Tavasz van, új tavasz

Kibújtak a rügyek, virágban a fák,
Ó, áldott természet, újulj meg és pompázz!
Zsenge fű illata száll a levegőben,
Madarak trillája hallik bércen, hegyen, völgyben.

Mennyei napsugár árad le a Földre,
Jöjj isteni Fény, ölelj mindörökre!
Karold kegyelemmel bolygónk minden népét,
Hozd el - kérlek - nekünk a várva-várt világbékét!

Sokan elmentek, de akik maradtunk,
Minket is segíts meg, úgy sorsunk jobbra fordul.
Benned van bizalmunk, drága Jó Istenünk,
Kérlek, ne hagyd, hogy elhagyjon a hitünk!

Adj erőt bízni önmagunkban, s bízni, hogy az ármány
Ideje lejárt, s az Égen tündököl a mesés szivárvány!
Kristályok szikrája csillanjon a fényben,
Ahogy a testünk is kristályos lesz, végre!

Tavasz van. Új tavasz ébred a szívünkben,
Lelkeink leteszik a hosszú, súlyos, terhüket.
Halljuk a madárdalt, nézzük a pompázó virágot,
És szeretve öleljük magunkhoz az Univerzumot.

Pompázz hát, természet, ragyogj, ó, napsugár!
Hassa át kegyelem az emberek táborát!
Ahogy Húsvétkor feltámadt Jézuskánk,
Úgy támad fel idén a Föld és a Nagyvilág.

Sahu
2013-04-20