MESE-VÁR Óvoda

1196 Bp. Zrínyi u. 154. és Nádasdy u. 48.

Helyi Nevelési Program

 

 

 

 

 

 

 

 

         Készítette:           Kaposi Vilmosné óvodavezető;

Elfogadta:             a MESE-VÁR Óvoda nevelőtestülete a                      2/2008.(04.10.) számú határozatával

Jóváhagyta:  ………………. számú határozatával a Budapest Kispest Önkormányzat Képviselő Testülete

Hatályos:               a Képviselő Testület jóváhagyó határozata alapján 2008. szeptember 01-től

Érvényes: A kihirdetés napjától visszavonásig

Verziószám: 4./2008. módosított változat

Készült: 10/2. példány

 

 

 

 

1. Bevezetés:

A program felfogás és szemléletmódja az  Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja irányvonalát követi, fenntartói elvárásokat elégít ki, intézményünkben kialakított szokásainkra, értékeinkre épít, pedagógiai céljainkat, alapelveinket fogalmazza meg, meghagyva a nevelőtestületben tevékenykedőknek, a megvalósítás  módszertani szabadságát.

A program a gyermekek alapvető tevékenységeire, a mozgásra, a kommunikációra, a játékra épül, és e köré szerveződnek a nevelőmunka feladatai.

 

2. Helyzetkép, bemutatkozás:

Intézményünk a 2004-2005-ös tanévtől kilenc csoportos óvodává bővült. 2008. szeptember 1-jétől a székhely és telephely azonos nevelési gyakorlatot folytat. Az intézmény arculata, egyedi jellege, hagyományai, s a többéves tapasztalatok során szerzett ”kincsek”: hangulat, miliő, légkör, megmaradtak, tovább folytatódnak.

Óvodánk családi házas övezetben helyezkedik el, a kerület kertvárosi részén. Gyermekeink többsége ebből a közegből érkezik, más - más szociális háttérrel. A családi házas övezet ellenére meglehetősen nehéz anyagi körülmények között élnek a családok. Jellemző a szoba-konyhás kislakás, komfortnélküli albérlet, közös udvarból nyíló több lakásos meglehetősen szerény lakáskörülmény számos többgyermekes, nagycsaládos szülő is óvodánkba járatja gyermekét kik zöme rendszeres gyermekvédelmi hozzájárulásban részesül. A családok jövedelme viszonylag szerény, egyre nagyobb megterhelést jelent számukra a megélhetés.

Környezetünkben sok új munkahely létesült a szupermarketekben, egyéni vállalkozások útján, de sokan dolgoznak a főváros más kerületeiben, többnyire szerény keresettel. A megélhetési gondokat tetézi, hogy vannak alacsonyabban iskolázott szülők (kulturálisan hátrányos helyzetben lévők), akik megfelelő iskolai végzettség hiányában nem tudnak munkahelyet találni, illetve csak alkalomszerű munkából élnek.  

A megélhetési gondok erősödésével csökkennek az élményszerzési lehetőségek, pozitív értékteremtő és megőrző hatások. Nagyobb hangsúly helyeződik intézményünkre. Valljuk, hogy a harmonikus, sokoldalú személyiség fejlődéshez sok – sok élményszerzési lehetőségre, tevékenységbe ágyazott konkrét tapasztalatgyűjtésre van szüksége gyermekeinknek. Hátrányos helyzetben vannak azon gyermekeink, akinek az ismeretszerzési lehetősége az otthoni környezetben korlátozott, illetve szociális körülményei miatt korlátozódik a testi szükségletek kielégítése (szűk lakás körülmények, nincs hely a játékra, mozgásigény kielégítésre, ingerszegény környezet, szegényes szókincs, tőmondatos kifejezésmód). Ezért nagyon fontos, - ezen munkálkodtunk eddig is - hogy az óvodában a gyermekeket közvetlenül körülvevő - személyi és tárgyi feltételek optimális biztosításával - barátságos, biztonságot nyújtó környezetet alakítsunk ki.

A MESE-VÁR óvoda székhely 6 csoportos, a tagóvoda 3 csoportos. Az óvodában a gyermekcsoportok szervezésénél az életkor, a fejlődési tempó és a szülői igény a meghatározó. Vannak vegyes és homogén életkorú csoportok.  A speciális asztmás - csoportba  3 – 7 -8 éves korig integrációban fogadjuk a gyermekeket. Az intézményünket választó szülők gyermekeit zsúfoltság nélkül tudjuk fogadni. A csoportlétszámok ideálisak. Módunk nyílik a differenciált egyéni bánásmód fejlesztő értékeire építeni. Az óvodai felvételnél feltétel: a betöltött harmadik életév, megbízható szobatisztaság, érthető kommunikációs készség. Tiszteletben tartjuk a gyermek jogait, érdekeit, valamint biztosítjuk óvodába járása idején az őt, egyéni különbözősége, fejlettsége alapján megillető, egyéni fejlődési tempójához igazodó fejlesztés lehetőségét.

Csoportszobáink világosak, barátságosak, jól szolgálják gyermekeink egészséges fejlődését. A csoportszobák bútorai, berendezési tárgyai korszerűek, esztétikusak, méreteik megfelelnek a gyermeki sajátosságoknak. A gyermekek a nap nagy részét a csoportszobákban töltik. Hangsúlyt fektetünk az ízléses gyermeki fantáziát elindító nyugodt légkört megteremtő, dekorálásra, a művészet eszközeivel, mely tükrözi az évszakok váltakozását, formáival, színeivel, melegséget, jó hangulatot teremtenek. A csoportszobák tükrözik az óvónők egyéniségét, eltérő ízlésvilágát, megteremtik a jó munkakörülmény, a tartalmas tevékenykedés feltételeit. A csoportszobák hangulatának kialakításánál építünk a szülők észrevételeire, segítségére, szívesen fogadjuk a jó ötleteket.

A berendezési tárgyakat folyamatosan (az anyagi kondíciók függvényében), tervszerűen fejlesztjük. Lényeges szempont az egészséges életmód feltételeinek megteremtése.  Az  udvaron és a csoportszobákban lévő játék és mozgásfejlesztő eszközök színes, változatos tevékenységek sorát teszik lehetővé. Eszközfejlesztéseinknél szempont az esztétikum, a többfunkciós használhatóság, a nevelési céljaink szolgálata.

Minden csoportszobában légtisztító berendezést működtetünk és a Zrínyi u.154. épületben minden kisgyermek hetente több alkalommal használhatja a speciális klímájú " SÓ " szobát. Ebben az intézményben működik a speciális asztmás csoport, ahol légúti problémákkal küzdő gyermekeket nevelünk, integrációban egészséges társaikkal. Havonta több alkalommal használhatjuk a szomszédos Gábor Áron Általános Iskola tornatermét, mely más tornaszerekkel való ismerkedéshez is tágas mozgásteret biztosít (bordásfal, tornaszőnyeg, karika, labda, medicinlabda, stb.). A tornaterem lehetővé teszi a szabadabb mozgásteret, futó – versenyjátékok szervezésére adódik lehetőség. Ide szervezzük időszakonként a szülők aktív közreműködésével a közkedvelt Mikuláskupát, Várjátékokat, hol a mozgás üdítő hatását, izgalmát együtt élvezheti felnőtt, kisgyermek. A mozgás mellet a kommunikáció a beszéd fejlesztése kap fő hangsúlyt óvodánkban. A mindennapi mesét a mondókák, versek, szókincsbővítő, fantázia gazdagító hatását teszi színesebbé a csoportszobákban található nyelvi fejlesztő eszközök használata (logico készlet, ujj, kesztyűbábok, paraván).  Ezek az eszközök a gyermekek számára elérhető helyen, a gyermekeknek megfelelő méretben szolgálják a színes játék /mesélés, bábozás, dramatizálás / lehetőségét.

 

Mindkét épület udvara a többéves folyamatos fejlesztés eredményeként megfelel a harmonikus tartalmas játék feltételeinek, a mozgásigény kielégítésének. A tagóvoda udvara a 2004-es év nyarán felújításra került, új burkolattal, udvari játékkal, népi hagyományokat tükröző kerti bútorokkal, esztétikusan kialakított környezettel, gazdagodott. A két óvodában az udvar  ligetes, füves, virágos. Az árnyékos és napos játszóhelyek arányban vannak, ami szintén növeli gyermekeink komfortérzetét, megteremti a nyugodt játék feltételeit. A csoportoknak lehetősége adódik  kiskert létrehozására, ahol a növények fejlődése során nyomon követhetik az évszakok változásait. Az udvar berendezésénél célunk a szabad önfeledt mozgás lehetőségeinek megteremtése.  A játszóeszközök alapanyaga természetes alapanyagú és funkciójukból adódóan többfajta mozgásforma kielégítését szolgálják ( bújó, mászó, egyensúlyozó, téri tájékozódást segítő). Lehetőség van a homokozókban a szerepjáték kialakítására, sütés, főzés, különféle térbeli alakzatok létrehozására.

A babaházak remek lehetőséget biztosítanak kézműves tevékenykedésekre (rajzolás, mintázás, kézimunka)

A szomszédságunkban lévő Gábor Áron Általános Iskola pedagógusaival együttműködő kapcsolatot alakítottunk ki. Nagycsoportosaink évek óta részt vesznek a számukra szervezett programokon, valamint minden esztendőben  a beiratkozást megelőzően óralátogatásokon veszünk részt.   

Hagyományos gyermeki ünnepeinket - mikulás, karácsony, farsang, gyermeknap - a szülők közvetett és közvetlen közreműködésével szervezzük, a családi ünnepet meghagyva a családnak.

Az ünnepek irodalmi és zenei anyagának kiválasztásánál szempont: nemzetünk őrzött kincseinek felkutatása, átörökítése. A karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódva, évről – évre hagyományunk a Mikulás kupa megrendezése, ahol szülő – kisgyermek ügyességi verseny játékokban együtt jeleskedhet. A gyermeknaphoz kapcsolódva MESE-VÁR játékokat szervezünk, ahol érdekes ügyességet, állóképességet, esztétikai érzéket fejlesztő tevékenységek várják a családokat. (sportjátékok, kézműves foglalkozás, mese, zene, tánc) Ősszel és tavasszal középső és nagycsoportosaink számára a szülők beleegyező nyilatkozata alapján, kirándulást szervezünk, hol gyermekeink megfigyelhetik a természet változásait, életszerű helyzetben ismerkedhetnek az állatokkal, s jót mozoghatnak a szabad levegőn. 

Óvodánkban a nevelőmunka összehangolt, a személyi feltételek biztosítják, az óvó – védő nevelőmunkát.

Az óvodapedagógusok, és a nevelő- munkát segítő dolgozók nevelési attitűdje: szeretetteljes miliőben, a családi nevelést kiegészítve, változatos módszerekkel, eszközökkel a kisgyermekek egyéni, differenciált fejlesztését szolgálni. Az óvoda minden dolgozója a szeretet, türelem, odafordulás eszközeivel törekszik arra, hogy a kisgyermekek óvodában töltött idejét kellemessé tegye. Az  óvodapedagógusokra, nevelőkre jellemző a kisgyermekekkel szembeni nyitottság, odafigyelő szeretet, tolerancia és sokszínűség. A pedagógusok folyamatosan képzik önmagukat, fogékonyak az új ismeretek befogadására, hogy nevelőmunkájuk során még hatékonyabb módszerek segítségével tudják fejleszteni a kisgyermekek személyiségét. Az óvodapedagógusok a képzések sokféleségéből válogathatnak, elsőbbséget azok a továbbképzési területek élveznek, melyek a későbbiekben a szakmai munka hatékonyságát fokozzák, és a részképességekben lassabban fejlődő gyermekek felzárkóztatását segítik. A nevelőmunkát közvetlenül segítő munkatársak, a szakszerű munkavégzés érdekében dajkaképző tanfolyamot végeztek, illetve új dolgozó esetén szorgalmazzuk a szakképzettség megszerzését.

A szülőkkel való együttműködés elengedhetetlen feltétele a hatékony óvodai nevelésnek. Alapozunk a család értékrendjére, (élünk az óvodáskor kezdetén a családlátogatás lehetőségével) azt kiegészítve fejlesztjük az ide járó gyermekeket. Óvodánk hangulata, családias jellege, lehetővé teszi a közvetlen napi kapcsolattartást a szülőkkel. Évente több alkalommal lehetőséget adunk "nyílt nap" keretében a szülőknek arra, hogy mindennapjainkba betekinthessenek és tevékenységek során figyelhessék meg gyermekeiket. Az évszakokhoz, ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsolódó barkács délutánok alkalmával a szülők jóízű beszélgetés mellett, elleshetik ügyes kezű óvónőinktől az ajándékozási, dekorációs ötleteket. Ezen alkalmak szervezéséhez pályázatokat nyújtunk be, rendszerint sikerrel, így a felhasznált anyagok költsége a szülőket nem terheli.

 Kerületünkben a családoknak a KMO és a Wekerlei Gyermekház  kínál színvonalas kulturális és gyermekprogramokat. A szigorú időbeosztás, a sok elfoglaltság miatt ezen lehetőségeket csak kevesen tudják igénybe venni.

A fakultatív programokat a szülők előzetes évenkénti megkérdezésével, költség térítés esetében, a szülői közösség által meghatározott, jóváhagyott összeghatáron belül kezdeményezünk. Pedagógiai programunk megvalósítását szolgálja a havonkénti rendszerességgel szervezett gyermek színházi előadás. A színvonalas gyermekműsorok vizuális, akusztikus hatásaikkal segítenek a gyermeki fantázia formálásában. Szervezett, kínált fakultatív programjaink is kiemelt nevelési feladataink megvalósítását segítik. (pl:  ép – kéz - láb torna, kézműves foglalkozás, gyermekjáték- gyermektánc, hitoktatás, igény esetén úszás, sakk, lovaglás stb.)

Törekszünk arra, hogy a gyermeket a nehéz szociális helyzet miatt ne érje hátrányos megkülönböztetés.

 

Az óvodába lépés feltételei, beszoktatás módja

A közoktatási törvény értelmében az óvodába felvehető az a gyermek, aki a harmadik életévét betölti. Az óvodai felvétel szülői jelentkezés alapján történik. Elsőbbséget élveznek az óvodai körzetben lakó gyermekek, valamint a hátrányos helyzetűek. A jelentkezéseket felvételi előjegyzési naplóban rögzítjük, a gyermek születési anyakönyvi kivonata, szülő személyi igazolványa alapján. Az óvodai felvételhez szükséges, hogy a kisgyermek megbízhatóan szobatiszta legyen és megérthető módon kommunikáljon, alapvető igényeit, szándékait képes legyen kifejezni.

A beiratkozásokat megelőző héten a szülőket és a jövendő óvodásokat „óvoda kóstolgató” délutánra invitáljuk. Ezen a játékos ismerkedési programunkon lehetőséget biztosítunk a kicsik és szüleik számára, hogy ismerkedjenek az óvodával, csoport szobával, óvónőkkel dadus nénikkel. Sokszínű, életkori sajátosságaiknak megfelelő mozgásos, játéktevékenységeket biztosítunk, hol a jóízű játék mellett megtapasztalhatják, hogy biztonságos gyermekbarát környezetbe kerülnek majdan a gyermekek. Kedvező első benyomások megszerzésére törekszünk. Amíg a kicsik játszanak, mozognak, tevékenykednek, alkalom adódik a szülőkkel való beszélgetésre, a kisgyermekek otthoni szokásairól, legfontosabb tulajdonságaikról. A játszó délutánon való részvétel nem jár beiratkozási kötelezettséggel. Augusztus utolsó hetében tartjuk a beiratkozott gyermekek szülei számára a tájékoztató, óvodánkat bemutató, házirendünket ismertető szülői értekezletet.

Az ezt követő napokon a tanév kezdetéig a kiscsoportos óvónők délelőttönként várják a gyermekeket szüleikkel együtt. Tevékenységeket szervezünk a csoport szobákban, az udvaron, hol a kisgyermekek együtt játszhatnak szüleikkel, ismerkednek a játék lehetőségekkel. Már e kezdeti szakaszban barátságok szövődhetnek gyermekek és szülők között is. A szülők napról napra távolabb engedik gyermekeiket maguktól, a gyermekek egyre bátrabban, önállóbban, biztonságosabban játszanak az óvodában.

Az óvodába lépés, a beszoktatás legnehezebb pillanata, amikor a kisgyermekeknek el kell búcsúzni szüleiktől. Nehéz előre megmondani, hogy ez a kezdeti nehéz állapot egyes gyermekeknél meddig tart. A legfontosabb, hogy a kisgyermek mi hamarabb megértse, hogy nálunk biztonságban van és szülei az ígért időpontban érte jönnek. A kisgyermekek időérzéke még három éves korban nem eléggé fejlett, ezért mindig tevékenységekhez kötjük az időrendiséget. Tapasztalatunk az, hogyha a szülők igénybe vették az együtt szoktatás napjait, a kicsiknek könnyebb az új környezet elfogadása. A beszoktatás nehéz időszakában magatartásunkkal, empátiás készségünkkel, tanácsainkkal szeretnénk elfogadtatni, hogy a gyermekek nevelése érdekében partnerek vagyunk. 

 

 

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére, az iskolába lépés feltételei:

 

Fejlődés jellemző mutatói:

Testi:

-         A gyermekek testi fejlettsége koruknak megfelelő, arányos, teherbíró.

-         Mozgása összerendezett, harmonikus.

-         Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika.

-         Mozgását, viselkedését, testi szükségleteinek kielégítését képes szándékosan irányítani.

Lelki:

-         Nyitott érdeklődésű a környező világ tevékeny megismerésére.

-         Tanulásra szükséges képességei érzékelés, észlelés, differenciálódnak

(téri, vizuális, akusztikus észlelés).

-         Képes az önkéntelen bevésés és felidézés mellett a szándékos bevésésre és felidézésre, melynek időtartama és terjedelme fokozatosan növelhető.

