Előző

Főoldal

Következő

Körevet 2020. szeptember 12.

A gyógyuláshoz csak segítséget kaphat az ember, de az egészségéért neki, önmagának kell megküzdenie. A már jó ideje tartó káosz nem igazán kedvez a kivitelezésben. Meg is sínylette az egészségem, nem tudtam megtartani a már felépített szintet. A világmindenség működése harmónián alapul. Ha felborul a harmónia, felborul az Isteni Rend, ami káoszhoz vezet, a káosz pedig megbetegít.
Nagy szükségem volt rá, hogy IstenAnya ölében pihenhessek, hogy árassza rám a hét lélekminőségét, hogy a természet harmóniájában átélhessem a Tőle kapott csodát.
Az elemekre hangolódtam, és megláttam egy fát. Éreztem a vágyat, hogy átölelhessem. Odamentem, átkaroltam, ekkor egy pillanat alatt virágba borult a fa, rózsaszínben pompázott, mint Japánban a cseresznyefák. Árasztotta rám az oxigéndús levegőt, és virágesővel kedveskedett. Ezután a virágaiból készült ruhába öltöztetett, majd azt mondta, menjek a vízeséshez, álljak alá, tisztítsam meg magam.
Szót fogadtam neki. Jobbra nézve, megláttam a burjánzó természet közepette alázuhanó vízfátyolt. Levetettem a virágruhámat, és elindultam felé. Egy szép, fiatal testet pillantottam meg. Ez az én testem? - csodálkoztam rá. Visszafiatalodtam!

Amint odaértem a zuhataghoz, alá álltam, élvezettel hagytam, hogy patakozzon rám a víz. Nagyon jól esett. A víztömeg zuhogása árasztja magából a hangelemet - ötlött fel bennem. Egy darabig elidőztem így, majd leheveredtem a közelében elterülő kis pázsiton. Élveztem a Nap felszárító, melengető sugarait.
A pázsit mögött egy esőerdő tűnt fel, a csodásan burjánzó, nagy levelű növényeivel. Így mutatkozik meg a föld elem. Felvettem a virágruhámat, aztán elindultam az erdőbe. Gyönyörködtem a változatos formájú és nagyságú, dús növényzetben. Egyszerre csak madárhangot hallottam. Ismét megnyilvánult a hangelem. A teremtés sokszínűségére vall az egyes elemek különféle megnyilvánulása. „Ó, természet, ó, dicső természet!” - ennél szebben nem tudnám megfogalmazni a teremtés csodáját. Tudni és átélni, hogy egyek vagyunk, hogy részei vagyunk! Hát nem nagyobb öröm, mint bármilyen, pénzen vett ajándék?!
Séta közben találtam egy kis erdei házat. Betértem. Közben beesteledett, a kandallóban már lobogott a tűz, kellemes meleget árasztva. Ott találtam a szeretteimet, akikkel a körevetben voltunk. Körbe ültük hárman a tüzet, a szobát békesség és nyugalom járta át. Áramlott a szeretet...

Hálás köszönet a drága segítőmnek, aki az ősi kegyhely szertartásán túl, a lélek gyógyításához is kiválóan ért.

Áldás Rád! Áldás Természet IstenAnyára!
Hála! Hála! Hála!

Ha szeretnél szertartásokat tanulni és azokon részt venni, akkor az alábbi címen jelentkezhetsz:
magyarmagura kukac gmail pont com

Előző

Főoldal

Következő