GLOSSZÁRIUM
Erkölcsi eszmének, elvont fogalomnak megszemélyesítése vagy érzékelhető képben való ábrázolása.
GEOMETRIKUS Vissza: Ficzere L. - Útépítők _ Vissza: Ruttkay Gy. - Szoptató anya
Szabályos, mértani formák felhasználása a művészetben. 1. Bizonyos korszakokban és népeknél, népcsoportoknál (késő kőkor, archaikus görög, népművészet stb.) jellemző a főként emberi alakok leegyszerűsítésével létrejövő ~ stílus, művészet. 2. Az építészetben és iparművészetben gyakori a mértani elemekből, formákból kialakított síkszerű és plasztikus ~ díszítés.
FUTURIZMUS Vissza: Várady S. - Felröppenő madár Vissza: Ficzere L. - Útépítők
A modern művészet egyik törekvése. 1910-ben alakult ki Olaszországban. A festészetben és a szobrászatban a jelenségeket nem egyetlen mozzanatukban ábrázolja, hanem arra törekszik, hogy a az elmúlt, a jelen és eljövendő eseményeket egyidejűleg, tehát több fázis egymásra vetítésével adja vissza. Ennek következtében a tárgyak darabokra széttöredezve, izgatott vibrálásban jelennek meg az ilyen műalkotásokon.
Jellegzetesség, jellemző vonás
(1931-72) Festő, grafikus, költő és fotográfus, a modern magyar képzőművészet egyik legmeghatározóbb egyénisége. A Képzőművészeti Főiskolán többek között Koffán Károly növendéke volt. Kimagasló tehetsége korán megmutatkozott. 1956-ban kapta meg diplomáját az expresszív erejű Dózsa-parasztháború témájára készített rézkarc sorozatáért. Művészetével nem egyszerűen krónikása, véleményt mondó alkotója volt korának, hanem formálója közvetlen és tágabb környezetének, teremtője a gondolati folyamatok rendszerének. Műveiben álomszerű víziók ikonografikus, profán mítoszai bontakoznak ki. Üzenete: “aggódás az emberért, a szépet, a nagyot alkotó, de szüntelenül önmagával szembe kerülő, az önmaga tragédiáját okozó emberért". Művészete több értelmű meditáció az ember történelmi-társadalmi sorsáról, változásairól, gyakran tragikus, groteszk, vagy éppen ironikus formában. A klasszikus hagyományok megőrzőjeként és szimbólumteremtőként sajátos nyelvezetet alkotott. A géprepülés géniusza (1964) c. műve több jelentésréteget magában hordozó monumentális kompozíció. A képmezőt betöltő áttetszően fehér, opálos fátyolba rejtőzködő angyal óvó-elbocsátó mozdulattal tartja kezében a törékeny, szitakötő szárnyú repülőgép modellt, amint az fölemelkedik az éterien tiszta ég felé. Alattuk a dübörgő város ritmusa, hétköznapi szereplői, és egy nehézkes földre szállt angyal képezik a földi valóság ellentétes erőit. Mintha a kísérletező-játszó, a realitás fölé emelkedő tiszta lény a művész személyiségét, a géprepülés szimbóluma pedig magát a zsenialitás félteni való szellemét idézné.
KOMPLEMENTER (KIEGÉSZÍTŐ) SZÍNEK Vissza
A spektrum azon színei, melyek az összeadó színkeveréssel fehéret adnak. Magyarázata, hogy a ~ egymást mindig a teljes színrendszerré egészítik A színkörökben ezek az egymással szemben elhelyezkedő színek. Ilyen pl. a hatos színkörben a kék és narancs, ahol a kék az egyik alapszín, a narancs pedig a másik két alapszín keveréke. Ugyanígy komplementer színpár a tizenkettes színkörben egymással szemben levő vörösesnarancs és zöldeskék. A képzőművészet szívesen használja a ~ -et, ugyanis ezek kiemelik, felerősítik egymást.
