Biológia (7.osztály)

Megoldás

1.) Mit tudsz hazánk erdeiről?

    Hazánkban legtöbb a tölgyerdő. Ezek az erdők a legmelegebb nyarat kedvelik és viszonylag kevesebb csapadékkal is beérik.

Ahol hűvösebb van és több a csapadék, bükkösökkel találkozhatunk. Az Alpokalján a hűvös, csapadékos éghajlatot kedvelő

fenyőerdők élnek. A folyók partját is sok helyen kísérik erdők. Ezekben az ártéri erdőkben sok a fűz. A tölgy melegkedvelő,

repedezett kérgű terebélyes fa. Lombján a fény áthatol, a tölgyes aljnövényzete minden évszakban gazdag. A bükk kedveli

a hűvöset, kérge sima. Zárt lombján a fény alig jut át.

                Tölgyfa                                  Bükkfa                           Fenyő                 Fűz

2.) Földünk élővilága!

    - A napsugarak hatása a földre

    A napsugarak a gömb alakú Föld felszínét nem egyforma mértékben melegítik fel. Legmelegebb az Egyenlítő környéke, mert

ott a napsugarak egész évben nagy hajlásszögben érik a felszínt. A sarok felé haladva a napsugarak hajlásszöge egyre kisebb,

ezért a felszín egyre kevésbé melegszik fel. Így alakul ki a trópusi, a mérsékelt és a hideg éghajlati övezet.

     - A csapadék hatása a földre

Legtöbb a csapadék az Egyenlítő környékén. Innen észak és dél felé távolodva csökken a csapadék mennyisége, a térítők

táján sokszor évekig nem esik az eső, itt alakultak ki a sivatagok. A sarkok felé már újra nő a csapadék mennyisége.

- Az egyenlítői éghajlat és a trópusi esőerdő

    A trópusi éghajlati övezetben, az egyenlítő környékén forrón tűz a nap. A hőmérséklet egész évben nagyjából egyenletes:

25 - 28°C. Az itt kialakult egyenlítői éghajlaton a csapadék évi átlaga több mint 1500mm. Az eső csaknem minden nap esik és

nagyon meleg van, így a levegő páradús. Itt alakultak ki a trópusi esőerdők, ahol a Föld leggazdagabb növénytakarója található.

A trópusi esőerdőkben igen sokféle fa él, a lombos fák örökzöldek, mivel nincsenek hónapok. Lombjuk több éven át folyamatosan

cserélődik ki, mert a levélváltás nincs évszakhoz kötve. A gazdag növényzet ellenére a talaj nem jó minőségű, tápanyagban szegény.

Az esőerdőkben a fák magasabbak és az erdőben több szint alakult ki, mint a mi erdeinkben. Nálunk a fák magassága nem haladja

meg a 30m -t, az őserdőkben az óriásfák 50-60m magasra is megnőnek. Törzsük vaskos és palánkgyökerek támasztják. A fák

lombkoronája többszörösen, sűrűn összezáródik. A fák koronája felső, középső, alsó lombkoronaszintet alkot, így az erdő aljára

nagyon kevés fény jut. A cserjeszinten ezért csak olyan növények élnek, amelyek jól tűri az állandó félhomályt. Mások a fák

törzsére, ágaira támaszkodva kapaszkodnak a magasba, a fény felé és ott lombosodnak ki. Ezeket a növényeket nevezzük

liliomoknak. A liliomok a talajon gyökereznek, a fán lakó növények a fák törzsén, ágain és a lombkoronában telepszenek meg.

Egyes fajok gyökerei kuszán lelógnak, léggyökereikkel közvetlenül a levegőből veszik fel a vizet. Mások levelei tölcsérszerűen

rendeződnek, ezekben összegyűlik a csapadék. A gyepszint növényzete nem összefüggő.

    A trópusi esőerdő szintjei:

    - 10m alatt cserjeszint, gyepszint

    - 10-20m között alsó lombkoronaszint

    - 30-40m között középső lombkoronaszint

    - 60m körül felső lombkoronaszint