-         Megjelenik a szándékos figyelem, melynek tartalma és terjedelme nő

-         A cselekvő szemléletes és képi gondolkodás mellett felismerhető a fogalmi gondolkodása.

-         Beszéde érthető, képes gondolatok, érzelmek színes kifejezésére.

-         Szókincse korának megfelelő, végig hallgatja, érti, figyelemmel kíséri mások gondolatait.

-          Elemi mennyiségi ismeretei vannak.

Szociális érettség:

-          Képes az együttműködésre, kapcsolatteremtésre.

-         Tud egyre több szabályhoz alkalmazkodni, van feladattudata.

 A beiskolázáskor a Közoktatási Törvény vonatkozó rendelkezései vesszük figyelembe. A tanköteles gyermekekről az óvodavezető a gyermek fejlődésének megfelelő óvodai szakvéleményt állít ki, melynek elfogadását, átvételét a szülő aláírásával igazolja. 

 

     Óvodánkból - a visszajelzések alapján - jó állóképességű, harmonikus mozgású, érthetően, szívesen kommunikáló, alapvető összefüggéseket észrevevő, megfelelő viselkedésű kisgyermekek kerülnek az iskolába. Minden tevékenykedésünk azt a célt szolgálja, hogy boldog, élmény gazdag óvodás évek után gyermekink kellő tapasztalatok birtokában, örömmel és kellő bizalommal várják az iskolába lépést, és ott biztonsággal megállják a helyüket.

 

 

 

 

I.        A program pedagógiai meghatározottsága, pszichológiai koncepciója:

 

Programunk pedagógiai alapja az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, az Óvodai Nevelés Programja, az eddig elért eredményeink, hagyományaink.

 

Alapelvünk

 

Intézményünk a családi nevelést kiegészítő intézmény, melynek közege: a gyermekközösség. Nevelni csak szeretetteljes légkörben, biztonságot adva, a gyermeki különbözőséget elfogadva lehet. A nevelés feltétele a gyermekeket közvetlenül körülvevő egészséges, barátságos, családias környezet, örömteli hangulat, mely szereteten alapszik, érzelmi biztonságot ad.

 

 

" Szólhatok az emberek vagy az

angyalok nyelvén,

ha szeretet nincs bennem

csak zengő érc vagyok,

vagy pengő cimbalom.

Lehetek prófétáló tehetség,

ismerhetem az összes titkokat,

és mind a tudományokat,

hitemmel elmozdíthatom a hegyeket,

ha szeretet nincs bennem, mit sem érek....."  (Pál I. kor.13.)

 

Célunk:

 

 A kisgyermekek megismerése, egyéniségének tiszteletben tartása és személyiségének megfelelő, leghatékonyabb nevelési út megtalálása. Minden gyermek egyedi, egyszeri megismételhetetlen csoda, a hozzá vezető útnak is csodálatosnak kell lennie. Törekszünk testileg, lelkileg egészséges, a környező világ szépségeire, a művészetekre fogékony, kreatív személyiségű gyermekeket nevelni, komplex élmények biztosításával.

 

 Az óvodai nevelés – érzelmi biztonságban, nyugodt, szeretetteljes, családias légkörben - , a differenciált, harmonikus, személyiségfejlesztés során, olyan testi szociális, érzelmi, értelmi képességek, készségek birtokába kívánja juttatni gyermekeket, melyek végső soron alkalmassá teszik őket az iskolai életmódra. Élünk a fejlettség szerinti beiskolázás törvény adta lehetőségeivel. Keressük azokat a nevelési, fejlesztési módszereket, a játék, a játékosság, toleráns egyéni bánásmód azon eszközeit, melyek segítségével a ránk bízott gyermekek képessé válnak az iskolai követelmények örömteli teljesítésére. Törekszünk a belső (lassúbb fejlődési tempó) és külső (környezeti tényező, egészégi probléma, stb.) hatások kompenzálására, és a tehetség gondozására. Az óvodai nevelés nem lehet eredményes családi megerősítés nélkül, az összhangban nevelés elengedhetetlen. Az intézményes nevelés megerősíti, esetleg pótolja azokat a hiányzó értékeket, szokásokat, melyeket a család értékrendje alakít. A nevelési célok, feladatok, módszerek, eszközök, szervezeti keretek kidolgozói a pedagógusok. A napi nevelőmunkát közvetlenül és közvetve nevelőtársak segítik. A nevelőmunkában résztvevők személyisége, megnyilvánulása, érzelmi biztonságot, szeretetet, és védelmet kell, hogy sugározzanak a gyermekek felé, viselkedésük minta a gyermekek előtt. Az örömteli hangulat a nevelő és a gyermek szeretetteljes kapcsolatában, együttműködésében fejlődik és halad a kívánt irányba. Jó pedagógus csak autonóm és tudatos személyiség lehet, ki a felé áramló ingereket képes egyénisége szerint értékelni és közvetíteni, önállóan tud a módszertani tárház gazdag választékából megoldási módokat választani és pozitívan hatni a kisgyermekek személyiségére.

Az óvónő személyiségformáló hatásából adódó feladatai:

 

Feladatok:

 

- Pozitív modell szerepének betöltése.

-         Humanisztikus, elfogadó, toleráns, aktivitásra, kreativitásra serkentő, de határozott  nevelési stílus választása.

-         Megnyilvánulásaiban  sugározzon szeretetet, harmóniát, biztonságot.

(őszinte odafigyeléssel forduljon a gyermekhez, éljen a testi közelség, érintés eszközeivel)

-         Nevelési módszereiben keresse az alternatívák közül a személyiségének is legmegfelelőbbet.

-         A különböző életszituációk során a csoportban dolgozók nevelési attitűdje legyen egységes (betartható, követhető szabályokhoz kelljen a gyermekeknek  

alkalmazkodni).

-         Hagyományos és egyéni ünnepek előkészítésénél a közös ünnepvárás jó hangulatának megteremtésével segítse a pozitív érzések  alakulását.

-         Lehetőségek sorozatát biztosítsa arra, hogy gyermekeink észre vehessék környezetünkben a szépet, a harmóniát, az alkotás örömét.

-         Elvárás a pedagógussal szemben, hogy ismerje az óvodás korosztály pedagógiai és pszichológiai sajátosságait, legyen színes módszertani ismerete a gyermeki személyiség sokoldalú fejlesztésére, frissítse tudását és szolgálja vele a kisgyermekek javát.

 

 

 

Intézményünk Küldetésnyilatkozata:

 

Nevelői közösségünk elkötelezettséget vállal arra, hogy a családi nevelést kiegészítve, a szülőkkel együttműködve a gyermekek jogait, emberi méltóságát tiszteletben tartva, óvja, védi, neveli az óvodáskorú gyermekeket. Segíti sokoldalú, harmonikus fejlődésüket, személyiségük kibontakoztatását az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Biztosítja testi, érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésüket, a közösség kialakulását, a szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatását. A differenciált egyéni bánásmód eszközeivel fejlesztjük gyermekeinket. Vállaljuk, hogy óvodánk egy csoportjában légúti megbetegedésben (asztmában) szenvedő gyermekeket fogadunk, biztosítjuk számukra a teljes élet lehetőségét társaik között. Nevelőmunkánk kiemelt feladata a mozgás, a mese – vers, a nyelvi kommunikáció fejlesztése.

 

II. CÉLMEGHATÁROZÁS

Az óvodáskorú gyermekek sokoldalú, egészséges, harmonikus, egyéni fejlődési ütemüknek megfelelő fejlesztése, személyiségük kibontakoztatása tevékenységek során, a mese, a mozgás eszközeivel.

Célunk annak elérése, hogy érzelmekben gazdag, egymás iránt toleráns, szívesen kommunikáló, jó állóképességű gyermekek kerüljenek óvodánkból az iskolába.

Figyelembe vesszük, hogy a gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, óvodai nevelő munkánk a családi nevelés kiegészítője a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig.




III. NEVELÉS KERETEI

 

Alapelvünk:

 

Óvodás gyermekeinket intézményünkben nyugodt, szeretetteljes légkör veszi körül. Fontos számunkra a helyes életritmus, a tág keretek között mozgó, tevékenykedésre, információszerzésre, alkotásra, pihenésre is időt engedő napirend kialakítása, mely az egészséges életmód feltételeit teremti meg. Figyelmet egyaránt fordítunk a testi – szellemi egészség óvására, a mozgás fejlődésének elősegítésére, a gondozottság igényének fejlesztésére, ezen szokások kialakítására, valamint a helyes táplálkozás fontosságára.

 

 

 

Célunk:

 

Biztonságot, nyugalmat, tevékeny légkört teremtsünk óvodás gyermekeinknek, egy rugalmas, tág lehetőségeket adó, az egészséges életmód feltételeinek megfelelő napirend kialakításával.

 

 

Feladatok:

-         Optimális feltételek biztosítása a játékra, fejlesztő tevékenységekre, pihenésre, feszültségoldásra.

-          A gyermekek életkori sajátosságaihoz, eltérő fejlettségi tempójához, aktuális pszichés állapotához alkalmazkodunk.

-         Tevékenykedések közötti átmenet zökkenőmentességének biztosítása a türelem, tolerancia, empátia eszközeivel.

-         A tevékenységi területek egymásra épülésének figyelembe vétele (tárgyi koncentráció).

-         A foglalkoztatási formák változatos szervezése (frontális, csoportos, egyéni)

-         (A nagyobb koncentrációt igénylő kezdeményezést, foglalkozást váltsa lazító feszültséget oldó, mozgásos tevékenység)

 

A csoportok napirendjének alakításakor nagyobb időegységekben gondolkodunk, időt hagyva az örömteli tevékenységekre. Az elfoglaltságok sorrendisége, szervezeti formája, az óvónők módszertani szabadságának körébe tartozik.

Minden alkalmat megragadunk arra (nyíltnap, szülői értekezletek, napi tájékoztatás, beszélgetések, családlátogatás), hogy a szülőket meggyőzzük a helyes napirend és életmód fontosságáról. Felhívjuk figyelmüket arra, hogy a jól összeállított napirend alappillére az egészséges életmódnak. A napirend biztosítja a játék, az egyéb fejlesztő tevékenykedések helyes arányát, magába foglalja az aktív és passzív pihenést (feltöltődést), lehetőséget biztosítva a testi, szellemi felfrissülésre. 

Heti rendünk tág teret ad a tevékenységek és tartalmuk megvalósításához.

Dominanciát a környezetünkben végbemenő kisebb-nagyobb történések, változások tapasztalati cselekvésbe ágyazott megfigyelése élvez. A környezet tevékeny megismerése köré szervezzük a többi tevékenységi terület tartalmát. A csoportnaplóban tervezett heti rend keret jellegű. Lehetőséget, ajánlatokat tartalmaz. Építünk a gyermekek spontaneitására, hangulatára.

Napirendünk időkeretei, tevékenységei:

 

6 - 7 óráig             Gyülekezés,   ez   idő   alatt   a  gyermekek számára szabadon

választott tevékenység, más csoporttal összevontan.

7 - 12 óráig           Játék a csoportszobában,  szabadban,  szervezett tevékenység

mozgás,   a   célmeghatározáshoz   kapcsolódó    programok,

előkészület az étkezésekhez.

(8-9.15 között a reggeli étkezést meg kell kezdeni )

12 óra                            Minden csoportban meg kell kezdeni az ebédeltetést.

12.45 - 17 óráig     Előkészület  a pihenéshez, ( higiénés feladatok,  ruházat meg-

lazítása,   teremrendezés )   nyugodt,   pihenésre      alkalmas

hangulat megteremtése.

MESE - mondás

Pihenés, alvás.

14.30 - az alvás pihenési igényeitől függően felkelés uzsonna (15.15-ig meg kell kezdeni az uzsonnát )

Játék    a   csoportszobában,    szabadban,    kezdeményezett,

szervezett mozgás, esetleges fakultatív programok.

 17 - 18 óráig        Játék, szabadon választott tevékenység más csoporttal össze-

vontan hazamenetelig.

 

 

III./ l. Egészséges életmódra nevelés

 

Alapelvünk:

 

A gondozás különböző területein megvalósuló egészséges életre nevelés a gyermekek testi, lelki egészségét szolgálja. A gondozás, mely az óvodai nevelés egyik alaptevékenysége, a kisgyermeknek olyan szükségleteit elégíti ki, amely elősegíti növekedését, fejlődését, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának kialakításához, és megteremti a nevelési hatások érvényesülésének kedvező feltételeit. Fontos, hogy a hozzánk járó gyermekek jól érezzék magukat az óvodában.

 

Célunk:

Az egészséges életmód szokásainak megalapozása, a testi-lelki harmónia megteremtése, nyugodt, jó hangulatú, szeretetteljes légkörben, ahol a bizalom, a tolerancia és az empatikus képesség alapvető feltétel.

 

 

Feladatok:

 

Helyes életritmus:

  - a család tájékoztatása az óvodai napirend fontosságáról   (az óvodai napirend

étkezési, pihenési időpontját javasoljuk otthon is betartani )

 

 táplálkozás:

  -    az óvodában  a háromszori étkezés biztosítása  (reggeli ,ebéd, uzsonna)/

  -    a gyermekek étkezési szokásainak megismerése (az óvónő tapintattal próbálja meg  eljuttatni a gyermekeket az optimális táplálkozási szintre őket)

  -    a családdal együttműködve zöldség és gyümölcsnapok beiktatása

       (heti egy alkalommal kiegészítő étkezésként )

-         az esztétikus terítés eszközeinek biztosítása (gyermekeknek megfelelő méretű evőeszközök, étkezőedények)

testápolás:

   -  a hőmérsékleti viszonyoknak megfelelő ruházat ellenőrzése

      (/rövidnadrág, szoknya, póló)

   -  a jó közérzet kialakítása  (testük, ruházatuk gondozása)

   -  a szájhigiéné szokásainak alakítása   (fogmosás déli étkezés után)

- a testápolás eszközei legyenek mindig elérhetők a gyermekek számára

  öltözködés:

 -  védekezés az időjárás viszontagságaival szemben

       (a gyermekek öltözete  legyen egyszerű, praktikus, célszerű)

-         a csoportszobákban a váltócipő használata (egyszerű, könnyen felhúzható,   

     kényelmes cipő, vagy szandál de nem mamusz, papucs)

edzés:

-         a szabadban mozgás lehetőségének biztosítása (minden évszakban az időjárási   viszonyoknak megfelelően)

-                                             Az erős napfénytől védjük – óvjuk a gyermekeket, de a napfény jótékony élettani hatását biztosítjuk.

-                                             Lehetőség szerint a csoportszobákban a neonfény helyett a természetes fényt részesítjük előnyben

-                                             Az udvaron biztosítunk lehetőséget a különböző halmazállapotú anyagokkal való tevékenykedésekre ( homok, sár, hó, jég, szánkózás, csúszkálás, téli játékok ) 

-                                             Nyáron megteremtjük a feltételeit a pancsolásnak, zuhanyozásnak. A gyermekek folyamatos folyadékpótlásáról gondoskodunk (ivókút)

pihenés, alvás:

   - a gyermekek különböző alvásigényének figyelembevétele

      ( nagycsoportos   óvodás,  ha  kipihente  magát,  végezhet  ábrázoló,  vagy

csendes játék tevékenységet /

   -   a nyugodt alvás, ellazulás feltételeinek megteremtése.

      ( halk mesemondás,  az esetleges szorongás oldására, nyugalmi állapot

         megteremtése, éles naptól való védelem árnyékolással )

 

A kisgyermekek egészségmegőrzése érdekében a Zrínyi u. 154. épületben speciális klímájú „SÓ” szobát alakítottunk ki. A somadrin klímaoldat folyamatos párologtatásával biztosítjuk a barlangklímát megközelítő mikroklímát, ez által friss, tiszta, mindennemű szennyező anyagtól mentes, egészséges levegőt tudunk biztosítani. Szeptembertől májusig minden kisgyermek rendszeresen, hetente legalább két alkalommal fél - fél órát tölt el a „SÓ” szobában, melyet a csoportok napirendjükben is terveznek. Az itt töltött idő hasznossá és kellemessé tételéhez a helyiséget érdekes, csoportszobákban nem található fejlesztőjátékokkal, vetítővel láttunk el.

Az óvodai élet keretét a napirend adja. A napi életritmus, az azonos időben, időközben végzett tevékenységek adnak alapot a jó szokásrendszernek, az egészséges testi  és lelki fejlődésnek.

Az elfoglaltságok konkrét tartalma, sorrendje, szervezeti formája a gyermekek életkori sajátosságain, érettségi szintjén múlik.

A nevelési feladatok tevékeny megvalósítása, csak az azt szolgáló szokás - szabályrendszerben lehetséges. Ez teremti meg a biztonságot. Rendező elv: igazodni kell a gyermekek fejlettségi szintjéhez, tempójához. Ezekhez az eltérő szintekhez igazodva szervezzük meg a táplálkozás, testápolás, öltözködés, pihenés, alvás, mozgás, edzés kereteit.

 

  

Célunkat akkor értük el, ha:

 

A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek.

A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat.

Zsebkendőjüket önállóan használják.

Eldöntik önállóan, hogy mennyi ételt fogyasztanak.

Folyadékot önállóan töltenek, és a nap bármely szakában igényeiknek megfelelően fogyasztanak.

 

 

Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek, biztonságosan használják az evőeszközöket. Étkezés közben csendesen beszélgetnek.

Teljesen önállóan öltöznek, a ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket kifűzik, bekötik.

Ruhájukat esztétikusan összehajtva teszik a helyére.

Környezetükben igyekeznek rendet tartani.

Ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésre való törekvés igénye.

