A Tayos (Táltos) barlang titkai
Móricz János felfedező emlékére

Ősmagyar Egyház
Február 21.

Móricz Opos János felfedező és magyarságkutató 1923 február 20-án született a Vas megyei Horvátnádalján (ma Körmend). Fordulatos pálya-futása során,1975-ben egyházunknak volt szerencséje megismerni, és kutatásait támogatni. Születésnapján emlékezünk, tisztelgünk kutató nagysága és lángoló magyar hazaszeretete előtt.

Idézet Móricz Jánostól:
„Életemet annak szenteltem, hogy az emberi történelem ősi misztériumainak a mélyére hatoljak. Azt kell mondanom Önnek, hogy ahogy ma ismerjük, teljes mértékben meghamisított, és az emberi faj félrevezetésére szolgál.
E misztériumok egyike, amelyet megpróbálok megvilágítani a magyarság eredetének a megismerése, és ennek a keresése hozott engem ide Amerikába, mivel ezen a kontinensen próbáltam lokalizálni azokat a helyeket, amelyeket ő nagyon részletesen leírt és amely a magyar mitológián alapszik.
Sokat sikerült meglepő pontossággal beazonosítani, többek között az amerikai földalatti világ helyét és a létezését. Önnek tudnia kell, hogy a földalatti világ létezése a Föld nevű bolygón nem csak földrajzi valóság, hanem történeti, régészeti és mitológiai is.
A föld alatti világ ember által épített több ezer kilométernyi alagút-, és barlangrendeszerből áll lehetővé téve a Föld mélyében való élést, melynek köszönhetően az emberiség túlélte történelmének legvégzetesebb időszakait.
Az, hogy most mi erről beszélgetünk, annak köszönhető, hogy őseink túl tudták élni a nagy kozmikus kataklizmákat és tragédiákat, ellenkező esetben nem létezhetnénk és az emberiség kihalt volna. Most még nincs itt az ideje, hogy elmagyarázzam Önnek a lét értelmét, az építmény szisztémáját és a földalatti világ létezésének a miértjét. Csupán azt közlöm Önnel, hogy felfedeztem, és hogy Amerikában,...ebben az országban található egy lejárat, melyet megtaláltam és megvizsgáltam.” -- Móricz János.

