A hála hatása testre és lélekre
Tudjuk, hogy igazán boldogok akkor lehetünk, ha hálásak tudunk lenni azért, amink van. És nem, ez nem valami vallási bölcselet, sem egy random Coelho-idézet: ez tiszta, száraz tudomány. Ahogy az is, hogy a hála nemcsak az általános boldogságunknak, de a párkapcsolatunknak is jót tesz, különösen akkor, ha az érzést kifejezzük a másik felé.
A hála tehát klassz dolog, nem véletlen, hogy az okosok olyan lelkesen tanulmányozták, és rá is jöttek, hogy a hála nemcsak boldogabbá, de egészségesebbé is tesz minket.
A hála megnyugtat
A hála megélése - más pozitív érzelmekkel együtt - 23 százalékkal képes csökkenteni a szervezetünk kortizol szintjét. A stressz-hormon csökkenése kihat a mindennapi életünkre is, egy vizsgálatban például alvási nehézségekkel küzdő embereknek kellett éjjelente listát írnia azokról a dolgokról, amikért hálásak lehettek. Hogy mi történt? Jobban aludtak.
A hála a szívre is hat
A megbecsülés érzésének felidézése és a háláért kiáltó dolgok listázása csökkenti a vérnyomást és a szívfrekvenciát, ami segít a szív egészségének megőrzésében.
A hálától lélegezni is könnyebb
Azok az emberek, akik úgy érzik, hogy van miért hálásnak lenniük, ritkábban dohányoznak és könnyebben váltanak életmódot, könnyebben adják fel káros szokásaikat. Ezeken keresztül tehát a hála a tüdő egészségére és az életkilátásokra is pozitív hatással van.
A hála erősíti az immunrendszert
A hála és az optimizmus gyakran együtt járnak, az utóbbiról pedig tudjuk, hogy pozitív hatással van az immunrendszerre. Hogy mivel jár az erősebb, hatékonyabb immunrendszer? Egészségesebb emberrel, persze.
A hála fitten tart
Egy tanulmány szerint a hálás emberek 32 százalékkal többet edzenek hetente, és az átlagnál összességében is jobban odafigyelnek az egészségükre.
A hála a lelki egészségünknek is jól jön
A boldogságon túl a hála még számos olyan lelkiállapothoz járul hozzá, amelyek mind egészségesebbé és kiegyensúlyozottabbá tesznek minket. A hála megélése csökkenti például az olyan negatív érzéseket, mint az irigység, a megbánás vagy a neheztelés, segít túljutni a traumákon és nehéz időkben növeli a mentális ellenálló képességünket. Ha úgy érezzük, van miért hálásnak lennünk, akkor kisebb eséllyel leszünk depressziósak, nő az önértékelésünk, és negatív szituációkban képesek leszünk empatikusabban és kevésbé agresszívan viselkedni.
Közzétette: www.fenyorveny.hu
GONDOLATAIM A HÁLÁRÓL
A háláról szóló írás további gondolatokat ébreszt bennem. Eszembe juttatott néhány kedves emléket az életemből.
Először is, hálás vagyok a szüleimnek, amiért olyan sok szépet és jót tanítottak nekem. Megtanítottak rá, hogyan viszonyuljak az embertársaimhoz. Szeressem az embereket, és igyekezzek meglátni bennük a jóságot, a pozitív tulajdonságaikat. Mindnyájunknak vannak hibáink, nemcsak az általunk kritizáltaknak. Néha önkritikát is kell gyakorolnunk, vagyis önvizsgálatot tartanunk, és változtatnunk kell a hozzáállásunkon. Arra tanítottak, hogy a mások hibáit elnézően kezeljem, és ne bántsam meg őket. Az esetleges nézeteltéréseket tisztázzam, hogy egyikünkben se maradjon tüske, mert az bánatot, okoz és haraghoz vezet. Ha megbocsátunk másoknak, azzal letesszük a lelki terhünket, és nem őrlődünk napokon, heteken, esetleg éveken át. Mert minél tovább hordozzuk a lelki terhünk, az annál súlyosabbá válik, és aláássa az egészségünket is. A méreg fojtogat, alig kapunk tőle levegőt.
Azt is mondták a szüleim, hogy ne kritizáljak, főleg ne az embertársaim háta mögött, mert abból csak pletyka lesz, amit úgyis visszahallanak - sőt, előfordul, hogy még el is ferdítik -, és az csak haraghoz, összeveszéshez vezet.
Az embertársainkat nem tudjuk megváltoztatni, a változtatást önmagunkon kell kezdeni, és ahogy mi változunk, ahogy az embertársainkhoz való viszonyunkat módosítjuk, úgy változnak a körülményeink és az embertársaink hozzánk való viszonyulása is. "Amit adsz, azt kapsz." Ahogy a tükörben a saját képünk néz vissza ránk, ugyanúgy az embertársaink is tükörképeink.
Egy példa a saját életemből: a férjemnek volt pár olyan tulajdonsága, amit szerettem volna megváltoztatni, de hiába beszéltem neki, falra hányt borsó volt. Egyszer aztán rájöttem, hogy nekem kell megváltoztatnom a hozzáállásomat. Amint ezt tettem, megváltoztak a dolgok. Minden relatív, attól függ, mi hogyan látjuk a dolgokat.
Hálás vagyok még, amiért megszerettették velem a szüleim a természetet, hiszen részei vagyunk.
Hálás vagyok, amiért becsületre, tisztességre, igazmondásra neveltek.
Hálás vagyok, amiért - a szigor ellenére - szeretet kaptam a szüleimtől, ami azon túl, hogy boldoggá tett, megtanított szeretetet sugározni mások felé is.
Hálás vagyok a tanáraimnak, mert jutott idejük a nevelésünkre is, még ha az csak egyetlen tudatformáló gondolat volt is, de segített az életem során.
Hálás vagyok, hogy megszerettették velem az irodalmat, az olvasást, ami sok szépséget tartogatott a számomra.
Hálás vagyok két barátnőmnek is, akik a nehéz időkben segítettek.
Hálás vagyok sok jó léleknek, akiktől szeretetet kapok.
Hálás vagyok a Teremtőnek az életemért, az Égieknek, amiért vigyáznak rám és terelgetik az utamat.
Meszlényi Marianna
2017-01-27