 

Egészséges életmódra nevelés gyermekvédelmi szempontból

A gyermekek egészségének védelme, fejlesztése az egészséges életmódra nevelés, a család és az óvoda egyik legfontosabb feladata. Amíg az óvodában biztosítottak a kedvező, optimális feltételek az egészség fenntartása, fejlesztése érdekében, sajnos néhány családban nem így van. A szülőkkel való beszélgetések, család látogatások alkalmával fény derül arra, hogy gyermekeink egy része egészségtelen lakásban él. (dohos, penészes falak, egészségtelen fűtési technika, rossz levegő, szűk légtér)  

A hátrányos helyzetű környezetben élő gyermekek számára óvodánk egészséges, tág, tiszta, jól felszerelt környezete segít kompenzálni az otthoni hiányosságokat. Kiemelt figyelmet fordítunk azokra a gyermekekre, hol közvetlenül tapasztaltuk, hogy a szülők helytelen, egészség romboló életet folytatnak. A helytelenül kialakított rendszertelen életritmus az egészségtelen táplálkozási szokások, a dohányzás, alkohol fogyasztás, ritkán drog fogyasztás a családban rossz negatív példát ad, a kisgyermek testi fejlettségét lassítja, gátolja.

Célunk óvodásaink védelme, ennek érdekében jó partner kapcsolat kialakítása még azokkal a szülőkkel is, akik valamilyen oknál fogva, de nem tudatosan veszélyeztetik gyermekeik és önmaguk testi, lelki egészségét. Az óvodai dolgozóknak jó példával, tapintatos segítségnyújtással, tanácsadással, fokozott odafigyeléssel kell e problémákat kezelni. Ismertetjük a gyermek egészségéhez szükséges, jól kialakított napirendet, életritmust.  Amennyiben szükségesnek látjuk, tanácsot adunk, az egészséges táplálkozással, a kisgyermekek helyes testápolásával, gondozásával, öltöztetésével kapcsolatban. Az egészséges életmódra nevelés során nemcsak a betegségek megelőzésének módjára ügyelünk, hívjuk fel a figyelmet, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és értékként való tiszteletére is.

 

 

 

 

 

 

III/2. Szocializáció, érzelmi nevelés:

 

Alapelvünk:

 

A gyermeknek joga van kifejezni érzelmeit, érzéseit. Óvodánkban szeretettel, bizalommal fordulunk az érzelmi megnyilvánulások felé. Segítjük gyermekeinket, hogy felismerjék, azonosítani tudják érzelmeiket, s képesek legyenek problémáikra, örömükre megoldást találni. Óvodai életünket cselekvő – tevékeny légkör hatja át, ahol mód nyílik közös élmények átélésére. Alakulnak a társas kapcsolatok, fejlődnek az erkölcsi tulajdonságok (együttérzés, figyelmesség, segítőkészség).

 

Célunk:

 

A harmonikus óvodai élet megteremtésével elősegítjük gyermekeink társas kapcsolatának alakulását. A mindennapokat a gyermek - gyermek és gyermek - felnőtt aktív kapcsolata határozza meg, ahol a gyermek véleménye, elképzelése, éppen olyan fontos, mint a felnőtté, ahol a másság nem akadály, hanem színes lehetőség. Így óvodánkból az élet viszontagságaival szemben ellenálló, egészséges személyiségű gyermekek kerülnek iskolába.

 

A közösségi nevelés a családban kezdődik. A kapcsolatok alakulása, a családban elfoglalt szerepek, meghatározók a kezdeti szakaszban. Ez a folyamat teljesedik ki az óvodában (példákat lát a gyermek, utánoz, tanul, alkalmazkodik) az én - től a mi tudat kialakulásáig a szociális tanulás tudatosan szervezett és spontán pedagógiai hatásai juttatják el a gyermeket.

Az óvodában lévő társak, a gyermekekkel kapcsolatba kerülő dolgozók, (nevelők és az őket segítő dadus nénik) személyes kapcsolatának formái, bensőséges viszonya segítheti a szülőktől való leválást, erősíthetik az " én"-képet.

A játék során kialakult játszócsoportok tagjait közös érdek köti össze. (személyes vonzódás, játéköröm, játékeszköz). A személyiség a kiscsoportokon belüli hatások, történések által is formálódik. A közösségben betöltött szerepként a gyermekeknek gyakran alá kell rendelniük önmaguk érdekeit. (Ehhez azonban meg kell ismernie és meg kell szilárdítania saját én-ét).

 

Feladat:

 

-       Tág teret biztosítani arra, hogy pozitív kapcsolatok alakulhassanak gyermek - gyermek, gyermek-felnőtt között (szituációs játék eszközeinek biztosítása, gazdagítása, egyéni bánásmód színes eszközeinek alkalmazása, kapcsolatteremtési lehetőségek biztosítása az óvodába járó többi kisgyermekkel: közös csoportszobai, udvari tevékenységek).

-       Megerősítéssel segítjük a társas kapcsolatok stabilitását, a jó együtt lenni érzés alakulását.

-       A pozitív viselkedést, tevékenységet helyezzük előtérbe (dicséret, jutalmazás, kiemelés).

-       Keressük minden gyermekben azt, ami jó, amiben Ő a jó.

-       Napirendünk kialakítása igazodik a gyermekek örömmel végzett tevékenységeihez, szükségleteihez.

-       Az egészséges, esztétikus környezet biztosításával segítjük az esztétikai érzék fejlődését (az ízlés formálás megjelenik mindennapjainkban, a természeti-tárgyi környezet alakításában, a rácsodálkozás élményével erősítjük az élménybefogadó képességet).

-       Hagyományos és gyermeki ünnepek előkészítésénél a közös ünnepvárás jó hangulatának megteremtésével segítjük a ráhangolódást, pozitív érzés alakulását.

-       Óvodánk minden dolgozója érezze, hogy viselkedése, cselekedete, modell a gyermek számára (tolerancia, másság elfogadása, szeretet, segítőkészség)

-       A különböző életszituációk során a csoportban dolgozók nevelési hozzáállása legyen egységes (betartható, követhető szabályokhoz kelljen a gyermekeknek alkalmazkodni).

-       A félénk, vagy túl mozgékony, nehezen kezelhető gyermekekhez keressük a megfelelő utat, hangnemet.

 

A gyermekek személyiségfejlődésében meghatározó a közvetlen közeg, és az általa közvetített értékrend. A közösen (gyermek-gyermek, gyermek-felnőtt) átélt élmények, annak hangulata módosíthatja, a kívánt szintre fejlesztheti a gyermek magatartását, viselkedését. Az óvodai nevelés csak szeretetteljes, meleg légkörben lehetséges. A felnőttek szerető, óvó, védő gondoskodása, a simogató kéz melege, a mosoly, a biztató tekintet, a lágy, halk zene, a körülölelő védettség adja meg a gyermekek számára az érzelmi biztonságot, mely a kiegyensúlyozott fejlődés feltétele.

Óvodánkban a nevelés alapköve a szoros érzelmi kapcsolat, bizalom, az őszinteség, a következetesség, a családias meleg légkör megteremtése. A játékos, örömteli hangulatban, harmonikus együttműködésben fejlődik jó irányba az értékes, aktív, pozitív tulajdonságokban gazdag személyiség. Az óvodai csoport érzelmi biztonságával a gyermeki tevékenységszükséglet kielégítésével, lehetővé válik a szociális tanulás, mely nélkülözhetetlen az iskolai alkalmasság szempontjából.

 

 

Célunkat akkor értük el, ha:

 

-       Ragaszkodnak óvodájukhoz, a felnőttekhez, alkalmazkodnak kisebb társaikhoz. Ezt érzelmi megnyilvánulásaikban, szavakban, tettekben fejezik ki.

-       A gyermekeknek igényévé válik a helyes viselkedés szabályainak betartása.

-       A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben.

-       Konfliktus helyzetben társaikkal kiegyeznek.

-       Érdeklődnek társaik iránt. A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják. Óvodán kívül, ha társaikkal találkoznak, szeretettel köszöntik egymást.

-       Ismerik saját képességeiket, értékeiket, de azt is meg tudják fogalmazni, mik a hiányosságaik.

-       Igyekeznek legyőzni, megoldani a felmerülő problémákat.

-       Készülnek, éretté válnak az iskolába lépésre.

 

Szocializáció, érzelmi nevelés gyermekvédelmi szempontból:

 

Különböző okokra visszavezethetően előfordul, hogy egyes gyermekek ingerszegény környezetből kerülnek óvodánkba. Az érzelmileg elhanyagolt gyermekek otthon, nem kapják meg azt az odafigyelést, szeretetteljes bánásmódot, amely minden gyermeknek nélkülözhetetlen az egészséges, testi- lelki szociális fejlődéséhez. Náluk más-más módon mutatkoznak meg a szeretet hiányra utaló helyek. (Viselkedésükben, játék tevékenységükben, társaikkal, illetve a felnőttekkel való kapcsolatteremtéssel. Ezekre a jelekre minden nevelőnek fokozottan kell figyelni. Az otthon szerető, elfogadó, meleg családi légkörét pótolni, helyettesíteni az intézményes nevelés nem tudja, de az óvónők, dajkák szeretete a lelkileg elhanyagolt gyermekek felé fordulása jótékony hatású lehet a kisgyermek személyiség fejlődésében. Ezért erre tudatosan és kellő érzékenységgel kell figyelnünk. Feladatunk a gyermeki jogok ismerése és ismertetése, gyakran kezdeményezett beszélgetés a szülőkkel, szemléletformálás, mentális segítségnyújtás.   

 

 

 

 

 

 

 

IV. A FEJLESZTÉS TARTALMI ESZKÖZEI, MEGJELENÍTÉSI FORMÁI

 

IV/1 Játék

 

Alapelvünk:

 

A játék a kisgyermekkor legfontosabb, legfejlesztőbb és az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Sokrétű összetett viselkedést, életmódot, életformát, elsődleges életkategóriát jelent.

A játék a szabad viselkedések sorozata. Nem az eredmény, a teljesítmény, hanem maga a folyamat a fontos. A játék során tapasztalatokat gyűjtenek, gazdagodik ismeretanyaguk az őket körülvevő világról. Átélt élményeiket, feszültségeiket a játék során dolgozzák fel, vezetik le.

 

Célunk:

 

A gyermekek testi-lelki, szellemi és szociális szükségleteinek kielégítése játékba ágyazott sokszínű tevékenykedések során. Tiszteletben tartjuk a gyermek életformáját, játékhoz, mozgáshoz való jogát. Fontos szerepet tulajdonítunk a játéknak, hiszen a játéktevékenységből erednek ismeretei, alakulnak képességei, fejlődik személyisége. Fontos számunkra, hogy minden kisgyermek átélje a játék örömét, óvodáskora végére. Tudjon játszani.

 

Különböző játékfajták jelenhetnek meg a napi tevékenységek során:

 

- Gyakorlójáték: A játék kiinduló pontja a véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó siker, mely újra és újra ösztönzi a gyermeket az ismétlésre. E játék során a gyermekek tulajdonságokkal, relációkkal, (alá, fölé, elé, bele) az eszközök működésével, hangjával (zörög, kattog, gurul, stb.) ismerkednek meg.

- Szerepjáték: A gyakorlójátékból bontakozik ki, s az óvodáskor végére teljesedik, mélyül el. A vállalt szerepeken keresztül fejezik ki a gyermekek a valóság, számukra lényeges mozzanatait. Nevelési szempontból a leggazdagabb lehetőséget kínálja. Alakulnak társas kapcsolatok, fejlődnek, árnyaltabbá válnak érzelmek, gazdagodnak ismereteik (utánoznak, átvesznek magatartási formákat, viselkedési mintákat).

- Barkácsolás: Kreatív, alkotó tevékenység. A belső késztetés, hatékonyságérzés motiválja a gyermeket a cselekvésre. Akár egyedül, akár csoportosan összedolgozva végzi, az alkotás egy jó játék terméke. Alakítja, fejleszti a gyermek kreativitását, ötletességét, a lényeglátást, kommunikációt, egymás segítését, siker esetén újabb tevékenységre ösztönöz.

- Bábozás, dramatizálás: A szerepjátékot gazdagítja, színesíti. A szerepvállalás által átélt tulajdonságokat, magatartásformákat sajátjaként élheti át, szorongást oldhat, felszabadít, érzelmileg fejleszt. Kifejlesztheti az irodalmi művek iránti fogékonyságot.

- Építő, konstruáló játék: Különböző anyagokból, elemekből építményeket hoznak létre. Játék közben fejlődik tér és formalátásuk (fejlődik kompetencia érzésük, alakulnak társas kapcsolataik).

- Szabályjáték: Viszonylag későn 5 - 7 éves korban jelenik meg. Ebben az életkorban válik öröm forrásává. A szabályjátékok során erősödik a kisgyermek kitartása, nő a feladattudata, és képessé válik saját igényeit másokénak alárendelni.

 

Feladatok:

 

-       A csoportszobák a gyermekek életkori sajátosságainak, méreteinek megfelelően legyenek berendezve, törekedve az ízlésességre, egyensúlyra, harmóniára, praktikumra.

-        A játékeszközök (kész, félkész) biztosítása (az igényekhez, létszámhoz igazodva álljanak rendelkezésre), alkalmat teremtve a kreativitás kibontakoztatására, a racionális és szimbolikus játéktevékenységhez.

-       Gyermekeink számára elegendő idő, hely biztosítása az elmélyült játékhoz.

-       Az udvari játéknál a mozgásigény kielégítésén kívül lehetőség teremtése a különböző korcsoportú gyermekeknek együttjátszására.

-       Segítjük a játszócsoportok, baráti kapcsolatok kialakulását.

-       Lehetőséget teremtünk gyermekeinknek az összes játékfajta átélésére.

 

Célunkat akkor értük el, ha:

 

-       A gyermekek képesek állhatatosan, több napon keresztül egy azon témában együttesen részt venni.

-       Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték.

-       Az ismert meséket, mese fordulatokat játékukba beépítik, dramatizálják, bábokkal eljátsszák.

-       Képesek bonyolult építményeket létrehozni.

-       Élvezik a szabályjátékokat és képesek a normák betartására.

-       Játékuk közben megjelennek az óvoda által preferált viselkedési szabályok.

 

 

 

 

Játék gyermekvédelmi szempontból:

 

Az anyagilag hátrányos helyzetben élő családok gyermekei otthon nem rendelkeznek megfelelő mennyiségű és minőségű fejlesztő játékkal. Ezért is nagyon fontos, hogy az óvodában biztosítjuk, folyamatosan bővítsük a játékhoz nélkülözhetetlen eszközök, játékszerek tárházát. Rossz anyagi helyzetben élő kisgyermekek az óvodában kell, hogy megkapják, megismerjék az életkoruknak leginkább megfelelő fejlesztő, örömet szerző játékszereket. A szülők figyelmét felhívjuk arra, hogy az óvodás korú gyermek legfontosabb, legfejlesztőbb tevékenysége a játék. Az azonban, hogy e tevékenység valóban kielégíthesse gyermekeink játékvágyát, nemcsak az eszközökön múlik. A családban a kisgyermek valódi játszótársa a szülő, kinek utánozható mintát kell adnia gyermekének.

 

IV/2. Mozgás

 

Alapelvünk:

 

A 3 - 7 éves korosztály lételeme a mozgás. Miközben mozog, a környező világról tapasztalatokat gyűjt, fejődik csont és izomrendszere, alakul mozgáskoordinációja, fejlődnek testi és értelmi képességei. Fejlődik a gyermeki személyiség az érzelmek, indulatok, feszültségek, mozgásos szituációkban való levezetésével. (tánc, mozgással kísért játékok, ritmikus énekes játékok, udvari nagy mozgást engedő, fejlesztő lehetőségek).

Mozgásos tevékenysége során fejlődik akaratereje, kitartása, fegyelmezettsége, bátorsága.

 

Célunk:

 

Az óvodai napirenden belül változatos lehetőséget teremtünk a gyermekeknek mozgásvágyuk kielégítésére. Megismertetjük őket a nagy és finommozgások sokféleségével, elősegítjük, hogy egyéni képességeikhez mérten, adottságaiknak megfelelően fejlődhessenek a mozgás terén.

Óvodáskor végére szeretnénk, ha minden kisgyermek örömét lelné a mozgásos tevékenységekben, s a mozgás igénye egész életében elkísérné.

 

Feladatok:

 

-       Sporteszközök, hely, idő, lehetőség biztosítása a csoportszobában, tornateremben  és az udvaron is, a mozgásigény kielégítésére.

-       Az eszközök folyamatos ellenőrzése a balesetveszély elkerülése érdekében.

-       Derűs, jó hangulatú légkör megteremtése (alkalomszerűen magunk is részt veszünk a játékokban).

-       A kommunikáció értékeinek kiaknázása mozgásos tevékenységek során. (Az egyéni képességeket figyelembe véve, - inspirálva a nem szívesen mozgókat is- ajánljunk ötletes, változatos mozgáslehetőségeket. Sport és labdajátékok, csapatversenyzésre lehetőségek, fogó és  futójátékok .)

-       A mozgás gátlás, és feszültségoldó hatásának beépítése a nevelőmunkába.

-       Fogó, futójátékok, nagymozgást fejlesztő, nagy teret igénylő játékok szervezése.

-       Alkalom teremtése énekes, dalos körjátékok kialakulására.

 

Amikor csak lehetőséget kapunk, kötelező testnevelési foglalkozásainkat középső és nagycsoportos óvodásainknak  az iskola jól felszerelt tornatermében tartjuk. A tágas mozgástér jó lehetőséget biztosít a sor és váltóversenyek a futó és fogójátékok szervezésére.                             

A testnevelési foglalkozásoknak az óvodában két színtere van: a mindennapos testnevelés és a testnevelési foglalkozás.

Ezen alkalmakkor építünk a gyermekek belső motiváltságára: miszerint szeret mozogni. Az örömmel végzett jókedvű mozdulatok akár pihentető jellegűek is lehetnek (nagy koncentrációt figyelmet igénylő foglalkozás, kezdeményezés levezetéseként, naprendi időpontját ezért is nem tervezzük, fő és levezető gyakorlatok) A testnevelés foglalkozásokon jelennek meg a jóízű játék mellett a rend, a gimnasztikus, szabad, kézi szer,  futó, kúszó, mászó, dobó és támaszgyakorlatok. Nagy hangsúlyt kap a nagy és finommozgások, a testi képességek (erő, ügyesség, állóképesség, helyzetlátás, alkalmazkodás) fejlesztése. Fontos, hogy a gyakorlatok elvégzéséhez biztonságos eszközöket, higiéniás feltételeket és megfelelő rávezető segítséget adjuk a gyermekeknek. A kötelező foglalkozások időtartamát szigorúan nem szabjuk meg az örömteliség, a jókedv a meghatározó. A foglalkozásokhoz a gyerekek lehetőség szerint öltözzenek át, vagy lazítsák meg ruházatukat (kisnadrág, póló, zokni, tornacipő).

