egyből a szövegbe legyen beillesztve akkora méretben, hogy a lényeg átjöjjön. A
nagyobb kép az előbbire klickelve ugrik majd elő, ha az olvasó kedvet kapott
megnézni, és rákattint.Hogyan írjunk cikket
Mi is kell egy internetes cikk megíráshoz:
Akkor most szépen sorjában végigmegyek a tételeken. Tőlem telhetően jól megrágom az eszembe jutó lehetőségeket. Ha valamit kihagytam volna, azonnal írj levelet, s amint időm engedi "kikerekítem" ezt a leírást.
Kell egy ötlet
Ötlet nélkül márpedig nem megy. Egyeseknek persze igen, de az ötlettelen oldalakról gyorsan leszoknak az olvasók. Nem baj, ha valaki már írt hasonló cikket! A litze huzal végének leónozására többféle megoldás létezik. Ha a tiédet még nem írta meg senki, akkor hajrá. Egészen apró ötleteket is szívesen látunk, óriás projectektől sem zárkózunk el. Egy komplett rádió vagy műszer építése közben ezernyi apró közlésre érdemes ötlet, trükk, technológiai fogás adódik.
Az sem baj, ha nem túl eredeti az ötlet. Mindenből lehet tanulni valamit, pláne az elkövetett hibákból! Részemről szívesen látnék egy kezdők részére szánt detektoros építési leírást, jó sok fotóval, technológiai leírással. Szóval ha valaki meg akar osztani valamit, akkor hajrá! Ha éppen csinál valamit, akkor tessen csak fotózni, szöveget írni. Ha javítasz valamit, dokumentáld a megoldást.
Ha legközelebb rávisz a lélek egy trafótekercselésre, vagy egy forgókondenzátor javításra, akkor biztosan cikket írok belőle. Ez kicsit magamutogatásnak tűnhet, de gondoljunk csak bele, milyen szívesen mesélünk szakértő közegben barátoknak kollégáknak bármiről amit csináltunk.
Képek is kellenek
Persze lehet jó egy cikk képek nélkül is. Biztosan van olyasmi, amihez nem lehet fotózni, például egy elméleti leírás, az ilyenekhez képletek, és grafikonok illenek. Munka közben ha támad valami lökött ötleted, azonnal jegyezd fel, készíts hozzá fotót. Apróságokkal jól fel lehet dobni egy cikket. A fotók nem baj ha nagyok. Majd készítek egy leírást arról, hogyan s miként kell bánni a képekkel. Ha nincs fényképezőgéped, de tudsz rajzolni, akkor rajzolj.
A képekre két
méretben van szükség. A kisebb méretű kép
egyből a szövegbe legyen beillesztve akkora méretben, hogy a lényeg átjöjjön. A
nagyobb kép az előbbire klickelve ugrik majd elő, ha az olvasó kedvet kapott
megnézni, és rákattint.
Van, hogy csak utalunk valamire a szövegben, akkor ahhoz is lehet beilleszteni képet. Tegyük fel azt írom valahol, hogy csavarhúzókészlet. A kék szövegre kattintva bejön annak a képe amiről épp szó van. Persze nem kell túlzásba vinni, mert ha az olvasót folyton eltereljük a lényegtől, akkor széttördeljük vele a cikket. Viszont ha nem mutatunk meg mindent amit illene megmutatni, akkor meg száraz, unalmas lesz a cikk.
A szöveg
Ez a legnehezebb rész! Nehéz jó tanácsokat adni. (de fogok) A lényeg, hogy legyen:
Érthető Az érthetőség nagyon fontos! Ne használjunk feleslegesen hat vesszővel széttagolt körmondatot. Mire az olvasó a végére ér, nem fog emlékezni az elejére. Kerüljük az (átlag emberek számára) ismeretlen szakszavakat, vagy magyarázzuk meg őket. Tegyük fel azt írom hármasforgó.
Érdekes Ez erősen szubjektív (egyéni) megítélés kérdése, hiszen nem azonos az olvasók érdeklődési köre. Van akit lázba hoz a csavarfejek kifényesítésének technológiája, másokat ugyanez halálosan untat. A lényeg, hogy próbáljuk úgy megírni a szöveget, hogy legalább mi meg legyünk vele elégedve. :o)
Egyéni Van akit a túlzottan száraz szöveg untat, van akit a túlzott egyénieskedő. Próbáljuk megtalálni a saját hangvételünk. Ez nem olyan nehéz, hiszen mindennap beszélünk emberekkel. Mindenkinek illik tudni felnőtt korára, hogy mivel untatja a többieket, illetve milyen szöveggel tudja őket lázba hozni.
