Felfedező út

Petra 3 éves múlt és először töltött egy hétvégét, szüleivel falun. Amikor hazajött be nem állt a szája, annyit magyarázott pesti nagyijának.

-Képzeld Nagyi, ott a tyúkok felöltözve járnak. Mindnek van tollruhája. Sárga, barna, fehér, és pettyes. Azt ugy hívják kendermagos. És volt egy hátrafésült hajú tyúk is, de a néni azt mondta: annak búbos a neve. Hát nem érdekes? A kakas a legszebb és a legnagyobb. A malacok tényleg csámcsogva esznek, és a tej nem dobozban van, hanem a tehén spricceli ki.. úgy mondják: adja..

-Szóval jól érezted magad a tanyasi víkenden?

- Nagyi, Apuval felülhettem a ló hátára, és nem sírtam. A kecske valóban tud mekegni, nemcsak a mesében mondja, hogy mek, és a cica tényleg nyávog.

-Mesélj szívem, mesélj.

- A gyümölcsért nem kellett a piacra menni, csak apu felnyúlt a fára, és leszedte, amit akartam. Engem is felemelt, és letéptem egy akkora barackot, mint az öklöm. A kenyérsütés volt a legizgalmasabb. Láttam forró kemencét, olyat, amilyen a Jancsi és Juliskában van, de ebbe a néni nagy kerek kenyereket rakott be, és pirosra sülve vette ki.

- Nagyi tudtad, hogy ott van kert, és nem kell a piacra menni semmiért. Csak elsorolta a néni, mit vigyünk be, és Apu segített összeszedni. Hát nem csodálatos?

- A libákkal nem tudtam megbarátkozni, mert a gúnár még nem ismert, azt hitte rossz kislány, vagyok, és bele akart csípni a lábamba, de Apu elzavarta. Ugy sziszegett ránk, mint egy kígyó. És a kacsák? Tudtad, hogy egész nap ennének? Hogy begyük van, amelyet ugy megtömnek estére, hogy a csőrükig ér? És tudtad, hogy a nyuszik nemcsak a réten, meg az erdőben élnek, hanem tanyákon, ketrecekben is. Van köztük mindenféle színű, és én is szedtem nekik répalevelet, meg salátát, mert egész nap rágcsálnának. Egeret is láttam, de mindketten elszaladtunk. Én még visítottam is. Nem olyan aranyos, mint a mesében, mert fut, és nem lehet tudni hova, meg miért?

Nagyi ugráltál te már szalmakazalról? Nem lehet leesni, mert mindenütt puha, és olyan jó szagú. A tojások a tanyán olyan frissek, hogy akkor lesznek készen, amikor kotkodácsol a tyúk. Én is segítettem összeszedni. Vadvirágot is szedtem, ott nem tilos letépni, mint a parkban. Szóval nagyon jó volt Nagyi. Egyszer téged is elviszlek

- Én az alföldön nőttem fel kicsim, és majd elmesélem, hogy legeltettem a csípős libákat, hogy tépdestem ki a gazt a veteményesből, hogy cipeltem be a kútról a vizes vödröt, pedig alig voltam kétszer annyi idős, mint te. De azért a meghívást elfogadom, és legközelebb visszalátogatok veled oda, ahol boldog gyermek voltam.-mondta Nagyi és magához ölelte a csillogó szemű kis országjáró lánykát.

Gondoltátok, hogy utiélményeket itthon is lehet szerezni, és nem is kell messzire kutyagolni érte.