 

Célunkat akkor értük el, ha:

 

-       A gyermekek szeretnek mozogni, kitartanak a mozgásos játékokban.

-       Betartják a szabályokat, a különböző versenyjátékok játszásakor.

-       Ismerik az arányokat, tudnak a térben tájékozódni.

-       Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni.

-       Szeretnek futni.

-       Tudnak labdát vezetni, célba dobni, egykezes felsődobással.

 

 

Mozgás gyermekvédelmi szempontból:

A családok egy része szűkös lakás körülmények között, kis alapterületen, szűk albérletben nevelik gyermeküket, gyermekeiket. Az ilyen körülmények között élő gyermekeknek a lakásban nincs elég lehetőségük a mozgásra, mozgásos játékokra, ami harmonikus fejlődésükhöz elengedhetetlen lenne. Mivel óvodánkban kiemelt nevelési terület a mozgás, így az óvodai nevelés során, viszonylag optimális feltételeket biztosítunk a mozgás fejlesztéséhez (tágas terek, a csoportszobákban játékidőben is használható mozgás fejlesztő eszközök: tini kondi, mászó fal, body-roll stb.). Örömteli, szabad, mozgásos fejlesztő tevékenykedéseket folytathatnak szabad levegőn az udvaron is, középső és nagycsoportosaink a tornateremben is. A szülők figyelmét felhívjuk a mozgás fontosságára (hiszen a környező világot a mozgás során fedezi fel a kisgyermek) és javasoljuk, hogy töltsenek minél több időt gyermekeikkel a szabadban, fedeztessék fel a mozgás örömét (családi kirándulások, játszótér,  sportolási  lehetőségek).

 

 

IV/3. Anyanyelvi nevelés, mese, vers

 

Alapelvünk:

 

Az érzelmi biztonság érzetének az anyanyelvi nevelés fontos eszköze. A szavak ritmusa, a mozdulatok egysége érzelmi, esztétikai élményhez juttatják a gyermekeket. Az anyanyelvi fejlesztés nyugodt, szeretetteljes légkörben eredményes, ahol hagyjuk gyermekeinket felszabadultan beszélni.

 

Célunk:

 

A beszédészlelés, a beszéd megértésének fejlesztése, változatos módszerekkel, anyanyelvi játékokkal, különböző tevékenységformákkal, spontán beszédhelyzetekkel beszédaktivitásuk fokozása, nyelvi és kommunikációs képességeik kibontakoztatása. Szeretnénk, hogy óvodásaink tisztán, választékosan, tartalmasan, felszabadultan, szívesen beszéljenek.

Az anyanyelvet a gyerekek a mindennapi élet tevékenységei során sajátítják el. Ahogyan alakul a felnőttekhez és társaikhoz való viszonyuk, úgy formálódik, gazdagodik szókincsük, beszédük is. Anyanyelvünk használata szerves része nevelésünk egész folyamatának.

Óvodába kerüléskor gyermekeink az anyanyelvi fejlődés különböző szintjén állnak. Azonos életkorú gyermekek között is igen nagy eltérések mutatkoznak (különböző családi miliő, környezeti hatások, eddigi minták). A beilleszkedés időszakában figyeljük meg, hogy a kisgyermek a beszédészlelés, beszédértés mely szintjén áll.

Az anyanyelvi fejlesztést nyugodt, szeretetteljes légkörben lehet megvalósítani, ahol hagyjuk gyermekeinket felszabadultan beszélni.

A gyermekek érezzék, hogy figyelünk rájuk, nyitottak, érdeklődők vagyunk mondanivalójuk iránt. Figyelemmel kísérjük a gyermekek kommunikációját, megismerjük gondolkodásmódjukat, tájékozottságukat, érzelmeiket, csak így van lehetőség az egyéni differenciálásra. Korai szakaszban igyekszünk észrevenni a beszédhibákat, nyelvi hiányosságokat, így módunk adódik meghatározni a fejlesztés irányát, vagy szakember segítségét kérni. Spontán és szervezett módon adunk a gyermekeknek anyanyelvet fejlesztő feladatokat: helyes ejtést, helyes beszédlégzést segítő mondókákat, motívumokat, szójátékokat, nyelvtörőket (lehetőséget adunk a jókedvnek, humornak, tréfának).

A derűs hangulat, a vicces fordulatok, ébren tarthatják a beszédkedvet. Alkalmat teremtünk a szemtől - szembeni beszélgetésre, ahol a gyermeknek éreznie kell, hogy csak rá figyelünk, vele foglalkozunk.

A bábozás, dramatizálás remek hatásai előtérbe kerülnek, ösztönözzük a gyermekeket arra, hogy a többször hallott mesét jelenítsék meg ezen eszközökkel, felhasználva a mimika és a mozgás eszköztárát. A mesék elmondása, dramatizálása fejlett visszaemlékezést, nehézségeket leküzdő, tudatos felidézést, beszédkészséget kíván. Bátorítjuk a gyermekeinket erre, mert így gyorsan sajátítják el, értik meg a mesék kifejezéseit, beszédfordulatait, ami aztán beépül szókincsükbe. Az aktív szókincs szempontjából csak a megértett szavaknak van jelentőségük. Dramatikus játékkal, bábbal segítjük a gátlások leküzdését, a szabad önkifejezés kialakulását, a társalgási kedv és az önálló versmondás fokozását. Az ingerszegény környezetből jött gyermekek kommunikációs készsége konfliktusmegoldó képessége nagyon jól, kiemelten fejleszthető ezekkel a módszerekkel.

A bábozáshoz, dramatizáláshoz készítsünk gyakran, közösen eszközöket a gyermekekkel.

 

Feladatok:

 

-       Életkori beszédhibák kialakulásának megelőzése, felismerése, korrekciója.

-       Élettani beszédhibák javítása szakemberrel való együttműködés alapján.

-       A mesélni szánt mű pontos ismerete.

-       Érthető előadásmód, tartsunk szemkontaktust a gyermekekkel.

-       Lehetőség szerint fejből mesélünk, hiszen az élő szó fogja meg leginkább a gyermeket.

-       Csak annyi szemléltető eszközt használunk, amennyi elindítja a gyermeki fantáziát.

-       Minden megfelelő alkalmat megragadunk a mesélésre (a pihenés előtti nyugodt hangulatú mese semmilyen indokkal nem marad el).

-       Lehetőség biztosítása képeskönyvek nézegetésére, a gyermekek is választhassanak mesét.

-       Mesei kifejezések (játékos szókapcsolatok) gyűjtése, használata mindennapi beszédünkben.

-       A gyermekek szókincsének bővítése,  sajátos nyelvi formák elsajátíttatása, majd az óvodáskor vége felé önálló történetek, mesék elmondattatása,   igen fontos alapkövei az iskolai életmódra való alkalmasságnak. (”Képről olvasás”)

-       A mesemondásnak - a biztonságos, nyugodt légkörön kívül – legyen a csoport hagyományai szerint kialakított helye, szokása, szertartása (zenei motívum, gyertyagyújtás).

-       A tiszta, érthető, felszabadult beszédre motiváló, példa értékű beszéd, helyes mondatalkotás. Hangszínünk, mimikánk, beszédtempónk követendő legyen a gyermekek számára.

 

A nyelvi képességek fejlesztésének legfontosabb eszköze a mese. A magyar népmese szájhagyomány útján terjedt.  Nyelvezete, világképe megfelel az óvodás gyermek igényeinek érzelemvilágának. A mesehallgatás, mesemondás csodálatos élménye oly módon fejleszti a gyermek személyiségét, gazdagítja értelmi - érzelmi világát akár a felszabadult játék. (Örömet, esztétikai élményt nyújt, meghitt kapcsolatot alakít mesélő és hallgató között, a szereplőkkel való gondolati azonosulás erkölcsi tulajdonságokat alakíthat.)

A mesék kiválasztásánál kedvünkre válogathatunk a gazdag tárházból, a gyermekek életkori sajátosságait, érdeklődését figyelembe véve (állatmesék, életszituációkról szóló elbeszélések).

 

A 3 - 4 éveseknek a népi mondókákat, rigmusokat, verseket mondogatjuk. Az egyszerű érthető állatmesék állnak hozzájuk a legközelebb, melyekben periodikusan ismétlődő motívumok vannak. Ahogy fejlődik értelmük, beszédértésük, bővül szókincsük, választhatunk bonyolultabb cselekményű, többfázisos szerkezetű állatmeséket, népmeséket.

 

Az 5 - 8 éves gyermekekkel már igen gazdag mesetárat ismertethetünk meg, hiszen ebben a korban válik igényükké a mesehallgatás. A cselekményes állatmesék, népmesék mellett realisztikus meséket is mondunk. Láncmesék, több szálon futó fordulatos történetek, csalimesék gazdagítják a kínálatot. Szeretik és megértik a tréfás és tündérmeséket is. Szívesen hallgatnak akár több napon keresztül folytatódó mesét is.

 

Szeretnénk, ha gyermekeinknek igényükké válna az óvodában és otthon is a mindennapos mese, vershallgatás. Akinek sokat és élvezettel mesélnek kiskorában, az emberi problémákat is kreatívan, változatos módon, az embertársai iránti beleérző képességgel képes megoldani.

 

A mondókák anyaga: népi mondókák, névcsúfolók, halandzsaszerű kiolvasók, ritmusos regölés szerű motívumok.

Versanyagnak többnyire magyar költők ritmusélményt nyújtó alkotásait használjuk fel élménynyújtásra, tanításra.

 

Mese, vers, irodalmi anyag kiválasztásának szempontjai:

-       az óvónő irodalmi ismerete, felkészültsége, egyénisége

-       a nevelőtestület értékközvetítő hitvallása (mely műveket tartjuk kiválasztásra méltónak)

-       a csoportba járó gyermekek életkori sajátosságai (motiválhatóság, ismeretanyag)

-       az óvoda hagyományai, szokásai, ünnepei /(igazodás az évszakokhoz, programokhoz (állatkert, erdei séta, színházi előadás stb.)/

 

 

Célunkat akkor értük el, ha:

-       figyelmesen meghallgatják a felnőttek, gyermektársak közléseit

-       megértik a környezetükben élők verbális és metakommunikációs jelzéseit

-       a gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat

-       várják, igénylik a mesehallgatást

-       szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak társaiknak

-       megjegyeznek 10 - 14 gyermekmondókát, 6 - 8 verset, és felismernek 15-20 mesét

-       tudnak meséket, történeteket kitalálni

-       érthetően, folyamatosan kommunikálnak

 

Anyanyelvi nevelés, mese-vers, gyermekvédelmi szempontból:

 

Az anyanyelvi nevelés legfőbb színtere a család. A gyermek az első, szerető, becéző szavakat édesanyjától, családtagjaitól hallja. A nyugodt, kiegyensúlyozott családi légkörben élő családok között is eltérés mutatkozik az anyanyelv használata, beszédkultúrája között. A kisgyermek otthonról hozza e sajátos beszédkultúrát. Az óvodába való lépéskor azt tapasztaljuk, hogy az azonos életkorú gyermekek között nagy az eltérés, a beszéd fejlettség, szókincs, kifejező mód területén.

-         Azok a gyermekek hátrányban vannak, akikkel otthon keveset beszélgetnek, nem hallgatják meg őket, nem tekintik őket beszéd partnernek.

-         Hátrányos helyzetűek azok az óvodások is, ahol a szülők nem rendelkeznek megfelelő beszéd kultúrával.

Az édesanyától, a családtagoktól kapott meghitt hangulatú mesélés nagyon fontos a gyermeki beszédfejlődés szempontjából. Ennek elengedhetetlen mivoltáról meg kell győznünk a szülőket. A mesemondást nem pótolhatja a televízió, a videó, még akkor sem, ha a film gyermekeknek készült. Káros hatásúak lehetnek azok a műsorok, melyet óvodásaink felnőtt jelenléte nélkül magukra hagyva néznek, hallanak. Tapasztaljuk, hogy gyakran a szülőkkel egy szobában nézik, nézhetik az agressziót, durvaságot, kegyetlenséget bemutató, lelki békét romboló hatású filmeket. Szeretnénk, ha gyermekeink otthon is megkapnák az irodalmilag értékes esztétikai élményt nyújtó mesekönyveket, és szeretnénk, ha fontosnak tartanák a könyvek megszerettetését, megbecsülését (időközönként, főleg gyermeki ünnepek előtt könyvvásárt rendezünk).   

 

IV/4.  Tanulás

 

Óvodás korban a kisgyermek legfontosabb tevékenysége a játék, e közben tanul a legkönnyebben, értelmi képességei (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet) legfontosabb színtere ez. Az óvónő által kezdeményezett kötetlen, és kötelező foglakozások a szituatív problémák teremtésével, feladat-megoldási lehetőségek biztosításával kiegészítik ezt. A mindennapok során a foglakozási területek koncentrációban, egyénre szabott fejlesztő hatással, élményszerűen, örömteli tevékenységek lehetőségét nyújtják gyermekeinknek.

 

Alapelvünk:

 

Óvodás korban az értelmi fejlesztés tevékenységeken keresztül hatékony.

Az örömökben, élményekben gazdag, cselekvések sorozatával elért, tapasztalatszerzési lehetőségekkel teli csoportlégkörben minden olyan ismeretet el tudnak sajátítani gyermekeink, melyek megléte feltételezi az iskolai életmódba való pozitív beilleszkedést. A képességek szintje is tevékenységekben érhető tetten (benyomások, tapasztalatok, élmények, reprodukciók, visszajelzések, újraalkotás stb.).

 

 

Célunk:

A gyermekek aktív kapcsolatban legyenek az őket közvetlenül körülvevő és tágabb külvilággal, a tárgyi és társi környezet hatásait cselekvéssel, azonosulással, utánzással képesek legyenek megismerni.    

(Tapasztalatokat gyűjtenek, ezeket gyakorolják, alkalmazzák, pszichomotoros képességeket, a tanulás elemi szintű technikáit sajátítják el, szokásokat, magatartás formákat, szociális viszonyulásokat ismerhetnek meg, kompetenciára tesznek szert, fejlődik énképük, formálódik világnézetük.)

 

 

Feladatok:

-       Az ingerszegény környezetben élő, szegényes szókinccsel, felületes ismeretanyaggal rendelkező gyermekeket élményszerzési lehetőségekhez, motiváló feladatokhoz, sikerélményhez juttatjuk. Időt biztosítunk a felszabadult spontán önkéntes beszélgetésekre.

-       Egyénre szabott, fejlődésüknek megfelelő feladatokat biztosítunk, a fokozatosság, egymásra épülés, időzítés elvének megfelelően.

-       Tág lehetőségeket biztosítunk a játékhoz, hiszen játékba ágyazottan rengeteg alkalom van a felzárkóztatásra.

-       Módot nyújtunk arra, hogy az ismereteket gyakorlati, tapasztalati úton cselekvésbe ágyazottan szerezzék meg.

-       A szülőket inspiráljuk arra, hogy a gyermekeiket rendszeresen járassák óvodába.

-       Lehetőséget teremtünk a változatos játéktevékenységekre (hely, idő, eszköz), szeretettel, odafigyeléssel elérjük, hogy a gyermekek jól érezzék magukat az óvodába, szeressenek óvodába járni.

-       A nehezen beszélő, hibás hangokat ejtő gyermekekkel hangutánzó játékokat játszunk, ügyesítjük beszédképző szerveiket. Súlyosabb beszédhiba esetén logopédus segítségét kérjük.

-       Minden évben akad olyan kisgyermek, aki az óvodát csak nagycsoportban kezdi meg.  Sok egyéni foglalkozással azonban hamar felzárkóznak társaikhoz.

-       Amennyiben a kisgyermek elmaradása, magatartászavara nagyfokú, a Nevelési Tanácsadó szakembereinek segítségét is kérjük.

-       Igyekszünk a szülőkkel hatékonyan együttműködni, megismerni a családi értékeket, szokásokat és erre építve „együtt nevelve”, fejleszteni a gyermekeket.

 

Törekvéseink vannak arra, hogy minél szakszerűbb segítséget tudjunk adni a rászoruló gyermekeknek mi magunk is. Két kolléga fejlesztőpedagógus, egy kolléga nyelv és beszédfejlesztő szakon, egy kolléga gyógypedagógiai szakon végzett. Így a gyermekek megszokott környezetükben az általuk már jól ismert óvónő irányításával fejlődhetnek.

Az etnikai kisebbség köréből óvodánkba főleg cigány származású gyermekek járnak. Esetleges másságukat elfogadjuk, de kultúrájuk, nyelvük ápolásával járó feladatokat mi nem tudjuk felvállalni. Az etnikai különbözőség nem hátrány, hanem színes lehetőség az óvodánkban. A szülők segítségét kérjük, hogy aktívan segítsék nevelőmunkánkat. Lehetőséget adunk arra, hogy mind több alkalommal tekinthessenek be óvodánk életébe, megismerjék intézményünk napirendjét, amennyiben követhetőnek tartják, otthoni életvitelük során is adaptálhatják. A gyermekek jelentős része egyéni bánásmódot, speciális fejlesztést igényel. E tevékenységeket a kisgyermek saját csoportjában végezzük, nem célunk kiemelni saját környezetükből a gyermekeket, elkülönítve foglalkoztatni őket.