A Móricz kutatás hátterének rövid bemutatása

Részletek Golenya Ágnes: „Móricz János nyomában” tanulmányából:
Móricz János a II. világháború után Argentínába megy és élete innen kezdve kész kalandregény. Nem akármilyen utat tört és mutatott nekünk Móricz...
Florencio de Basaldúa, egy baszk származású argentin kutató teóriája indítja el ezen az úton. A baszk nép származás- és történelem elmélete, a vízözön előtti civilizációk és tudás egyik „örökös” népe, akik, mint tudjuk, igencsak szoros „rokoni” kapcsolatban állnak a „magyar” néppel...
Móriczot szinte mellbevágja Basaldúa megdöbbentő teóriája, miszerint egyes mai európai népek, köztük a baszkok, a ma nevetségesen Újvilágnak nevezett kontinensről, Amerikából származhatnak...
Móricz lázas kutatásba kezd. Kiderül, Basaldúa teóriája igen sok szempontból egyáltalán nem egyedülálló. Évszázados, sőt évezredes leletek, beszámolók utalnak arra, hogy az emberiség történelme esetleg nem egészen olyan, ahogy azt ma iskoláinkban tanítják...
Móricz János Ecuadorba megy, ahol a munkája miatt (aranybánya feltárások) sok éven kersztül járja az amazonas-i régiót, a shuarok földjét (Morona-Santiago tartomány, Dél-Ecuador). Az ismeretségből lassan barátság lesz a helyi törzsek vezetőivel, és idővel Móriczot az őslakosok a bizalmukba avatják...
Több helyi népcsoport lokális nyelve igencsak megdöbbentő módon hasonlít, sőt egyes szavaiban megegyezik az archaikus (tehát még nyelvreform előtti) magyar nyelvünk szavaival. Sőt, olyan helysiég-és családneveket fedez fel, mint Jokay, Zalai, Saka, Zoyomi, vagy Sólyomi?
A Colorado népcsoport...vezetői megegyeznek a shuar törzsi vezetőkkel, hogy feltárják Móricznak egy barlangrendszer titkos részét. A megannyi bejárat közül egyen át közelíthető meg az a járat, ami egy sok-sok ezer éves titkos kamrába, az azóta „Arany Könyvtárnak nevezett” terembe vezet. ...
Nyilvánvaló, hogy Móricz egy komoly expedíciót akar szervezni, hogy rajta kívül más is láthassa, amit ő. Ehhez azonban kormányok által adott garanciák, és sok pénz kell. Egyiket se tudta megszerezni. A hivatalos szervek hitegették mindkettővel. A Mormon Egyház is ajánlatot tesz neki...Látva azonban, hogy az „egyház vezetői” távolról sem tiszta szándékoktól indíttatva akarnak a kincsek közelébe jutni, hátat fordít nekik.
Stan Hall: a skót úr 1972-ben találkozik Móriczal személyesen Guayaquilben, Ecuadorban...Stan Hall meg tudta mozgatni az „angol korona” pénzeit...így Móricz inspirálása mellett létrejön az 1976-os Brit-Ecuadori expedíció, melynek tiszteletbeli feje Neil Armstrong, az első amerikai űrhajós.
Móricz az utolsó pillanatban kiszáll, mivel egyik akkori kormány sem adott garanciáit a leletek mozdíthatatlanságára és sértetlenségére, amihez pedig Móricz az „őrzőknek” a szavát adta. Az expedíció nem is találja meg az egyetlen lejáratot a titkos Arany Könyvtárhoz, így ezek a leletek legalább a mai napig a helyükön vannak...
Én meghívtam az idős Stan Hall-t 2008-ban Magyarországra egy előadást tartani, amit nagy örömmel elfogadott, ám sajnos októberben váratlanul meghalt.
Erich von Däniken-el 1972-ben találkozik szintén, de kapcsolatuk hamarosan megkeseredik, Móricz visszutasítja Däniken állításait a pillanatok alatt bestsellerré vált könyvében, The Gold of Gods-ban (Az Istenek aranya). Däniken ugyanis azt állítja, hogy az Arany Könyvtárban járt Móriczal, amit elutasít, hisz csak egy parciális lejárathoz vitte el pár órára a populista írót...
Az itt talált dolgok hihetetlenek, és ha nem készült volna egy hivatalos dokumentum az akkori ecuadori köztársasági Elnök aláírásával és pecsétjével, most nyugodtan legyinthetne a kedves Olvasó. De készült!
Móricznak megengedték az őrzők (akik egyik törzsét nem mellékesen Belak-nak neveznek és a magyarhoz hasonló ragozó nyelvet beszélnek)...a leletek egy részét megfelelő biztosítékok mellett a világ tudomására lehet hozni, merthogy „közeleg az idő” az „ÚJ TUDÁS” nyilvánosságra hozatalának.
