|
A szláv népek konyháját fõleg a bácskai uralja, amely a magyar
konyhához a legközelebb áll, azzal a különbséggel, hogy ételeik még
zsírosabban készülnek, és erõsebben fûszerezettek, mint nálunk. A bõven
termõ borvidék nemcsak búzában, rozsban, kukoricában, hüvelyesekben és
kerti veteményekben gazdag, hanem lakossága elsõrendû marha, sertés és
bírka tenyésztésével is foglalkozik. A háziszárnyasfélék minden
változatát a legkülönbözõbb módon készítik. Földrajzi adottságukból ered,
hogy a tengeri és folyami halakban gazdagok, amelyeket hidegen és
melegen készítenek el. Leveseik erõs fûszerezéssel a magyar konyha
szokásainak megfelelõen készülnek. A húsféléken, a szárnyasokon, a
zöldség- és fõzelékféléken kívül a hízott bírkahúsból is többféle módon
készítenek levest. Különösen szokássá vált az õszi hónapokban alkalmi
ebédre a húsleveshez hasonlóan fõzött bírkaleves, amelyekben az erõs
fûszereken, zöldségeken kívül kukoricalisztbõl készült galuskát is
fõznek. A halakat fõleg lecsós vagy paprikás mártásban készítik, de a
nyárson sült paprikás hal sem ritka készítménye konyháiknak.
A gyuvecs
eredeti szerb étel, amely igazán ízletes, kissé nehéz és zsíros. Halból
szárnyasból, sertés és birkahúsból, vöröshagymával, szeletelt
burgonyával, zöldpaprikával, friss paradicsommal, rizzsel és sok füstölt
szalonnával készítik. Sóval, õrölt borssal és pirospaprikával fûszerezik.
A bácskai szárma fõleg téli étel. Marha- vagy birkahúsból gorombára darált
tölteléket készítenek ugyanúgy, mint a töltött káposztához. Zsírban
pirított, finomra vágott hagymával, fokhagymával, füstölt szalonnával,
sóval, borssal, majoránnával fûszerezik. Kevés félig fõtt rizst tesznek
hozzá, és jól összekeverik. Külön erre a célra eltett zöld, savanyú
káposztalevélben apró, jól becsomagolt töltekéket készítenek belõle. Az
apró káposztát finomra vágott vöröshagymával összekeverik, sóval törött
borssal fûszerezik és kétharmad részét egy lábasba teszik. Erre pár
szelet birsalmát, csöves pirospaprikát és személyenként 115 dkg füstölt
oldalast vagy császár- húst tesznek. Erre helyezik a töltött káposztákat
és befedik a többi káposztával. Tejföllel bõven meglocsolják, és fedõvel
letakarva, sütõben párolják, míg zsírjára nem sül és meg nem puhul.
Közben bácskai füstölt kolbászt sütnek. Tálaláskor az apró káposztát a
tál közepére halmozzák, tejföllel megöntözik, körülrakják az apró
töltelékkel, tetejére teszik a felszeletelt füstölt húst és a sült
kolbászt. Bácskában nagy kultusza van tavasszal a báránynak. Leginkább
nyárson sütik, de a mellrészét zsemlével készült töltelékkel megtöltve,
kemencében megsütve is készítik. Tejfölös, töpörtyûs, forrázott fejes
salátát adnak hozzá. A bárányfejbõl, -tüdõbõl és -májból tejfölös savanykás
bárányaprólék-leveseket készítenek. A csontosabb darabokat
kukoricalisztbe forgatva bundázzák, és úgy készítik, mint mi a rántott
bárányt. Az angolos és félangolos húsokat rostélyon vagy tûzhely lapján
sütik, a bõséges hagymával, olajjal készült salátaféléket adnak hozzá.
A szláv országok nagyobb városainak éttermeiben, de különösen Zágrábban a
francia konyha terjedt el. Az adria körüli idegenforgalmi szállodák
éttermeinek konyhái az olasz konyha ételeit készítik. Tésztáik nagyjából
azonosak a magyar konyhán készített melegkonyhai tésztákkal. Leginkább a
kelt tésztákat, a fánkokat kukoricalisztbõl készült metéltet és görhét
szeretik. A horvát nép élelmezésében nagyon eltejedt a
kukoricagánica. Ehhez a kukoricalisztet. forró tejjel leöntik, és ha
kihült, olvasztott vajat egész tojást és annyi búzalisztet kevernek
hozzá, hogy az gyenge galuskatészta legyen. Forró vízbe mártott kanállal
kiszaggatva, sós vízben kifõzik és leszürve, kivajazott zománcozott
tepsibe rakják, rétegezve. Minden réteget megszórnak cukorral. Sütõben
vagy kemencében megsütve tálalják.
|