Valljuk, hogy a gyermekek saját társaik között a fejlesztések hatására kiküszöbölik hátrányaikat, a szabályokat hamar elsajátítják és aktív értékes tagjai lesznek csoportjuknak. Fontos, hogy sokféle, sokszínű élményanyaghoz juttassuk őket (érdekes több érzékszervet foglalkoztató, a gondolkodási műveleteket aktívan igénybevevő), amelyeket átélve gazdagodik ismeretanyaguk, tágul világképük, színesedik szókincsük, tartalommal telítődik meg játéktevékenységük. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a gyermekek beilleszkednek az óvodai közösségbe, jól érzik magukat társaik között. Felzárkóztatásuk, fejlesztésük fontos feladat minden óvónő számára.

 

Felzárkóztatás:

 

Intézményünkben a gyermekeket életkori sajátosságaiknak, egyéni fejlettségi szintjüknek, sajátos fejlődési ütemüknek megfelelően fejlesztjük. Minden közösségben előfordul olyan kisgyermek is, aki még nagyobb odafigyelést, türelmet igényel, mert fejlődési tempója lassúbb, figyelme szétszórtabb. Ezekhez a gyerekekhez nagyfokú toleranciával közeledünk. Elsődleges feladatunk az okok feltárása és ennek megfelelően a fejlesztés útjának kijelölése.

 

 

Tehetséggondozás:

Minden csoportban van az átlagostól eltérő, kiemelkedő képességekkel bíró kisgyermek. Meglehetősen nehéz behatárolni az átlagot, hiszen minden átlaghatár viszonylagosságot takar. Az évek során, minden csoportban találkozunk olyan gyermekekkel, akik ügyesebben rajzolnak, csengőbb hangon énekelnek, feltűnően szép, harmonikus, jó mozgásúak, ötletesebbek, kreatívabbak, élvezetesebben mondanak verset, mesét. Örülünk a tehetség megjelenésének, a kiemelkedő részképességeknek és lehetőségeink szerint támogatjuk e képességek továbbfejlődését (mélyebb tartalmú feladatok adása, a megoldások több úton való megközelítésének lehetősége, a kreativitás, ötletesség támogatása, a fantázia, a vizuális fejlettség megerősítése, az érzelmi érzékenység, a nagyfokú empátiás készség tolerálása stb.). Számukra - akár a felzárkóztatást igénylő gyermekek esetében is - egyéni, a tehetségüknek megfelelő területen biztosítunk feladatokat. Foglalkozások, kezdeményezések alatt, után, kissé mélyebb tartalmú, érdekesebb feladatokat adunk. Jó minőségű eszközöket, változatos anyagokat készítünk eléjük, hogy ötletességük, fantáziájuk kibontakozhasson.

A tehetség megjelenésétől fogva tájékoztatjuk a szülőket az általunk felismert kiemelkedő képességekről, segítséget adva (igényeiknek megfelelően) a korai fejlesztő lehetőségekről (külső intézményi lehetőségek: KMO, Gyermekház gyermek szakkörei, játszó csoportjai, sportiskolák, mozgásstúdiók korai fejlesztő központjai, művészeti /zenei, vizuális/ tevékenységekkel foglalkozó /pl. Zeneiskola/ óvodáskorú gyermekek fejlesztését felvállaló intézmények).

 

 

IV/4.1 Környező világ tevékeny megismerése.

 

Alapelvünk:

 

A gyermekek aktivitásuk és érdeklődésük során, tapasztalatokat szereznek a közvetlen és tágabb természeti, tárgyi, társadalmi környezet formai, mennyiségi, téri és viselkedési viszonyairól. Környezeti nevelésünket, a helyi adottságok figyelembevételével, óvodai nevelésünk eddigi tapasztalataira építve, az óvónők pozitív modellhatására alapozva alakítjuk.

 

Célunk:

 

A közvetlen és tágabb természeti és társadalmi környezet megismertetése, aktív cselekvés közben, játékos módon, a gyermek érdeklődésére alapozva.

A természeti és emberi értékekhez való pozitív érzelmek (értékrend, viselkedéskultúra) alakítása, a környezet óvásának, illetve védelmének fontosságára nevelés.

 

Feladatok:

 

-       A környezeti neveléshez kapcsolódó tevékenységek összekapcsolása az egyéb foglalkozási területekkel (ének - zene, ábrázolás, matematika, mese - vers, testnevelés).

-       A csoportszobák elrendezése, berendezési tárgyai, játékeszközei, lehetőség szerint, tükrözzék az évszakok változásait, az aktuális témakört.

-       Élősarok kialakítása, ápolása, óvása, fejlesztése. /az összegyűjtött termések, termények kihelyezésével barkácsolási lehetőségek biztosítása, (miközben manipulál, megnevez, ismereteket rögzít a kisgyermek)/

-       Az udvaron kialakított, folyamatosan gazdagított, zöld területek ápolása, gondozása, védelme, növények megfigyelése, bogarak, rovarok, madarak életének tanulmányozása.

-       Séták kirándulások szervezése, többfajta lehetőség felkutatása tágabb környezetünk megismerésére.

-       Megkeressük és igyekszünk megteremteni azokat a feltételeket, melyek által átörökített nemzeti, néphagyománybeli kincseinkkel gyermekeink megismerkedhetnek (múzeumok, fazekasműhely, tánc és játszóházi lehetőségek igény szerinti látogatása).

 

Célunkat akkor értük el, ha:

 

-       Ismerik a háziállatokat, néhány vadállatot, madarat, bogarat.

-       Tudják lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását.

-       Különbséget tudnak tenni az évszakok között, felismerik a napszakokat.

-       Ismerik közvetlen környezetük növényeit, részt vesznek a gondozási feladatokban.

-       Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában, ismerik a közlekedési eszközöket.

-       Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, óvásához szükségesek.

 

IV / 4.2 Matematika

 

A beilleszkedés után (s alatt) a gyermekek fokozatosan fedezik fel, veszik  birtokba környezetüket Ezen időszak alatt tapasztalatok sokféleségét biztosítjuk számukra. A környezet és önmaguk megismerése során matematikai tartalommal bíró ismeretek szerzésére is motiválunk, illetve ilyen irányú tapasztalat szerzés feltételeit teremtjük meg. Mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat ismerhetnek meg (ítélőképességük, lényeglátásuk, mennyiségszemléletük fejlődhet).

 

Alapelvünk:

 

 Az óvodai matematikai nevelés az óvodai nevelés része, hozzájárul a gyermeki személyiség alakulásához, a képességek fejlesztéséhez, a gondolkodási műveletek fejlődéséhez, alapot biztosít a későbbi iskolai helytálláshoz, beilleszkedéshez.

A világegyetem történéseiben, a körülvevő természeti környezetben, a mindennapok során számos matematikai összefüggés, szituáció található. Ezeknek a felismertetése, észrevétetése,  s ezáltal a matematika megszerettetése már óvodás korban alapot képez a további ismeretek megszerzéséhez.

 

Célunk:

 

Matematikai tapasztalatok sokféleségének biztosítása az óvodai tevékenységek során. Gondozási feladatok alatt, játékba ágyazottan, kötetlen és nagycsoportban kötött foglalkoztatási formában, kezdeményezések alkalmával, s bármikor, amikor a gyermekek igénylik, építve a váratlan szituációk fejlesztő lehetőségeire.

 

Feladatok:

 

-       Lehetőség biztosítása élmények, tapasztalatok átélésére (probléma szituációk megoldására), melyek során a gyermekek matematikai ismereteket szerezhetnek (játékba ágyazottan, esetleg szituációs játékok formájában).

-       A csoportszobában található eszközök (játékeszközök, mobilizálható berendezési tárgyak) ösztönözzenek matematikai megoldásokra  (halmazképzésre, összehasonlításra, mennyiségek összemérésére, válogatásra, viszonyok elrendezésére).

-       A gyermekek érdeklődésbeli, képességbeli különbözőségének figyelembevétele, egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelő differenciált fejlesztése.

-       Egy-egy témakör, szituáció többszöri feldolgozása, addig, amíg a gyermekek örömöt találnak a tevékenységben és biztonságosan nem rögződtek az ismeretek. (A matematikai fejlesztés nem szűkülhet le a foglalkozásokra, a matematika minden területen „legyen otthon” /globális szemléletmód./)

3 - 4 éves korban a játék, tapasztalatszerzés dominál. A fel-felbukkanó matematikai kifejezéseket használjuk bátran.

5 - 6 - 7 éveseknek már tervezzük a matematika foglalkozásokat, de aktívan építünk a foglalkozásokon kívüli fejlesztő lehetőségekre is. Játék, munkavégzés, séták, kirándulások, gondozási feladatok közben is használjuk ki az adódó lehetőségeket.

A gyerekek által spontán megfogalmazott matematikai észrevételeket (ítéletek, állítások , stb.) dicsérettel jutalmazzuk, mélyítsük el, pontosítsuk. Biztosítjuk a lehetőséget a mikro csoportos, frontális foglalkoztatási forma mellett az egyéni feladatmegoldásra is, hiszen ez biztosítja leginkább az egyéni tapasztalatszerzést (szemléletes-cselekvő gondolkodás elősegítése).

A matematikai tapasztalatszerzés három fő témakört érint, melyek egymással szerves kölcsönhatásban vannak, nem határolódnak el egymástól.

 

1. Tárgyak, személyek összehasonlítása, válogatások, rendezések, halmazképzések (meghatározott és szabadon választott szabályok szerint)

2. Számfogalom előkészítése, alapozása

3. Tapasztalatszerzések a geometria köréből

 

 

 

Célunkat akkor értük el, ha:

 

-         A tárgyakat meg tudják számlálni, legalább 10-ig, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, formák és szín szerint.

-         Megkülönböztetik a jobbra - balra irányokat, értik a térbeli elhelyezkedésre vonatkozó névutókat.

-         Kialakul a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszéd.

-         Képesek egyszerű logikai összefüggéseket felismerni, a problémaszituációkat kreatívan, többféle lehetőséggel megoldani.

-         A matematikai kifejezéseket, összefüggéseket ismerjék fel, és megfelelően alkalmazzák a mindennapi tevékenységek során.

-         A természeti és társadalmi környezetben lévő geometriai elemeket és tulajdonságaikat ismerjék fel, és pontosan használják megnevezésüket.

-         A rész - egész viszonyával legyenek tisztában, általánosításra, összehasonlításra, igaz - hamis állítások megfogalmazására váljanak képessé.

 

IV/4./3 Ének-zene, énekes játékok

 

Alapelvünk:

 

A zenei önkifejezés során oldódhatnak a gyermeki gátlások, a  belső érzelmek, érzések indulatok kifejezésének hatékony eszköze  a ritmusos, dallammal kísért cselekvéssor. A meleg emberi hang, a dalokat kísérő ritmus, harmonikus természetes mozgás, a hangszerek (dob, cintányér, triangulum, ritmusfa, zajkeltő hangszerek) motiváló erőkkel hatnak a gyerekekre.

 

Az ének - zene a művészeti nevelés keretei közé tartozik. Ehhez bizonyos egyéni adottságok, képességek szükségesek. Vannak tisztán, csengő hangon éneklő, jó ritmusérzékű gyerekek, s vannak akik „csak” szeretnek énekelni, táncolni. Mindenképpen lehetőséget kell biztosítanunk a mindennapok során az énekes, mozgásos játékokra. A zenei nevelés személyiségformáló hatása meghatározó jelentőségű az óvodai nevelés folyamatában. Ezért is szorgalmazzuk, adunk lehetőséget a gyermekeknek a saját maguk által kitalált dallamok, motívumok, mozdulatok, halandzsa-szerű mondókák élvezetes gyakorlására. A gyerekek számára általunk kiválasztott mondókák, dalos játékok, táncra is alkalmas dallamok, a zenehallgatásra kiválasztott énekek szőjék át a mindennapi nevelési folyamatot, ne korlátozódjanak a foglalkozások időtartamára. Feltétele a bizalom, a szeretetteljes gyermekhez fordulás, az alkotó, kreatív új, meg új cselekvésre ösztönző légkör. A gyerekek lássák, hogy mi magunk is szeretünk énekelni, mozogni, nyújtsunk követendő példát gyermekeinknek. A fejlesztő lehetőségek kombinációjával érjük el, hogy a gyermekek számára öröm legyen a zenélés, éneklés, mozgás. Évente több alkalommal szervezünk (Karácsony, gyermeknap, alapítványi nap) zeneiskolai növendékek, művész tanárok, szülők közreműködésével művészeti értékű hangversenyt, illetve a népi hagyományokat bemutató hangszeres előadást, közös táncházat.

 

 

 Célunk:

 

Az énekes mozgásos játékok megszerettetése, a szép, tiszta éneklésre szoktatás, a gyerekek hallásának, ritmusérzékének, mozgáskultúrájának, zenei emlékezetének, ízlésének fejlesztése.

 

Feladatok:

-         A megismertetésre szánt dalanyag lehetőség szerinti évszakokhoz, népszokásokhoz, jeles napokhoz kapcsolása.

-         A dal és mozgásanyag kiválasztásakor folyamatos kutatómunkával válogatjuk ki népi kultúránkból az óvodás korosztálynak megfelelőt, mely alkalmas a társas kapcsolatok, közösségi érzés elmélyítésére, figyelembe vesszük a gyermekek eltérő fejlettségi szintjét, képességeik különbözőségét, életkori sajátosságait (hangszín, hangterjedelem, téri tájékozódás, ritmusérzék, tempó,  stb.).

-         Nyugodt légkör teremtése, a tartalomnak megfelelő foglalkoztatási forma megválasztása (egyéni, kiscsoportos, vagy egész csoportot érintő foglalkoztatás).

-         A zenei feladatok, spontán éneklési lehetőségek hassák át az egész napot és koncentrikusan  kapcsolódjanak a többi foglalkozási tárgyhoz.

-         A zenehallgatás nyugtató, pihentető, feszültségoldó hatásának felismerése és alkalmazása a mindennapokban. Különböző foglalatosságok hangulati lezárásaként, játékba való visszavezetésként.

 

 

Célunkat akkor értük el, ha:

 

- a gyermekeknek örömforrása az énekes játékokban való részvétel

- gátlás nélkül tudnak egyedül énekelni

- élvezettel tudnak zenét hallgatni

- megkülönböztetik a zenei fogalom párokat

- tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni

- érzik az egyenletes lüktetés és a dalok ritmusát

 

Kodály: „A zene nem végződhet máshol, mint a szép szeretetében.”

IV/4./4 Ábrázolás-kézimunka, vizuális nevelés

 

E művészetekkel foglalkozó műveltségi terület a vizuális ízlést, befogadóképességet, a szépre való igényességet alapozza meg a gyermeki személyiség fejlesztésében. Mivel a kisgyermek ízlése még kialakulatlan a „szép”, mint érték felismertetése a mi feladatunk. A más műveltségi területeken szerzett tapasztalatokat itt aktívan felhasználhatjuk. A vizualitás, a képi megformálás, megjelenítés kivetődik a játékban, a spontán élethelyzetekben és kapcsolódik minden foglalkozási ághoz. Az alapvető kézműves fogásokkal való ismerkedés, manuális fejlesztés az önkifejezés színes lehetőségét rejti. Itt aktív szülői segítséget is várunk (múzemlátogatás, gyerekeknek való kiállítás megtekintése, játszó és táncházak látogatása, igényes képes és mesekönyvek vásárlása, gyermekeknek szóló hagyományőrző filmek megtekintése).

 

Alapelvünk:

 

A különböző ábrázolási tevékenységek, műveletek, technikák gyakorlása során fejlődik a gyermekek képi, plasztikai, formai kifejezésmódja, térbeli tájékozódása, formavilága, színérzéke, gazdagodik esztétikai értékrendjük, érzelemviláguk.

 

Célunk:

 

A gyermekek élmény és fantáziavilágának kibontakoztatása, illetve a szabad önkifejezés lehetőségének megteremtése. Alkotó, kreatív, a szép iránt fogékony, az alkotásnak örülni tudó személyiség fejlesztése a különféle ábrázolási tevékenység során.

 

Feladatok:

 

-         A gyermekek élmény és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezésére bátorítás.

-         A vizuális alkotások befogadásához szükséges készségek kialakítása, formálása, téri, alaki, formai, esztétikai tapasztalatok gyűjtésének biztosítása.

-         A különböző ábrázolási technikák gyakorlásának biztosítása. 

-         Az alkotás örömének éreztetése, a létrehoztam, hatékony vagyok, jó érzésének felfedeztetése.

-         A gyermekeknek lehetőséget biztosítunk az egésznap folyamán az ábrázoló, alkotó tevékenységre (eszközök elérhetősége, meghatározott helyek, megfelelő hely, idő biztosítása a nyugodt alkotásra).

-         Játék során ösztönözzük a gyermekeket, hogy bizonyos játék-kiegészítőket önmaguk is tudnak barkácsolni (ösztönözzük az egyéni ötletek megformálását, szükség esetén képzelet elindító ötletadás).

-         A foglalkozásokat főként kötetlen szervezeti formában tervezzük, mindig többféle változatos technikát ajánljunk fel, amelyekből a gyermekek szabadon választhatnak.

-         Alkotás közben ismertetjük meg a változatos technikákat, munkafogásokat a gyerekekkel (mintázás, tépés, vágás, ragasztás, fűzés, fonás, stb.).

-         Alkalmazzuk a népi kismesterségek munkafogásait (egyéni képességeink szerint).

-         A fejlesztést az egyéni képességek szerint differenciáltan határozzuk meg.

-         Biztosítjuk a lehetőséget a különböző anyagokkal való ismerkedésre (homok, agyag, plasztilin, fa, kő, papír, stb.).

-         Biztosítsuk a különböző foglalkoztatási ágak közötti koncentrációt (esztétikum az irodalomban, ének-zenében, mozgásban, környezetben)./

 

 

Célunkat akkor értük el, ha:

 

- Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket.

- Örülnek az egyéni és közös kompozícióknak.

- Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek.

- Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne.

- Önállóan és csoportosan is készítenek játékokat, ajándékokat, kellékeket.