Képzőművészeti alkotás szerkezete. A formaelemek különböző viszonyai: a szimmetria, az asszimetria, a harmónia, a diszharmónia, az átlós vagy háromszög elrendezés, az alakok elhelyezése, az előtér és háttér viszonya, az egyensúly és a feszültség, a ritmus, stb.
Kartonpapírt alkalmazó magasnyomású sokszorosító eljárás. A nagyvonalú, foltszerű ábrázolást szolgálja.
Eredeti formájába visszaállít
STATIKUS Vissza: Várady S. - Felröppenő madár Vissza: Ficzere L. - Útépítők
Nyugvó, nem változó, állandó
STRUKTURA Vissza: Mazsaroff M. - Hajnal..._ Vissza: Keller Lívia: Tűzliliom
Szerkezet, felépítés: belső forma. Egymást kölcsönösen meghatározó alkotó elemek összefüggő egysége.
(1909-1995) Grafikusművész. A magyar rajzművészet iskolateremtő mestere. 1909-ben született az egykor Zemplén megyéhez tartozó őrmezőn. A Fráter György Gimnáziumban érettségizett Miskolcon. 1927-35 között növendék volt a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán Benkhard Ágost osztályán. 1941-ben jelent meg első rajzalbuma, Szalay Lajos hatvan rajza címmel. Az őszinte hangvételű és expresszív megfogalmazású munkái a külvárosi nyomorgók életéről, az elesettekről - egycsapásra elismert mesterré avatta. E kötet magába foglalta már mindazon témát, Ó- és Új-Szövetségi példázatokat, a klasszikus irodalmi művek illusztrációit és a mindennapok megélését - ami munkásságát végigkísérte. 1946 után Párizsban a Les Lettres Francaises-nél dolgozott. 1948-tól Argentína művészeti akadémiáin tanított. Az 1956-os magyarországi hírek hatására új kötettel jelentkezett. 1960-ban New Yorkban letelepedve keresett magányára ismét rátalált. Itt alkotta meg kiemelkedő rajzciklusát, a Genezist - ami 1973-ban a Magyar Helikon kiadásában a szülőföldön új sikert hozott számára. Gyűjteményes kiállításaival, szép könyveivel: Ómagyar Mária-siralom, Erato, a róla megjelenő kismonográfiával - egyre több szállal kapcsolta magát a hazai kultúrához -, s a Miskolctapolcán eltöltött termékeny nyarak után, 1988-tól e város jelentette otthonát. Elismerései: Kiváló Művész, a Magyar Képzőművészeti Főiskola díszdoktora, Miskolc Város Díszpolgára. 1995-ben hunyt el, Miskolcon.
Kézjegy, aláírás
Valamilyen elvont fogalom érzékelhető jelképe, megszemélyesítője.
Két vagy több szín közös hatása. Két vagy több szín akkor harmonikus, ha keverékükből semleges szürke jön létre. Mindazok a komplementer színpárok, mindazok a hármas hangzatok, amelyek színei a tizenkét részű színkörben egyenlő oldalú vagy egyenlő szárú háromszög, kocka vagy téglalap jelölhető vonatkozásában állnak egymással.
VERMEER, Johannes van Delft Vissza
(Delft, 1632-75) A 17. sz.-i holland festészetnek – Rembrandt mellett - legnagyobb alakja. A 16. sz. végén kettészakadt németalföldtől független holland köztársaságban a festészetet elsősorban polgári jellegű táblaképek képviselték. Tájképek, zsánerképek, csendéletek maradtak ránk e korból. Vermeer képein bepillantást nyerhetünk a tiszta holland otthon, műterem meghitt belsejébe. Előfordul a városkép ábrázolás is munkáiban. A fény és árnyék nyomatékos szerepe - mint a barokk festészet egyik fő jellemzője - az ő képein is különös hangsúlyt kap, Bensőséges harmónia jellemző művére, képei mindig hangulati élményt fejeznek ki. Legszebb képeit az 1660-70-es években festette. Néhány ezek közül: Delft látképe (1661 k.), A műterem, azaz “A festészet allegóriája” (1665-67.), Tejet öntő asszony (1660 k.).
A glosszárium Zombori Béla - www.kepszotar.hu felhasználásával készült.