, és Rézike - amúgy mackósan - ráhuppant. Mindkét üvegkarika pozdorjává tört.

- Hűha - sopánkodott Mackó néne - félbehagyhatom a munkát. Ha fél napig böködöm, akkor sem találok bele ebbe a parányi lyukba. Apóka meg ki tudja, mikor jön haza?!

Éppen el akarta rakni a gépet, amikor berobbant a barlangba Rézike.

- Kész a ruhám, Mamóka?

- Nincs, és ma már nem is lesz, hacsak...

- Hacsak? - kérdezte pityergősen a medvelány.

- Hacsak te be nem fűzöd a cérnát. Dehát kicsi vagy még ehhez...

- Azért megpróbálhatom? - lelkendezett Rézike. - Sokszor láttam már, hogy csinálod, Mamóka - mondta, miközben felkászálódott a székre, és megfogta a cérna végét.

- A számba veszem... egyenesre harapom - sorolta - és bele... bele... juj már megint mellément... be... beledugom a tűbe. Hurrá! - visított Rézike. - Mamóka fogd meg gyorsan az átbújt végét, mert visszamászik úgy reszket a praclim...

Mamókát meghatotta a kislány öröme és elgondolkodott: lám - lám amíg kicsi volt, én láttam, én gondolkoztam helyette, s most hogy eljár az idő felettem, visszaadja a segítséget.

- Köszönöm kisbocsom.

- Szívesen Mamókám. Meglátod másodszorra már gyorsabban megy majd a tűbefűzés. Itt maradok, hogy kéznél legyek...

Így került a színpompás folt Rézike ruhájára, és minden másra, amire kellett.

Tudtok-e már ti is tűbe fűzni? Tudnátok segíteni Anyunak, vagy

Nagyanyónak, ha elszakad a cérna?