 

IV/5. A munka jellegű tevékenységek

 

Alapelvünk:

 

A gyermeki munka jellegű tevékenység segíti a gyermekeket önmaguk, s mások hatékonyságának felismerésében, a mindennapokban adódó problémák megoldásában, észreveszik, hogy környezetük változtatható, mi az a tevékenység, ami az egyén és a közösség együttműködését kívánja. Fokozatosan megtanulják becsülni saját, és mások munkáját, alakul feladattudatuk, kitartásuk, közösség iránti igényük.

 

Célunk:

 

A gyermekek életkori sajátosságait, egyéni fejlődési tempóját figyelembe véve a munkajellegű tevékenységek változatos formáival, - kedvet ébresztve, sikerélményt nyújtva - megismertetni óvodásainkat.

 

Feladatok:

 

-         Választékos lehetőség biztosítása munka jellegű tevékenységekre a nap folyamán.

-         Étkezések, kezdeményezések, játék során

-         Egyéni, önkiszolgáló, és a közösség érdekében végzett munkára észtönzés

-         Öltözködés, teremrendezés

-         A munkaeszközök helyes használatának megismertetése.

 

A gyermek környezetének megismerése áthatja az óvodai tevékenységek egészét E tevékenység közben is fontos, hogy a feladatok a gyermekek egyéni képességeihez igazodjanak, képes legyen a feladat végrehajtására. A kisgyermek számára a munka legyen szabadon választható, elvégzése örömöt, sikerélményt, újabb tapasztalatok gyűjtését jelentse számára. A játék, a munka, a különböző tevékenységek kapcsolódjanak össze, képezzenek átmenetet. A feladatok megosztásának révén alakuljon az együttmunkálkodás öröme, mely az alkotó életforma része. Így a munka szerepe átértékelődik számukra is, a tapasztalatok során képességeik, készségeik fejlődnek.

 

A munka jellegű tevékenységek lehetőségei

 

IV.5.1.  naposság - önkiszolgáló munkák

 

A naposság közösségért végzett tevékenység. A csoportok megállapodnak abban, hogy milyen rendszer szerint válasszák ki őket (jutalom, bátorság vagy valamilyen kialakult rend szerint).

Vonjuk be őket az étkezéseknél, a foglalkozások kezdeményezések feltételeinek kialakításakor (eszközkiosztás, teremrendezés).

A gyerekek a célkitűzéseknek megfelelően végezzék el az önmagukkal kapcsolatos önkiszolgáló feladatokat.

 

IV.5.2. Alkalomszerű megbízatások

 

 

A gyermekek maguktól is vegyék észre, ha kisebb társaiknak a gondozási feladatok során pl. öltözködés segítségre van szükségük. Ügyeljenek a környezetük esztétikumának, rendjének megőrzésére, vegyenek részt játékaik rendben tartásában, tisztításában, javításában, aktívan működjenek közre az ünnepek előtti készülődésben (teremdíszítés, ajándékkészítés).

A néphagyományokhoz kapcsolódóan ismerkedjenek meg különböző, egyszerűen végezhet kézműves fogásokkal (tojásfestés, mézeskalács sütés, stb.).

 

IV.5.3.  Udvaron és csoportszobában végezhető tevékenységek

 

-         élősarok gondozása (szárazlevelek leszedése, termések kiválogatása, apró változások megfigyelése, tisztántartás, locsolás, stb.)

-         teremrendezés, padlóseprés étkezések után, portalanítás

-         udvari tevékenység (viráglocsolás, kertrendezés, gereblyézés, száraz falevelek összegyűjtése, madáretetők elhelyezése, magvak folyamatos kihelyezése)

 

Hangsúlyt fordítunk a jó minőségű eszközökre, és a biztonságra, a balesetek elkerülésére.

 

Célunkat akkor értük el, ha:

 

-         kedvvel és feladattudattal lássák el a munkajellegű tevékenységeket

-         legyenek képesek egyéni, érdekeiket alárendelni a csoport érdekében

-         az önmagukkal kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységeket végezzék önállóan, igényesen

-         környezetük szépítésébe, dekorálásába kapcsolódjanak be

 

 

V. Specifikumok

 

V.1. Asztmás csoport

 

Óvodánkban az asztmás csoport sajátos szervezeti keretek között működik. Integrálja a 3-7 éves korú asztmás, kruppos és egészséges gyermekeket. Szülői igényeknek megfelelően egészséges gyermekek is járnak csoportunkba (testvérek, rokonok, barátok). Ezt azért tartjuk rendkívül fontosnak, mert tudjuk, hogy az asztmás, kruppos rohamot negatív, pszichés hatások is kiválthatják. Ha a gyermek olyan közösségbe kerül, ahol ismerősei vannak, szeretettel várják, fogadják őt, biztonságérzetet nyújt számára.

„A gyermekeknek joga, hogy nevelési intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák. A gyermek joga, hogy állapotának megfelelő nevelésben részesüljön.” /1993. évi LXXIX. Törvény a Közoktatásról /

Célunk az optimális feltételek biztosítása és rehabilitációs tornaprogram alkalmazása mellett lehetőséget nyújtani ezeknek a gyermekeknek, hogy hasonló korú társai között teljes életet élhessenek. Elsődleges teendőnk elfogadtatni magunkat a gyermekekkel. (Ez itt hangsúlyozottabb szerepet kap, mivel érzékenyebbek, sérülékenyebbek. A két pedagóguson kívül egészségügyi végzettségű asszisztens is dolgozik ebben a csoportban. A felnőttek közötti jó munkamegosztás teszi lehetővé a nagyobb odafigyelést, a gondozási feladatok precíz ellátását. Az óvoda orvosa hetente kétszer ellenőrzi a gyermekek egészségi állapotát, szükség esetén sürgős hívásra is rendelkezésünkre áll.

A nevelés alapvető keretei csoportunkban sem térnek el az óvoda többi csoportjától, csak még hangsúlyozottabbak. Napirendünk oldottabb. A különböző tevékenységeknél biztosítjuk az életkorból adódó, tempóbeli különbségekhez az időt. A tanulás tervezése sem tér el, csak differenciáltabb. Többnyire a kötetlenség módszerével élünk. Fokozottan ügyelünk arra, hogy minden kisgyermek a meglévő fejlettségi szintjéről egyéni tempójának figyelembevételével fejlődjön. A feladatok tervezésénél nem ragaszkodunk mereven a korcsoportok elérendő szintjéhez, a gyermekek fizikai, pszichikai fejlettségének megfelelően differenciálunk. Az orvosok véleményére támaszkodva kiemelt szerepet kapott a fokozatosan és megalapozottan növelt megterhelésre alapozó testedzés. Testnevelési foglalkozás kötelező jelleggel heti két alkalommal van a csoportban, a mindennapos testnevelés anyagában pedig speciális légzésjavító tornát alkalmazunk. A tornaszereket úgy válogattuk össze, hogy izomzatukat, vázrendszerüket erősítse, mozgásukat koordinálja. A gyermekek mozgásterének beszűkítése, mind a mozgásfejlődés, mind a személyiség zavartalan kibontakoztatása szempontjából kedvezőtlen hatású. A tornagyakorlatokat Dr. Rónai Zoltán és Romhányi Rita „ Fújd el „ c. könyvéből és Tarr Erika asztmás gyermekeknek válogatott gyógytornájából állítottuk össze. A mindennapos légző tornák összeállításának ez képzi törzsanyagát. Minél játékosabban, felszabadultabban végeztetjük gyermekeinkkel a gyakorlatokat, annál inkább örömforrást jelent a kisgyermekek számára. A rohamok megelőzése szempontjából fontos a hasi légzés megtanítása. A légzésben résztvevő szervek fejlesztése csökkenti az asztmás rohamok számát. A beszédszervek ügyesítése a hangutánzások, hangképzés is közvetett és közvetlen segítséget nyújtanak a helyes légzés megtanításában. Torna közben nagyszerű alkalom adódik arra, hogy megismerjék saját testüket. Ez az alapja annak, hogy a későbbiek során tudatosan figyeljék testük működését, és bizonyos esetekben tudjanak felette uralkodni. A tornagyakorlatokat rendszerint relaxációval fejezzük be. Ez egy ellazult kellemes állapotot biztosít a gyermekek számára. A test és az agy pihen. Lehetőség szerint sokat tartózkodunk a levegőn és minden nap használjuk a jótékony hatású, speciális klímájú   „SÓ „ szobát.

Csoportunk számára egy autóforgalomtól védett udvarszakasz áll rendelkezésre. Szűkre szabott lehetőségeinken belül  a későbbiekben is igyekszünk e területre  természetes anyagból készült játékokat beszerezni, melyek már anyagukban is nyugalmat sugároznak és mozgásra inspirálnak. Tapasztalatunk az - melynek megőrzésére a továbbiakban is törekszünk - hogy az oldottabb, családiasabb légkörben a gyermekek közösségi magatartása fejlettebb, személyiségük gazdagabb egymás iránt figyelmesebbek, alkalmazkodóbbak, önzetlenebbek, segítőkészebbek, nyitottabbak. Gyorsabban fejlődik a fiatalabb korosztály játéka, beszéde, higiéniai szokásai, munkatevékenysége, a gyermekek szervezési készsége.

 

V.2. Ünnepek, hagyományok

 

Feladatunk a néphagyományőrzés, a népi kultúra ápolása oly módon, hogy nevelőmunkánk folyamatába szervesen beépítjük mindazon értékeket, amelyek a folklórban megőrzésre érdemesek.

 

Olyan élményekhez kívánjuk a gyermekeket juttatni, amelyek az én tudat mellett a természetes műveltségét, a magyarságtudatát is alapozzák, és olyan sajátos színt adnak, életérzést formálnak, melyhez a ma és a holnap nagyszerűen kapcsolható.

 

Az ünnepi alkalmak, népszokások lényegét a gyermekek életkori adottságainak a szintjén, egymásra épülő tevékenységsorral tárjuk fel, melynek élményszerűségét, hangulatát a hagyományhoz illő környezet megteremtésével fokozunk. A természetes anyagoknak kiemelt szerepet szánunk.

 

Az előkészületek során derűs, felfokozott, vidám hangulatban tesszük örömtelivé a várakozás izgalmát, a közös átélés pozitívan hat a gyermekek érzelmeire.

 

A néphagyományok értékeinek átadásával különösen sok lehetőség nyílik a komplex esztétikai hatások kiváltására, az anyanyelvi nevelésre és a közösségformálásra.

 

Néphagyományőrzésünk keretét a természet rendje, az évszakok, hónapok és az időjárás változása adja.

 

Évente több alkalommal szervezünk olyan lehetőségeket és rendezvényeket, amelyek nevelési célkitűzéseinket erősítik.

 

Az ősz jeles napjai

 

Szüret – Mihály nap

 

A szüret igazi hangulatát próbáljuk az óvoda udvarán megjeleníteni a közösen vásárolt szőlőt tőkére kötjük, a gyermekek puttonyba szüretelik, majd közösen leszemezgetik, felnőtt segítségével préselik, mustot kóstolnak. Szüreti játékot játszanak, felidézik a szürettel kapcsolatos verseket, dalos játékokat, népzenére táncolnak.

 

A tél jeles napjai

 

Advent

Advent első vasárnapja előtt megrendezzük a már hagyományossá vált barkácsdélutánunkat, melyen a szülők a gyermekeikkel együtt vesznek részt. A karácsonyi előkészület alkalmával megismerkedhetnek néhány népi kismesterséggel, készíthetnek adventi koszorút, kisebb ajándékokat, ünnepi díszeket.

 

Mikulás

 

A gyermekek örömére minden esztendőben megérkezik az óvodába is a Mikulás apró ajándékaival. A gyermekek versekkel, dalokkal köszöntik.

 

Mikulás-kupa

 

A Zrínyi u. 154. székhely óvodában hagyománya van a Mikulás-kupa megrendezésének, ahol szülő és kisgyermek együtt versenghetnek („értékes” ajándékokért) sor-, váltó- és versenyjátékokban.

 

Karácsony

 

Az egész óvoda felnőtt és gyermekközössége együtt ünnepel, és a karácsonyfa gyertyáinak fényében éljük át a karácsony örömüzenetét. Nagycsoportosaink népünk hagyományaiból merített műsorral kedveskednek óvodástársaiknak.

 

Farsang

 

A gyerekek által nagyon kedvelt a maskarába öltözés. Ez alkalomra egyszerű dalokat, mondókákat, csúfolkodókat, tréfás verseket tanulnak, melyet szívesen előadnak a többi csoportban is, mulatságos vetélkedőket, ügyességi játékokat játszhatnak. Lehetőség szerint élő népzenére táncolhatnak ezen a napon.

 

Tavaszi jeles napok

 

Húsvét

 

Húsvét előtt is megrendezzük a barkácsdélutánt, melyen a szülők és gyerekek is együtt készíthetnek hímes tojást, asztaldíszeket.

Hagyománya van a két épület sportversenyének, a Nyúlcipő bajnokságnak, ahol korcsoportonként mérhetik össze ügyességüket gyermekeink, váltó- és sorversenyeken. Az ügyes „nyuszik” a végén répát ropogtatnak.

 

Anyák napja

 

Az egyetlen kötelező, szülők számára nyilvános programja az óvodának. Az édesanyákat tavaszi csokorral (dalokkal, táncokkal, versekkel, jelenetekkel) köszöntjük.

 

Gyermeknap

 

Ezen a napon különféle gyermekek által nagyon kedvelt programokat állítunk össze. Az egész nap az örömteli játék és mozgás jegyében telik.

 

Nagycsoportosok búcsúztatása

 

Kisebb társaik az óvodai életre emlékeztető tárgyakkal, búcsúzóversekkel, dalokkal kedveskednek a nagycsoportosoknak.

 

 

VI. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációs programja

 

Az 1993. évi LXXXIX. Tv. a közoktatásról és módosításai, valamint a 2/2005.(III.1.) OM. R. – és annak 2. sz. melléklete (A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve) alapján és annak figyelembevételével készült.

 

VI.1. Alapító Okirat szerint ellátandó alaptevékenység

 

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése

         Integrált nevelés szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján:

-         autista, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermek;

-         a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermek

 

 

 

 

 

VI.l. l. Intézményünk alapelvei, céljai, feladatai

 

Alapelv:

 

Óvodánk a családi nevelést kiegészítő nevelő intézmény. A sajátos nevelési igényű gyermekeket az inkluzív pedagógia elvei alapján, biztonságot adó légkörben, gyermekközösségben neveljük és egyéni szükségletei szerint fejlesztjük. Segítőkész, toleráns intézményi háttérhez juttatjuk őket, ezzel elősegítve társadalmi integrációjukat.

Távlati cél:

 

Az egyéni képességek, fejlettségi szint mellett elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése.

 

Célok:

 

A sajátos nevelési igényű gyermekek problémáinak, gondjainak, a zavarok okainak megismerése annak érdekében, hogy óvodai életüket, szocializációjukat maximálisan segítsük. Lehetőséget biztosítunk a gyermekközösségben a másság megismerésére, elfogadására - az óvodáskorú gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve –, a megfelelő segítségnyújtás módjainak megtapasztalására. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai integrációjának célja, hogy óvodáskorú társaikkal együtt élhessenek, tevékenykedhessenek, legyen esélyük a sikeres szocializációra.

Integrálásunk akkor sikeres, ha a sajátos nevelési igényű gyermekek beilleszkednek a gyermekközösségbe, társaik elfogadják őket és a többi gyermekkel együtt haladnak, fejlődnek a maguk szintjéhez képest.

 

Feladatok:

 

-         Óvodánk pedagógusainak, nevelőtársaiknak, szülői közösségének és a gyermekek felkészítése a sajátos nevelési igényű gyermekek fogadására.

-         A sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó óvodapedagógusok legyenek kellően tájékozottak, szakmailag, pedagógiailag kompetensek, lehetőség szerint vegyenek részt szakirányú, módszertani és speciális képzéseken.

-         Az adott gyermekcsoportban a szülők felkészítése, tájékoztatása az inkluzív pedagógia lényegéről (szülői értekezleten), a sajátos nevelési igényű gyermekek fogadására.

-         A sajátos nevelési igényű gyermekek szüleivel való nyílt, őszinte kapcsolat kialakítása, a szülők segítése, tanácsadás fogadó órák keretében.

-         Együttműködési megállapodás alapján – Szakértői Bizottságok, EGYMI (Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény), Nevelési Tanácsadó – folyamatos kapcsolattartás speciálisan képzett szakemberekkel, fejlesztési irányok kijelölésével, specifikus feladatok megtervezése és értékelése mellett.

-         Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemléletet kívánjuk érvényesíteni és sérülés specifikus módszertani eljárásokat kívánunk alkalmazni.

-         A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz.

-         Nyitott nevelési folyamatok megvalósítására törekszünk, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógia – esetenként egészségügyi- eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a fejlődést segítő speciális eszközök alkalmazását.

 

VI.2. A sajátos nevelési igényű gyermekek jellemzői, a fejlesztés alapelvei, céljai, feladatai

 

Óvodánkban az Alapító Okiratban meghatározott típusú sajátos nevelési igényű gyermekeket fogadunk, ha a Szakértői Bizottság, Nevelési Tanácsadó integrált nevelésre tesz javaslatot, és óvodánkat jelöli ki a gyermek számára.

 

VI.2.1. Autista, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermek

 

Cél:

 

Az óvodai integráció célja, hogy az autista gyermekek a többi kisgyermekkel együtt vegyenek részt az óvodai nevelésben, amennyiben ez fejlődése, kibontakozása és szocializációja szempontjából előnyös. A pedagógiai többletszolgáltatást nem csoporttársaiktól elkülönítetten, hanem velük együtt kapják meg.

 

Feladatok:

 

-         Elfogadó, befogadó környezet biztosítása: pedagógus, szülői és gyermekközösség felkészítése (nevelési, szülői értekezlet, gyermekek koruknak megfelelő tájékoztatása).

-         A fogadó csoportvezető óvónők magas szintű pedagógiai, pszichológiai ismeretekkel, nagyfokú empátiával, toleranciával kell, hogy rendelkezzenek (jó esetben gyógypedagógiai végzettség, módszertani és speciális képzések, tapasztalatcserék lehetősége).

