Fizika (7. osztály)

Megoldás!

1.) Az anyag belső szerkezete:

    - Légnemű anyag

    - kis önálló részecskék, korpuszkulák sokasága,

    - részecskéi állandóan mozognak, rendszertelenül nyüzsögnek.

    - egymással és a tárolóedény falával ütköznék,

    - önálló alakjuk, térfogatuk nincs, egyenletes elosztásban töltik ki a teret.

    - Cseppfolyós halmazállapot

    - az anyag cseppfolyós halmazállapotban is önálló részecskék sokasága,

    - ha vizet és alkoholt összekeverünk, akkor együttes térfogatuk kisebb lesz, mint a külön - külön mért térfogatuk összege,

    - kísérlettel igazolható, hogy vannak olyan folyadékok, amelyek külső beavatkozás nélkül is keverednek, ezt nevezzük diffúziónak.

    - Szilárd halmazállapot

    - a szilárd halmazállapotú anyag is részecskeszerkezetű, ezek a részecskék azonban nem változtatják helyüket, de helyükhöz "kötve"

    állandóan rezegnek,

    - a szilárd halmazállapotú testeknek az alakja és a térfogata állandó.

2.) A testek hőmérsékletváltozása!

    - Két különböző hőmérsékletű, egymással érintkező testek kölcsönösen hatást gyakorolnak egymásra. Ezt nevezzük termikus

    kölcsönhatásnak.

    - Kölcsönhatás közben mindkét test állapota megváltozik. A termikus kölcsönhatásban az állapotváltozás addig tart, míg a testek

    hőmérséklete egyenlővé nem válik.

3.) Az elektromos kölcsönhatás!

    - Bármilyen anyagú test elektromos állapotba hozható, ha a sajátjától különböző anyagú testtel szorosan érintkezik.

    - Az elektromos állapotban lévő testeknek sajátos környezetük van, amelyet elektromos mezőnek nevezünk.

4.) A sebesség:

    - Fogalma

    Az út megtételéhez szükséges időtartam, mely minden időpillanatban változhat. Jele: v.

    - Egyenletes mozgás fogalma

    Az olyan mozgást, ahol a test egyenlő időtartamok alatt egyenlő utakat tesz meg egyenletes mozgásnak nevezzük.

    - Sebesség képlete

    sebesség = út / út megtételéhez szükséges időtartam  v = s / t

    - Sebesség mértékegységei

        km / h      km / perc      km / s      m / h      m / perc      m / s  stb.

5.) Egy metró 40s alatt 600m-t tesz meg. Mennyi a sebessége?

s = 600m       v = s / t = 600m / 40s = 15 m/s

t = 40s

v = ?

6.) A vonat 5 perc alatt 4,2km-t tesz meg. Mennyi a sebessége?

s = 4,2 km = 4200m        v = s / t = 4200m / 300s = 14 m/s       

t = 5 perc = 300s

v = ?

7.) Egy fecske sebessége 25m/s. Mennyi utat tesz meg 1 perc alatt?

v = 25 m/s                        s = v*t = 25 m/s * 60s = 1500m

t = 1 perc = 60s

s = ?

8.) Változómozgás:

    - Átlagsebesség

    Átlagsebességen azt a sebességet értjük, amellyel  a test egyenletesen mozogva ugyanazt az utat ugyanannyi idő alatt tenné meg,

    mint változó mozgássál.

    - Pillanatnyi sebesség

    Pillanatnyi sebességen azt a sebességet értjük, amellyel a test egyenletesen mozogna tovább, ha az adott pillanatban megszűnne

    az az erőhatás, amely addig a sebességváltozást létrehozza.

    - Egyenletesen változó mozgás

    Ha egy test sebessége egyenlő időközönként ugyanannyival változik, akkor a test mozgása egyenletesen változó mozgás.

Pl.: a lejtőn leguruló golyó tehát egyenes vonalú, egyenletes mozgást végez.

Annak a testnek nagyobb a mozgása, amelynek:

    - ugyanakkora sebességváltozáshoz rövidebb időre van szüksége, vagy

    - ugyanannyi idő alatt nagyobba a sebességváltozása.

A testek olyan esését, amelynél csak a gravitációs mező hatása érvényesül, minden más hatás elhanyagolható, szabadesésnek

nevezzük. A szabadesés egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás. ( a = 9,81m/s = 10m/s )

9.) Fogalmazd meg a tehetetlenség törvényét!

    Minden test nyugalomban marad vagy egyenletes pályán egyenletesen mozog mindaddig, míg környezete meg nem változtatja

mozgásállapotát.

10.) Írd le, mi a sűrűség!

    A z egyenlő térfogatú testek közül annak az anyaga nagyobb a sűrűségű, amelyiknek nagyobb a tömege.

A sűrűséget a tömeg és a térfogat hányadosaként számítjuk ki.

    sűrűség = tömeg / térfogat           ρ = m/v   ( kg / m³    g / cm³

11.) Mi az erő fogalma!

    Az az erőhatás a nagyobb, amely ugyanazon a testen

    - ugyanannyi idő alatt nagyobb sebességváltozást hoz létre, vagy

    - ugyanakkora sebességváltozást rövidebb idő alatt eredményez.

    Jele: F

Azt az erőt választották egységnyinek, amely az 1kg tömegű nyugvó testet 1 nap alatt 1m/s sebességre gyorsítja fel. Mértékegysége:

newton (N). Azt a pontot, ahol  az erőhatás a testet éri, az erő támadáspontjának nevezzük. A támadáspontban átmenő és az erőhatás

irányába eső egyenest határvonalnak nevezzük.

12.) Fejtsd ki mi a gravitációs erő!

    A gravitációs mező a testekre a Föld középpontja felé mutató erőhatást fejti ki. Ahány szorosa egy test tömege az 1kg-nak, a

testet érő gravitációs erő is annyiszorosa a 10 N-nak.

13.) Írd le, mi a súlyerő!

    A testek súlya az az erő, amellyel a test nyomja az alátámasztást vagy húzza a felfüggesztést.

A súly jele: Fs

A nyugalomban lévő test súlya egyenlő nagyságú és megegyező irányú a testet érő gravitációs erővel. Így a az 1 kg tömegű nyugvó

testek súlya közel 10 N. A testek súlya és a testet érő gravitációs erő két különböző erő.

14.) Mi a súlytalanság!

    A szabadon eső testnek nincs súlya, mert nincsenek sem alátámasztva, sem felfüggesztve.