A nagymosás
Az unalom bevetette Katicát a fürdőszobába, ahol édesanyja mosott. Egy darabig elnézegette a munka csínját binját, míg egyszercsak felderült az arca.
-Anyu, hadd mossam ki én is a Kati ,és Évi baba ruháját. Olyan piszkosak már, és ugy szeretnék mosni!- mondta, és amikor édesanyja rábólintott, futott a szobába, hogy jókora babáit levetkőztesse. Mire a nagy marék szennyessel visszaért, Anyja már elkészítette egy mosdótálban a kellemesen meleg vizet, az udvar közepén, egy konyhaszéken.
-Ott van a szappan is kislányom, aztán ne sajnáld a kezed, dörzsöld meg alaposan, de mégis kíméletesen a ruhákat, csak ugy lesznek tiszták, mint a frissen hullott hó.
Katica ügyetlen kis kezei minduntalan eltévesztették a dörzsölést, a víz pohárszámra loccsant ki a laborból, a macska tudná megmondani, miért, és alig telt bele pár perc már a homloka is gyöngyözött, a nagy munkától.
-Ott a tiszta víz a kádban-szólt oda Anyu Katicának, öblítsd ki a ruhát, ha ugy látod, hogy már elég tiszta. Aztán a nagy mosdótálban ki is keményítheted, hogy vasalás után, szépen álljon a babákon.
Katica ekkor már –mi tűrés-tagadás - olyan fáradt volt, hogy legszívesebben abbahagyta volna az egészet. Bánta már, hogy belefogott a nagymosásba, de akkor eszébe jutottak a takaró alatt kuksoló meztelen babák, és nekifogott az öblítéshez.
A teregetésnél már anyu is segített, csiptetőkkel odaerősítette a kötélhez az apró ruhadarabokat, nehogy lefújja őket a szél. Ha hallottátok volna mekkorát sóhajtott a kislány, amikor valamennyi babruha ott lengedezett a tűző napon.
-Ugye szépen kimostam, anyuci?- kérdezte.
-Tudod kislányom a mosás nem könnyü munka. Türelem, és sok erő kell hozzá. A babaruháidon látszik, hogy életedben először mostál, na de sebaj..
-Mossam ki mégegyszer?-szontyolodott el Katica.
-Ugyan? Nevetett anyu. Ne félj szerencsére jelen van, a legjobb segítőtárs, a napocska és sugarai kifehérítik az elszürkült ruhát.
- Akkor a nap is jobban tud mosni nálam?- pityeredett el Katica.
.-A nap nem tud mosni, a nap csak szárit, hát nem kedves tőle? Megszárítja, és fehérré varázsolja a ruhát. Azért mos mindenki olyan szívesen olyankor, amikor felhők nem árnyékolják be a nap sugarát. . Most megyek ebédet főzni, te pedig pihenj, vagy menj játszani egy kicsit. Délután aztán kivasaljuk ezt a tengernyi ruhát. Majd kivasalom a tiedet is, jó, -mosolygott anyu.
-Nem. én szeretném. Vasalni már biztosan nem olyan nehéz.
-Na jól van, próbáld meg azt is, aztán majd megmondod a végén, mi volt nehezebb a mosás, vagy a vasalás.
És mit gondoltok mit válaszolt este Katica, miközben babáira húzta rá a frissen mosott, illatos ruhadarabokat?
-Tudod anya. Nem is lehet eldönteni, mi nehezebb. Mindkettő egyformán sok erőt, és szorgalmat kíván, de megéri, nézz ide, milyen gyönyörű lett a két babám. Mintha most kerültek volna ki a boltból-ujjongott Katica. Ezenetul minden héten kimosom a ruhájukat
-Azt azért kár volna- mosolygott anyu. Nekem minden héten mosnom kell, de akinek olyan ruhakímélő babácskái vannak, mint neked, az ráér minden esztendőben egyszer nagymosást rendezni. -mondta anyu, és Katica egy ici-picit elrestellte magát. Mit gondoltok miért?
JA, míg szavamat nem felejtem: azóta nagyot fordult ám a világ. Automata mosógép mos az anyukák helyett, de a ruhájára akkor is, minden gyereknek vigyáznia kell, vagy kellene?!.