-         A sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő szülő segítése, együttműködésének megnyerése

-         Folyamatos kapcsolattartás együttműködési megállapodás alapján az EGYMI-vel, Szakértői Bizottsággal, Nevelési Tanácsadóval. (Szakértői Bizottság által feltárt hiányosságoknak megfelelő fejlesztési irányok kijelölése, szakember közreműködésével specifikus feladatok megtervezése, értékelése.)

 

A sajátos nevelési igényű gyermek jellemzői

 

A pervazív zavarban szenvedő gyermekek nevelése során meghatározónak kell tekinteni azt a tényt,  hogy az autista gyermekek - hasonlóan minden más gyermekhez - fejlődő és sajátos személyiségek. Személyiségfejlődésüket azonban a genetikai adottságok, a normál érés törvényszerűségei és a környezeti hatások mellett nagyban befolyásolja az autizmus , mely az egész személyiséget átható fejlődési zavar, és az egész életen át tartó sérülés, illetve fogyatékos állapot.

 Az autizmus súlyossága, a tünetek sokfélesége és kombinációja, a gyermek értelmi szintje és egyéb képességei, a gyermek személyisége, a spontán érés folyamata: alapvetően ezek a tényezők határozzák meg, milyen is valójában és összességében a gyermek.

 

Az autista gyermekre legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő szociális készségek, illetve a rugalmas gondolkodás és kreativitás területén tapasztalható kognitív nehézség, a beszéd szintjéhez képest károsodott kommunikáció, az egyenetlen intelligencia, illetve képességprofil és a következményes sztereotip viselkedés, érdeklődés, aktivitás.

 

A sérülések okozta elsődleges és másodlagos viselkedési tünetek az igen súlyosból a jól kompenzált állapotban csaknem tünetmentessé változhatnak, és az élet különböző szakaszaiban különböző formában jelentkezhetnek. Új helyzetben, váratlan események hatására felerősödhetnek a típusos tünetek. A tünetek változatosság mellett az autizmus súlyossága széles skálán szóródik. Az autisztikus szindrómák gyakran társulnak egyéb problémákkal, melyek a következőképpen csoportosíthatóak:

- értelmi fogyatékosság, mint a leggyakrabban társuló fejlődési zavar

- beszéd-, érzékszervi-, mozgásfogyatékosság, stb.

- viselkedésproblémák, pl. agresszió, autoagresszió.

Alapelvek:

 

A fejlesztést csak komplex kivizsgálás után lehet megkezdeni (Szakértői Bizottságok, Nevelési Tanácsadó)

A sajátos nevelési igény kielégítése mindenkor gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. A rehabilitációs célú nevelés egyéni terápiás terv alapján történik, a meglévő és kialakulófélben lévő készségek azonosításán alapszik. A fejlődést rendszeresen mérni és követni kell.

 

Cél:

 

Az egyénre szabott autizmusspecifikus fejlesztés során is elsődleges célnak kell tekinteni – a lehetőségek maximumát kihasználva – a személyiség-fejlődés minél harmonikusabb, sokoldalúbb támogatását, kibontakoztatását.

 A típusosan egyenetlen képességstruktúrán belül az elmaradt területek fejlesztése az átlagos vagy kiemelkedő képességek gondozása mellett.

-         az elemi adaptív viselkedések kialakítása.

-         a szociális, kommunikációs készségek célzott fejlesztése

-         az autizmusból és társuló fogyatékosságokból eredő fejlődési elmaradások lehetséges célirányos kompenzálása

-         a sztereotíp, inadekvát viselkedések kialakulásának megelőzése, illetve korrekciója

-         a fogyatékosságspecifikus, protetikus, augmentatív környezet, eszközök, módszerek és szokásrendszer kialakítása és használatának elsajátítása

 

Feladatok:

 

-         Diagnosztikus vizsgálat (Szakértői Bizottság, Nevelési Tanácsadó): meglévő és kialakulófélben lévő képességek, kommunikáció foka

-         Egyéni fejlesztési terv készítése

-         Speciális módszer és eszközrendszer megválasztása

-         A megfelelő óvodai protetikus környezet és ehhez kapcsolódó vizuális eszköztár megteremtése (időbeli, térbeli tájékozódás segítése vizuális segítséggel).

-         Szociális kapcsolatteremtés elemeinek tanítása (köszönés, segítségkérés, elemi kooperáció, önfelismerés, ismerős személy felismerése, megnevezése)

-         Viselkedésproblémák kezelése, megelőzése (elemi szabályok betartása, beilleszkedés segítése)

-         Gondozási feladatok ellátása napirendben tervezettnek megfelelően, mely megegyezik a Nevelési Program ezen fejezetével. (önkiszolgálási tevékenységek alakítása, fejlesztése, stb.)

-         Speciális gyermeki érdeklődésnek megfelelő jutalmak keresése, használata (pl. zenei anyag összeállítása: örömforrás; örömöt és biztonságérzetet nyújt)

-         A gyermekcsoport mozgásanyagának összeállításakor kerüljenek be az autista gyermek fejlesztéséhez szükséges elemek is. (tárgyak megfogása, kéz, ujjak mozgatása, testséma fejlesztés, percepció fejlesztés, térbeli tájékozódás, finommotorika általános fejlesztése, grafomotoros készségek fejlesztése)

-         Egyszerű kirakós, rakosgatós, önállóan is játszható játékok biztosítása (Montessori eszközök)

-         A tanulás kereteinek, formáinak megfelelő megválasztása (egyéni fejlesztés, megsegített önálló munka, gyakorlás lehetősége)

 

Célunkat akkor értük el, ha

 

A speciális óvodai fejlesztése hatására a gyermek mentális képességei alapján 8 éves korára (az óvodáskor végére) az illetékes bizottságok javaslata alapján teljesítheti tankötelezettségét, illetve képzési kötelezettnek nyilvánítják.

 

Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

 

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére nem határozhatók meg, mindenkor az autizmus súlyossága, a gyermek mentális képességei és a fejlődési ütem közösen alakítják a képet. A gyermek 8. életévéig részesülhet speciális óvodai ellátásban.

 

A speciális fejlesztés személyi feltételei

 

-         Gyógypedagógiai asszisztens alkalmazása szükséges

-         Az intézmény munkatársai szerezzenek elemi ismereteket az autizmussal élő gyermekkel való együttműködésről, kommunikációról.

-         Az óvodai fejlesztésben résztvevő óvónő jó ha rendelkezik gyógypedagógiai végzettséggel.

 

Tárgyi feltételek:

(gyermekenként személyre szabottan szükséges végiggondolni a veszélyforrásokat)

 

-         Támogató, protetikus egyszerű környezet (tér-idő szervezés, vizuális információ hordozók)

-         Megfelelő, a fejlesztést segítő játékeszközök (Montessori)

-         Az óvodai csoportszobát oly módon kell kialakítani, hogy szolgálja a gyermek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteinek, segítse önállóságának alakítását)

-         Törekedni kell a mindennapi életben használt tárgyak, eszközök alkalmazására

-         Legyen térelválasztó, mely alkalmas kisebb behatárolható terület alakítására, esetleg pihenésre.

-         Legyen intézményen belül egy helyiség az egyéni foglalkoztatásra.

-         BOARDMAKER c. szoftver

 

Kapcsolatok, a kapcsolattartás formái

 

Legfontosabb a családdal való szoros kapcsolattartás.

A szülő kötelessége, hogy mindent megtegyen gyermeke fejlődése érdekében és rendszeresen kapcsolatot tartson a gyermekkel foglalkozó pedagógusokkal. Az autista gyermek alapvető, speciális szükségletei közé tartozik, hogy folyamatos támogató és struktúrált, kompenzáló segédeszközként működő környezet vegye körül. E környezet biztosítása lehetetlen az óvoda és a család szoros, aktív együttműködése nélkül.

 

Gyógypedagógus, segítő pedagógiai asszisztens

Egyéb intézmények:

- gyermekorvos

- diagnosztizáló intézmény

- gyermekpszichiáter

- speciális centrum, ahol kezelik

- Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság

- korai fejlesztést adó szakember

- egyéb kiegészítő terápiák vezetői (zene, úszás, stb.)

- az óvodai élet után befogadó intézmény

 

VI.2.2. A megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek

 

A megismerésben fellelhető elmaradás, a beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképesség zavarok, kóros hyperkinetikus, vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, pszichikus funkciók fejletlensége vagy a felsoroltak akár halmozott előfordulása áll fenn.

 Nem határozhatunk meg egységes jellemző jegyeket, mert azok, az egyes állapotok a tünetek/tünet együttesek komplexitásától függően a funkciógyengeségtől a komplex személyiség -, illetve általános megismerési és elsajátítási zavarig terjedhetnek. A részképesség zavarok körébe a gyermek óvodai beilleszkedése, a különböző tevékenységek, ismeretek elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy megismerési zavarok komplex tünet együttese tartozik. Jellemző, hogy az adott részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos elmaradás mutatkozik, valamint teljesítményszórás mutatható ki a z intelligenciafaktorok, a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között.

 

A fejlesztés alapelvei:

 

A részképesség zavar tüneteit mutató gyermekek sajátos nevelési igényeinek kielégítése a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. A rehabilitációs célú nevelés egyéni terápiás terv alapján történik.

Amennyiben részesült korafejlesztésben, a korai fejlesztésre kell építeni.

 

Cél:

 

Az egészséges, harmonikus személyiség, a beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítás, valamint az iskolai potenciális zavarok megelőzése.

 

Feladatok:

-         alapmozgások kialakítása és fejlesztése

-         szociális készségek fejlesztése

-         kognitív funkciók fejlesztése

-         önkiszolgálás fejlesztése

-         az adekvát játékhasználat elősegítése

-         tudatos önállóságra nevelés

-         egészséges énkép és önbizalom kialakítása

-         kudarctűrő-képesség növelése.

 

 

Az együttnevelésben résztvevő integrált SNI gyermekek sajátos nevelési igényéből következő feltételek biztosítása

 

 

A sajátos nevelési igény kifejezi:

 

A gyermek életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását.

 

Az óvodai beilleszkedéshez, tevékenységek, ismeretek elsajátításhoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét.

 

A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé a mindennapi nevelőmunkában.

 

Személyi feltételek biztosítása:

 

A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésében, oktatásában fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógusok és dajkák alkalmazására/ kinevelésére törekszünk, akik

 

-         szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készítenek, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosítanak a differenciált nevelés, ismeretanyag elsajátítása céljából,

-         individuális módszereket, technikákat alkalmaznak,

-         egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keresnek,

-         alkalmazkodnak az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez,

-         együttműködnek különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépítik a pedagógiai folyamatokba.

 

4 óvodapedagógusunk végzett fejlesztő szakirányú továbbképzést. 1 fő beszédfejlesztő pedagógus, 2 fő fejlesztőpedagógus, 1 fő gyógypedagógus.

A pedagógusok továbbképzési tervében támogatjuk azokat, akik sajátos nevelési igényű gyermekek integrált neveléséhez szükséges szakirányú képzésben kívánnak részt venni.

Az integrált nevelés megvalósítása során igénybe vesszük az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatásait (fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus).

Intézményünkben gyógypedagógiai asszisztens alkalmazása is szükségessé válik.

 

Módszertani feltételek biztosítása:

 

Az integráció alapvető pedagógiai feltételei a nevelés differenciálásával függnek össze.

A nevelés differenciálásának fontos feltétele az ismeretek individualizálása. Ez az alábbi három dolgot jelenti:

A célok szerinti differenciált képesség, ismeret elsajátítás elve:

A célok individualizálását, vagyis azt az alapelvet, miszerint minden gyermek számára más célt jelölünk ki.

Mivel a gyerekek különbözőek, a pedagógiai munkánk során különböző célokat kell kitűznünk velük szemben. Természetesen vannak közös elemek a csoporton belül, vagy a célok elérhetőségének szintjében, vagy pedig teljesen eltérő célok megfogalmazásával kell a különbséget megjelenítenünk.

 

A differenciált segítségnyújtás elve:

 

A módszerek individualizálását az intézkedések és módszerek differenciálása, széleskörű módszertani bázis alkalmazása, a pedagógiai segítségnyújtás gyermekhez igazítása jelenti.

 

Egyéni teljesítmény-értékelés elve:

 

A teljesítmény értékelésének individualizálása során figyelembe vesszük a gyermek meglévő, vagy sérült képességeit, erőfeszítéseit, motivációját, szükség esetén még a családi szocio-kultúrális viszonyok jellemzőit is.

A gyakorlati munkában a differenciálás alatt azt a folyamatot értjük, amelynek eredményeképpen a fejlesztést az egyes gyermekek szükségleteihez igazítjuk. A gyermekek hatékony fejlesztésének segítése a cél, a differenciálás önmagában nem. Abban a pillanatban, ha a gyerekek egyénileg, párban, vagy kiscsoportban dolgoznak, elősegítjük az aktív részvételüket. A gyerekek hatékony munkáját az egymással kapcsolatos kölcsönös függőség kialakításával erősíthetjük meg. Ahhoz, hogy ez a fajta munka létrejöhessen, különböző szervezési, feladatátadási szerepeink vannak, valamint a fejlesztés célja is új elemekkel bővül.

 

Tárgyi feltételek biztosítása:

 

A tárgyi feltételeket folyamatosan az integrálható gyerekek típusának és sajátos nevelési igényének megfelelően szerezzük be.

 

A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált neveléséhez, fejlesztéséhez jelenleg nincsenek meg a tárgyi feltételek.

 

A speciális nevelési - fejlesztési terv szakszerű elkészítéséhez, szakkönyvek, speciális gyógyászati és technikai eszközök, fejlesztő játékok, feladatsorok és számítógépes fejlesztő programok listájának összeállításához szakember/gyógypedagógus segítsége szükséges.

 

Helyiségek, terek kialakítása, berendezése:

 

A sajátos nevelési igény típusához, súlyossági fokához, az egyénhez igazított nevelési/fejlesztési környezet kialakítása és feltétele a sikeres munkának.

 

Intézményünkben kihasználatlan helyiség nincsen.

 

Szervezési feltételek – színterek:

 

Óvodánkban az együttnevelést minden területen meg kívánjuk valósítani: tehát általában a befogadott gyermekeket a délutáni időszakban is együtt foglalkoztatjuk.

 

Az integrált gyermekek egyéni sajátosságainak megfelelően vesznek részt az óvoda személyiség- és közösségfejlesztéssel, a tehetség, képesség kibontakoztatásával,  a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő programjainkban.

 

Ezen kívül (ha a befogadott gyermek érdeke azt kívánja, esetenként egyes foglalkozások helyett) részesülnek a hátrányaik kompenzálásához szükséges egészségügyi és pedagógiai habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokban.

 

 

Együttműködések, felelősségek:

 

Célunk:

 

Integrált nevelés csak a különböző szakemberek (óvodapedagógusok, gyógypedagógusok egyéb speciális szakemberek), szülők együttműködése keretében lehetséges, ezért tervezett és tudatos kapcsolatépítésre, egységes követelmények teremtésére törekszünk.

 

Feladataink:

 

Az együttműködés új formáinak, kereteinek kialakítása és működtetése, amely nem egymás mellettiséget, hanem olyan együttes tevékenységet jelent, amelyben az eltérő pedagógiai kompetenciákkal rendelkező szakemberek szakismeretei, pedagógiai kultúrája pozitívan hathat egymásra és ezáltal pedagógiai tevékenységük eredményességére.

 

 

 

 

Az óvodapedagógus feladatai:

 

Az integrált gyermekkel kapcsolatos összes tevékenység koordinálásáért a csoport óvodapedagógusa felelős.

 

Az óvodapedagógus és a gyógypedagógus/szakember/terapeuta közösen, személyre szabottan határozza meg a feladatokat, melyet az óvodapedagógus a mindennapi gyakorlata során alkalmaz.

 

Az óvodapedagógus feladata a kapcsolattartás a Szakértő Bizottságokkal, Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottsággal, kontrollvizsgálatok időpontjának jelzése, a különféle szakemberekkel (pszichológus, gyermek-neurológus), gyermekvédelmi megbízott, Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival való együttműködés.

 

Ismerje meg a sérült gyermek családi körülményeit, hogy milyen együttműködésre számíthat.

 

Rendszeres megbeszélést folytat a gyógypedagógussal- szülővel- dajkával az egységes követelmények támasztása érdekében.

 

A csoport mindkét óvodapedagógusa rendszeres (min. negyedévi) tájékoztatást nyújt az intézmény vezetőségének a gyermek fejlődéséről, problémákról, az elért eredményekről.

 

Ő felel az integrált gyermekkel kapcsolatos dokumentációért, a szükséges információk elosztásáért, miközben figyelemmel van a személyi adatok védelmére és a titoktartás kötelezettségére.

 

 

Az óvodapedagógus – a speciális szakember iránymutatása mellett - az alábbi kompetenciákat fejlesztheti:

 

a)     Kognitív

-         gondolkodási képesség (konvertálás, rendszerező képesség, logikai képesség és kombinatív képesség)

-         tudásszerző képesség (ismeretszerző,- alkotó képességének fejlesztése)

-         kognitív kommunikációs képesség (vizuális, nyelvi)

-         tanulási képesség

 

b)    személyes kompetencia

-         önkiszolgáló, önellátási képesség fejlesztése – öltözés, vetkőzés, étkezés, szobatisztaság,

-         testi képességek fejlesztése, mozgásfejlesztés,

-         önellátási képesség fejlesztése – öltözés, vetkőzés, étkezés, szobatisztaság,

-         befogadóképesség fejlesztése – zene, vizualitás, irodalom,

-         önkifejezés képességének fejlesztése – zene, vizualitás, előadói - és szövegalkotó képesség,

-         önvédelmi képesség fejlesztése –szabadság,- egészség,- és identitásvédelem,

-         speciális képességek (tehetség) fejlesztése- egyéniséggé nevelés,

-         önszabályozás és az önfejlesztés képességének fejlesztése.