Mit talált? Több száz, különböző méretű aranylemezt máig megfejtetlen, bonyolult írással és szimbólumrendszerrel...
Többezer aranyszobor állatokról (sok közülük soha nem volt honos a régióban, sőt a földrészen, megannyi évmilliókkal ezelőtt kipusztult).
A cuanca-i Crespi Atya gyűjteményében 40 évig fellelhetőek voltak megdöbbentő leletek, melyeket a helyiek hoztak neki a „barlangokból”...
Aki látott már hun harcost, vagy korabeli pártust, az komoly hasonlóságot fedezhet fel az öltözéken. A fejmagasságban tekergőző (mely mindig a szellemiségre utal) kígyó ismert Imhotep-Asklepios által, és a gyógyítói-beavatottság szimbóluma a mai napig...
A másik „főszereplője” a kacifántos Móricz történetnek: Erich von Däniken...
Bár sokat köszönhetünk Dänikennek, hisz elgondolkodtató kérdéseket feszeget bátor módon, és sokszor valóban egészen új látásmód befogadására késztet...de legtöbbször pontot tesz oda is, ahová minimum csak kérdőjelet lenne szabad. A hipotézis soha nem egyenlő a tézissel, és ő ezt a szabályt áthágja. Áthágta Móricz-cal szemben is.
Könyve, amely az eddig napvilágot látott 3 könyv közül a leginkább nélkülözi a tényeket...Móricz szakadásra vitte kettejük kapcsolatát, midőn Däniken azt állította, hogy abban a bizonyos barlangban és az Arany Könyvtárban volt, noha nyilvánvalóan ez nem igaz. Móricz egy századrangú bejárathoz vitte, és Móricz szavaiból kreált bestsellert az egyébként zseniális író.
A hely-idegen elefánt a Nap alatt vajon lehet, hogy utalás az egyiptomi szent beavatóhely, Elefanti-sziget tudására? Vagy oda került át egy ősibb dél-amerikai tudás?
Az öreg Crespi Atya az egyik óriási aranylemezzel szegényes udvarán Ecuadorban, Cuenca faluban. A tárgyak az Atya halála és egy tűzvész következtében mára szinte mind eltűntek...Isten áldása Crespi atyára, aki negyven éven át őrizte nekünk! Talán, nem hibába. Ami eltűnt, meg is kerülhet. A legnagyobb hiba, ha nem tudunk róla, és ha közönyösek vagyunk.
Szóval, Móricz abszolút kivételes emberi kvalitásait mutatva, nem csábul el a látszat-csillogásoktól, nem árulja el az őrzőket, így a leletek ma is biztonságban vannak.
E nagy horderejű felfedezés eredményei tehát:
1. Ma már tudjuk, hogy hatalmas, máig ismeretlen és javarészt feltáratlan labirintusrendszer húzódik Dél-Amerika alatt, Ecuadortól Perun át Chile-ig átnyúlva Bolíviába. Kik, mikor, hogyan és miért építették a nagyrészt mesterséges alagútrendszert sok száz méterrel az Andok hegység alatt??
2. A dél-ecuadori bejárat egy olyan „Arany Könyvtár”-nak nevezett kamrához vezet, amiben elgondolkodtató leletek bújnak a mai napig: a mezopotámiai, óegyiptomi, ural-altáji kultúrák „ikertestvérei”. Az aranylemezek írást, feltehetően „üzenetet” rejtenek...
3. Miért halnak meg nem megnyugtató módon az ügy érintettei?
Kinek, kiknek nem érdeke az igazság feltárása? Móricz János is 1991-ben „rejtélyes körülmények között” hal meg, (ahogy sok, az ügyben érintett szereplő).
4. Móricz az 1969-es...expedíción átkereszteli a barlangot Táltosok Barlang-jának. A nemzetközi szakirodalom ezen túl így kénytelen hivatkozni rá!
5. Móricz bebizonyítja, hogy igenis lehetett tengeri közlekedés a kontinensek között az óceáni áramlatok ismeretében. Callao (Lima, Peru), egy balsafa tutajon 4 fiatal átvág Ausztráliába! Thor Heyeldahl pár évtizeddel előbb szintén több útvonalon ugyanezt bizonyította Kon-Tiki I és II hajóival.
6. Móricz felveti azt a rég-új teóriát, miszerint az emberiség bölcsője a nevetségesen Újvilágnak nevezett Amerika. Ezt sok tény és sok elődje támasztja alá. E szerint egy kataklizma után menekült egy itteni magas fejlettségű nép Európába, majd széledt szét az „új hazában”...
Ez az ősi civilizáció lehet, hogy Atlantisz, de még inkább Atais, vagy Ata-isis.
Akármi is lesz a végső megfejtés, egy biztos: se ezt a kivételes magyart, se a teóriáját nem mellőzhetjük, ahogy ezt eddig tettük!
A legkevesebb, hogy igyekszünk minél többet megtudni róla és az ügyről.

Forrás: Purisaca Golenya Ágnes, Dél-Amerika (Móricz) kutató. – könyvbemutató