Mindenki szabadon használhatja a megszokott helyesírási hibáit. (úgyis kiszedem amit kiszúrok)
Számítógép
Ha ezt a szöveget olvasod, valószínűleg van computered. Persze maga a hardver nem minden. Sőt! Mondhatni a szoftverek a fontosabbak. Manapság bármely kapható számítógép megfelel egy cikk megírására. Szinte bármiféle programmal lehet szöveget szerkeszteni, végső esetben a levelező programod is képes rá, akár html formában is.
Ha Linuxod van, akkor úgyis tudod mi mire való, ha Windowsod van, akkor pedig általában van office is a gépen. Hogy ez MS office, vagy valamely kompatibilis (vagy nem) szövegszerkesztő az mindegy, a lényeg, hogy te tudj vele bánni. Ha nincs szövegszerkesztőd, hát tölts le egy ingyenest.
Szinte minden szövegszerkesztő tud html formátumba menteni. Ha nem, akkor majd én átteszem a megírt cikket. (ugyan nem erről volt szó, de nem nagy munka, meg szeretem is csinálni) Szóval ha megvannak a képek, megvan a szöveg (akár sima txt formában), akkor már küldheted is az egészet egy levélben. Persze ha magad megszerkeszted az egészet rendesen, és a komplett szerkezetet kapom (html + képek), ennek sem vagyok ellene. (de ez még nem fordult elő)
Html szerkesztésre mondhatnék ötleteket, de annyi a szerkesztő program, mint égen a tenger. Válassz valami olyat, amivel tudsz bánni. Én az MS FrontPage programjánál maradok. Ezt kb. olyan bonyolult kezelni, mint a Word szövegszerkesztőt. A FrontPage egy wysywig szerkesztő. A wysywig kb. azt jelenti "azt kapod amit látsz". Tehát egy szót sem kell tudnom html nyelven, egyből a látványt szerkesztem.
A szöveg formázásáról is gondoltam néhány szót ejteni, de ez szerintem meghaladja ezen leírás kereteit. Maradjunk annyiban, hogy ne essünk túlzásba. Néhány dolog hirtelenjében:
A teljesen egybeírt szöveg nehezen olvasható, mert egybefolynak a sorok, de a túlzott széttagolás (mondatonként új bekezdés) is felesleges.
Ha háttérképet alkalmazunk, akkor az legyen háttérkép, ne akarjon dominálni, és ne zavarjon az olvasásban.
A fejezetcímek felismerhetőek legyenek, például nagyobb betű, aláhúzás, középre igazítás. Ebben a cikkben ez jól látszik, mert (direkt) mind a hármat alkalmaztam egyszerre.
A különálló bekezdéseket kezdhetjük bentebb, az első betű lehet nagyobb.
A felsorolás legyen felsorolás jellegű. (amit most olvasol az éppen az)
Egy felkiáltó jel elég! Ha azt írjuk, hogy ne nyalogassuk az áram alatt lévő alkatrészeket, akkor megengedett a három, de nem több felkiáltójel használata!!!
Használjunk nyugodtan a mondatok végén mindenféle jeleket, úgymint kettőspont, felkiáltójel, kérdőjel, szóval nem csak a pont létezik.
Ha adatokat táblázatos formában szeretnénk közölni, akkor tegyük azt. A táblázatokat a különböző internet böngészők biztosan nem egyformán értelmezik, de még mindig jobb lesz az eredmény, mintha sima szöveges móddal próbálkoznánk. (széttörik az egész)
A fehér háttéren nem igazán látszik a sárga betű, és elárulom, hogy a fekete háttéren sem látszik a bordó.
A felhasznált fájlok elnevezésénél van néhány alapszabály amit érdemes betartani:
Elszántság
Elszántság mindenképpen kell! E nélkül nem fog elkészülni a cikk. Kiben mekkora energiák feszülnek, hogyan mikor milyen formában törnek felszínre... Én például hónapok óta tudom, hogy meg fogom írni ezt a szöveget amit eddig olvastál. Na most ehhez képest ma írtam meg az egészet, idáig halogattam a dolgot. Persze van ennél sokkal lassabban készülő projectem is. Van egy félkész rádió az asztalomon ami már egy éve itt porosodik. Egyszerűen nem visz rá a lélek, hogy folytassam a fejlesztését. Persze a lényeg a végeredmény, az a fontos, hogy gyűljenek a jobbnál jobb cikkek a weblapon, szóval hajrá!
Gömör Géza