 

c)     szociális

-         szociális szokások és minták –személyes példamutatás,

-         szociális készségek  - legfontosabb kiválasztása, szükségszerű működtetése,

-         szociális ismeretek – direkt emberi viselkedések, szociális normák gyakorlása utcán, járművön,

-         szociális kommunikáció,

-         szociális érdekérvényesítés- szükséglet jelzése, segítőkész énkép erősítése, segítő viselkedésformákat támogató normák tanítása, segítségnyújtás normáinak aktiválása.

 

Az utazó gyógypedagógus feladatai:

 

-         segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését,

-         javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a gyermek egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a gyermek elhelyezése a csoportban, hely és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása, stb.),

-         segítséget nyújt a fejlesztéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről,

-         javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására,

-         figyelemmel kíséri a gyermekek haladását, részt vesz az részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükségletekhez igazodó módszerváltásokra,

-         rendszeres időközönként hospitál az adott gyermekcsoportban,

-         együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait,

-         negyedévente tájékoztatást nyújt az intézmény vezetőségének, óvodapedagógusainak, a gyermek erősségeiről, és gyengeségeiről, a szülői segítőkészségről,

-         kapcsolatot tart a szülőkkel, nyomon követi az Ő segítőmunkájukat is,

-         felel az integrált gyermekkel kapcsolatos dokumentációért, a szükséges információk elosztásáért, miközben figyelemmel van a személyi adatok védelmére és a titoktartás kötelezettségére,

-         felhívja az óvodapedagógusok figyelmét a kívánatos szakirodalomra,

-         terápiás fejlesztő tevékenységet végez a gyermekkel közvetlen foglalkozásokon, egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló nevelési keretben, ennek során támaszkodik a gyermek meglévő képességeire, az ép funkciókra.

-         Tevékenységét egyéni fejlődési lapon (TÜ.357.r.sz.) dokumentálja. (2/2005.(III.1.) OMr.)

 

A gyermek – és ifjúságvédelmi megbízott feladatai:

 

-        A gyermek- és ifjúságvédelmi megbízott feladata a sajátos nevelési igényű gyermekek külön figyelemmel kísérése, mert az ilyen gyerekeket nevelő családok a szokásos problémákon kívül gyakrabban küszködnek a mentális, mentálhigiénés problémákkal és szociális hátrányokkal.

-        A gyermek- és ifjúságvédelmi megbízott támogatja az óvodapedagógust a családgondozásban, szükség esetén tartja a kapcsolatot a Gyerekjóléti Szolgálattal, és figyelemmel kíséri, hogy a gyermekek illetve szüleik ismerik-e a számukra járó különleges juttatások rendszerét, szükség szerint megismerteti azokat.

-        Az óvoda dolgozóinak közös felelőssége, hogy hitelességével, magatartásával, kommunikációjával, ismereteinek fejlesztésével és módszertani repertoárjának szélesítésével, tervezett és tudatos együttműködéssel sikeressé tegye a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációját, segítve ezzel társadalmi szocializációját valamint a gyermekközösség befogadó attitűdjét, amely végső soron egy befogadó társadalom kialakulásához vezet.

 

Munkánkat az integráció területén akkor tekintjük sikeresnek, ha a hozzánk helyezett sajátos nevelési igényű gyermekek a mi óvodánkat elhagyva az általános iskolában, majdan a középiskolában megállják helyüket.

 

A sajátos nevelési igényű gyermekek számára érvényben lévő alapvető támogatások, lehetőségek

 

A sajátos nevelési igényű gyermekek számára a Gyermekvédelmi törvény különleges juttatásokat biztosít, pl. kedvezményes az élelmezésük (Gyermekvédelmi Törvény 148.§., a családokat több szociális kedvezmény és juttatás illeti meg: Gyermekvédelmi Törvény 15.§. (felemelt családi pótlék, meghosszabbított GYES stb.)

 

 

VII.  A program  személyi és tárgyi feltételei:

 

Személyi feltételek:

A pedagógiai program megvalósításához az engedélyezett pedagógus és a nevelőmunkát segítő (pedagógiai asszisztens, dajka, kertész, fűtő) létszám elegendő.

A gyermekek a személyi állandóságot érzelmileg is igénylik. A csoportok szervezésénél a gyermekek életkor és fejlődési tempójának figyelembe vételén túl, ez is szempont.

Célkitűzéseink megvalósítása, színvonala, eredményessége a nevelők személyiségén, módszertani kultúráján, pedagógiai érzékenységén múlik. Követendő modellként hatnak viselkedésükkel a kisgyermekekre.  Elvárás a nevelői magatartással szemben: a tapintat, bizalom, érzékenység, nyitottság, tisztelet, türelem, önfegyelem, segítségnyújtó magatartás, tolerancia. A nevelés szempontjából a barátságos, megengedő, de nem szabados, megértő, elfogadó (de nem mindent elfogadó) attitűd a kedvező.

A pedagógus joga, de kötelessége is szakmai önfejlődését elősegíteni, továbbképzéseken részt venni.

A pedagógiai program megvalósításához a következő továbbképzési formák ajánlottak, és terveződnek a továbbképzési tervünkben:

 

- fejlesztőpedagógus

- gyógypedagógus

- gyógypedagógiai asszisztens

- népi kismesterségek szakismeretei

- néptánc

- mentálhigiéné

- nyelv- és beszédművelő

- minőségbiztosítás

- számítógép kezelés

A tanult ismeretek nemcsak az egyén munkáját színesítik, hanem az ismeretek átadása révén gazdagítják az egész nevelői közösséget is.

 

Tárgyi feltételek:

 

A pedagógiai programban megfogalmazott céljaink eléréséhez meglévő eszközeink megóvásával, rendeltetésszerű használattal (megtanítjuk a játékkal, különböző eszközökkel való bánásmódot, inspirálunk arra, hogy mindig kerüljön vissza a játék a helyére, az apróbb hibákat a gyermekekkel együtt javítjuk stb.) tudunk hozzájárulni.

Az óvoda berendezési tárgyai (épületben, udvaron) a gyermeki személyiség fejlesztésének eszközei.

Új eszközök beszerzésénél szempont, hogy a berendezési tárgyak természetes anyagból készüljenek, esztétikusak, céljainknak megfelelően variálhatók, mobilizálhatók legyenek.

Udvari játékaink segítsék elő a gyermekek mozgásfejlődését.

Folyamatos eszközbeszerzést kíván az anyanyelvi nevelés, mese, vers, vizuális megjelenítése.

 

VIII: KAPCSOLATRENDSZER

 

VIII. /1. Belső kapcsolatrendszerünk:

 

színtere:      - munkaközösségi foglalkozások

                   - nyílt napok

                   - vezetőtestületi megbeszélések

                   - nevelői értekezletek

                   - munkatársi értekezletek

                   - minőségfejlesztési team

 

VIII/2. Külső partner kapcsolataink:

 

Bipoláris kapcsolataink, gyermekvédelmi feladataink:

Gyermekvédelmi munkánk szervezésénél irányadónak tekintjük a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról alkotott 1997. évi XXXI. Törvényt és a kerületi szociális ellátásról szóló 12/1977. sz. rendeletet.

Bár óvodánk a kertvárosban, családi házas övezetben helyezkedik el, a hozzánk járó gyermekek családjai között nagy számban vannak, akik albérletben, melléképületben, szülőknél vagy nagyszülőknél egyetlen szobában élnek. A szaporodó munkanélküliség és a nagymértékű válások száma miatt egyre többen küzdenek megélhetési gondokkal, ami hosszútávon különböző fokú személyiség zavarhoz, pszichés deformitáshoz vezet. Mindezek elszenvedője, kárvallottja a gyermek.

A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység átfogja az óvodai, majd az iskolai életmód egészét azzal a céllal, hogy biztosítsuk a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő-óvó intézkedéseket tegyünk a rászorulók érdekében, őrködjünk a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek elviselhető életlehetőségei felett.

Legfontosabb feladataink:

- A családok szociokulturális helyzetének megismerése, a szülői házzal való szoros kapcsolattartás, a szülők segítése gyermekük nevelésében, a családi környezet hatásának vizsgálata, felmérése.

- Megbizonyosodni arról, hogy a családi minta, a törődés, az érzelmi kötődés mennyire szolgálja a kisgyermek erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlődését, egészséges „ÉN” - képének alakulását.

- A gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges környezet és nevelési légkör biztosítása, testi épségük óvása az óvodában és a családban.

- Egészségi állapotuk figyelemmel kísérése, szükség esetén szakorvosi ellátás javasolása.

- A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek számontartása, az okok felderítése. A pedagógia eszközeivel is törekednünk kell a káros hatások megelőzésére (prevenció), ill. ellensúlyozására. Amennyiben próbálkozásaink nem vezetnek eredményre, segítséget kell kérnünk - a szülő számára ajánlanunk - az erre hivatott intézményektől. (Kispesti Családsegítő Gyermekjóléti Szolgálat /Bp. XIX. ker. Táncsics M. u.7./, Nevelési Tanácsadó / Bp. XIX. ker. Esze T. u. 67./)

- A veszélyeztetett gyermek elemi szükségleteinek és érdekeinek érvényesítése:

  Étkezési befizetéshez térítésmérséklés, esetleg ingyenesség.

  Pszichés zavarok korrekciója, speciális szakrendelések igénybevételével.

  Értelmi részképességekben való lemaradás esetén felzárkóztatás, (csoporton

  belüli, egyéni foglalkozás) tehetséggondozás. Külön figyelmet fordítunk a    kisgyermek képességeinek leginkább megfelelő iskolatípus kiválasztására.

Gyors és hatékony intézkedések megtétele, a kisgyermeket közvetlenül veszélyeztető esetben.

A szociális, kulturális hátránnyal, cigány etnikumból érkező gyermekek felzárkóztatása minden pedagógus feladata.

A gyermekvédelmi munka a veszélyeztetettség felderítése és figyelemmel kísérése minden óvónő kiemelt feladata, melyet a gyermekvédelmi felelős segít, az intézmény vezetője koordinál a megfelelő intézmények és szakemberek igénybevételével.

A csoportvezető óvónők a csoportnaplókban névszerinti regisztrációt vezetnek.

 

Szülőkkel:

 

„Figyelembe vesszük, hogy a gyermekek nevelése elsősorban a család joga, és kötelessége, óvodánk ebben kiegészítő szerepet vállal”.

Építünk a családi értékrendre, szokásokra, valamint kiegészítjük, esetleg kompenzáljuk. A gyermek egészséges testi és szellemi fejlesztése érdekében igyekszünk a szülőkkel együttműködve a gyermekek egyéniségét, egyediségét megismerni. Ez a bipoláris kapcsolat nyitottságot, őszinteséget, toleranciát igényel mind a szülők, mind a nevelők részéről.

Fontosnak tartjuk megnyerni a szülők bizalmát, számos lehetőséget teremtünk arra, hogy bepillanthassanak óvodánk életébe, megfigyelhessék gyermekük fejlődését az óvodában.

Ezek az alkalmak

- beiratkozás előtti ismerkedési nap

Már az óvodába kerülés előtt szeretnénk, ha megismerkedhetnének a szülők és leendő óvodások intézményünkkel. Tartjuk a kapcsolatot a környező bölcsődével, és értesítjük őket is a játékos ismerkedési nap programjáról. Ezt az alkalmat a leendő kiscsoportos óvónők szervezik és bonyolítják le. A leendő óvodások használhatják játékszereinket, ismerkedhetnek a csoportszobákkal a szülők beszélgethetnek a leendő óvó nénikkel, dadus nénikkel. Nagycsoportosaink ajándékkal kedveskednek az apróságoknak.

- szülős beszoktatás az óvodai élet megkezdése előtt             

A beilleszkedés megkönnyítése érdekében az óvodai élet megkezdését megelőzően szervezzük. A szülők folyamatos, majd egyre kevesebb ideig tartó jelenléte átsegítheti a gyermekeket a nehéz időszakon.

- személyes napi kapcsolat

A szülők korrekt napi tájékoztatása elengedhetetlenül fontos. A kisgyermek óvodai fejlődéséről, képességeinek alakulásáról, biológiai szükségleteinek kielégítéséről a szülőnek joga van tudni, ebben minden óvodapedagógus partner kell, hogy legyen.           

- szülői értekezlet

Évente legalább két - három alkalommal, ill. felmerülő igény szerint kell tartani minden csoportban. Itt kell lehetőséget adni a szülők közösségének a szerveződésre (Szülői Szervezet), ill. annak alakítására. Ezen alkalmakkor kell felmérni az igényt a vallás és hitoktatásra.  Tájékoztatni kell a szülőket, hogy a pedagógiai program megvalósításának mely fázisában tartunk, és  ismertetni kell belső szabályzataink szülőkre vonatkozó részeit, ill. meg kell jelölni ezen dokumentumok elérhetőségi helyét.            

- fogadóóra (kérésnek megfelelően, egyeztetett időpontban)

A gyermek egyéni fejlődéséről a csoportvezető óvónők évente két alkalommal tájékoztatják a szülőket.

- családlátogatás

Az első családlátogatás még a folyamatos óvodai élet megkezdése előtt történik, a szülőkkel egyeztetett időpontban.

- kézműves foglalkozások, barkácsdélutánok (ünnepeket megelőzően)

Az ünnepi készülődés hangulatában barkácsdélutánokat szervezünk, ahol apróbb ajándékozási ötleteket, dekorációs technikákat sajátíthatnak el az érdeklődő szülők  (karácsony, húsvét).

- rendezvények, ünnepek szervezése

Nyilvános ünnepeink: anyák napja, gyermeknap

Gyermeki ünnepeinket (karácsony, mikulás, húsvét, farsang) a helyszűke miatt, ill. a családi ünnepet meghagyva a családnak, zárt körben szervezzük, de lehetőség szerint videó felvételt készítünk, melyet a szülő még aznap megtekinthet.

Nyílt nap:

Ezen alkalmak bepillantást engednek óvodánk életébe (napirend, szokásrendszer, tevékenységek sokszínűsége). Nagycsoportban a beiskolázás előtti időszakban  kötelező, kis és középső csoportban igény szerint szerveződik.

 

Logopédiai Szakszolgálattal:

 

Többnyire csak nagycsoportos óvodások beszédhibáinak javítására van mód a szűkös kapacitás miatt. Heti két alkalommal helyben történik a fejlesztés. A Logopédiai Szakszolgálat a Móra Ferenc Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény épületében működik.

 

Fenntartó Önkormányzattal, Közművelődési és Oktatási Bizottsággal:

- meghatározott módon, és az aktualitásnak megfelelően

- a kiírt pályázatokon való részvétel

 

Nevelési Tanácsadóval:

- iskolai életmódra való alkalmasság vizsgálata

- fejlesztő foglalkozások igénybevétele

- kollégáknak szervezett továbbképzéseken való részvétel

- rendezvényeken, kiállításokon való részvétel

-         szakmai előadásokon konzultációkon, tanfolyamokon való részvétel, aktív közreműködés

 

 

 

Egészségügyi szakemberekkel:

A kapcsolattartás módja: éves munkaterv alapján

A kapcsolatok célja: a gyermekek egészséges testi fejlődésének elősegítése.

- fogorvosi prevenció

- asztmáscsoportban hetente két alkalommal preventív, ellenőrző vizsgálat

- gyermekek testi fejlődésének üteme

- rendszeres védőnői kapcsolat

 

Művelődési intézményekkel:

- gyermekelőadásokon, kézműves foglalkozásokon való részvétel

 

Bölcsödével:

célja: a gyermekek beilleszkedésének elősegítése, egymás nevelési gyakorlatának megismerése, az átmenet megkönnyítése

- látogatás

- tapasztalat csere  (Zalaegerszeg bölcsőde)

 

 

Iskolákkal:

Közvetlen kapcsolat:

Gábor Áron Általános Iskola, Erkel Ferenc Általános Iskola, Ady Endre Általános Iskola

Színtere:

- kölcsönös intézménylátogatás

- iskolaválasztás előtt közös szülői értekezlet

- egy-egy rendezvényen való részvétel ( rajzverseny, ünnepi műsor,

" iskolakóstolgató ")

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

 

I. Készítette:

 

óvodavezető                                     Ph

 

Budapest, 2008. április 10.

II. Az óvodai nevelési programban foglaltakkal kapcsolatosan magasabb jogszabályban biztosított véleményezési jogával élve a dokumentumról véleményt alkotott: a MESE-VÁR Óvoda Szülői Szervezete

 

2008. 04. 10..                          

                                                                  Szülői Szervezet elnöke

 

III. A magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez (a dokumentumok nyilvánosságának biztosítása) az egyetértési jogát korlátozás nélkül gyakorolta és megadta: A MESE-VÁR Óvoda Szülői Szervezete

 

2008. 04. 10..

                                                                  Szülői Szervezet elnöke

 

IV. Az óvoda nevelőtestülete át nem ruházható jogkörében a nevelési programot 2008. április 10-én tartott határozatképes rendkívüli ülésén 100 %-os igenlő szavazattal 2/2008. (04.10.) határozatszámon elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület tagjai a csatolt jegyzőkönyvben hitelesítő aláírásukkal tanúsítják.

 

Kelt: Budapest, 2008. április 10.

 

óvodavezető

   Ph

 

V. A fenntartóhoz való benyújtás időpontja: 2008. április 11.

 

A MESE-VÁR Óvoda Helyi Nevelési Programját a fenntartó képviseletében …………………………. számú határozatával döntési hatáskörében jóváhagyta a Budapest, Kispest Önkormányzat Képviselő-testülete.

Budapest, 2008. ……………………………

                                                    

  Ph                a fenntartó képviseletében

 

 

Nyilatkozat

 

A Szülői Szervezet képviseletében nyilatkozom arról, hogy a nevelési program elfogadása előtt magasabb jogszabályban biztosított egyetértési és véleményezési jogunkat korlátozás nélkül gyakorolhattuk, és a szülői közösséget érintő pontokhoz egyetértésünket adtuk.

 

Budapest, 2008. április 10.

 

 

……………………………………..……     Szülői Szervezet képviselője