Természet ismeret (5. osztály)

Megoldás!

1.) A szilvafa:

    - Mi mindenre lehet használni a szilvafa termését?

    Friss gyümölcse ízletes, sok cukrot tartalmaz. A konzervipar lekvárt, befőttet készít belőle. Mélyhűtött formában egész évben

    fogyaszthatjuk.

    - A szilva részei!

    Vékony viaszos héj borítja. Ezen belül találjuk a lédús, édes és jóízű gyümölcshús. A termés belsejében egy mag van, melyet

    csonthéj vesz körül.

    - Fő kártevője!

    A szilvafa termésének fő kártevője a szilvamoly, kis termetű kb. 1cm -es. A termést a lepke lárvája károsítja. Tavasszal kel ki

    a petéből, és berágja magát a fejlődő termés gyümölcshúsába.

2.) Az almafa:

    - Miért a legfontosabb gyümölcsünk az alma?

    Az év nagy részében fogyasztható. A téli vitaminszegény hónapokban a legfontosabb vitaminforrásunk.

    - Hogyan nevezzük az almatermés részeit?

    Legkívül a viaszos héj, ez alatt a gyümölcshús. Legbelül 5 pár hártyás falú rekeszt találunk, melyek egy - egy magot

    fognak körül.

3.) A szőlő:

    - Melyek a szőlőnövény részei?

    Mély gyökérzetet fejleszt. Elfásodott és megvastagodott része a tőke. A szőlőtőke rügyeiből hajtanak ki vesszők, a levelek

    és a kapaszkodásra szolgáló kacsok. Nagy levélzetet fejleszt. Virágai aprók illatosak. Megporzás után ebből fejlődik ki a

    szőlőfürt.

    - Melyek a szőlőfürt részei?

    Bogyótermés. Részei viaszos héj, lédús, édes gyümölcshús, benne a magok.

     - Melyek a szőlő gombabetegségei? Milyen kárt okoznak?

    Szőlőperonoszpóra és a lisztharmat. A bogyókat és a leveleket támadják. Különösen párás, csapadékos időben okoznak

    tömeges fertőzést. A gomba elszívja a táplálékot a szőlőtől, végül a levelek és a bogyók elszáradnak.

4.) A vöröshagyma:

    - Hogyan nevezzük a vöröshagyma részeit?

    Száraz buroklevelek fedik. A földben lévő szárat tönknek nevezzük. Ebből fejlődnek ki a húsos hagymalevelek. A tönk

    alsó részéből fejlődnek ki a gyökerek. A gyökérzet csak egyforma mellékgyökérzetből áll. A föld feletti levelei és a virágokat

    tartalmazó szár beül üreges, csőszerű, kívülről viaszréteg vonja be. A virágokból foktermések képződnek.

5.) A burgonya:

    - Melyek a burgonya részei?

    A föld feletti hajtásokon fejlődnek fehér vagy lila virágok. A megporzás után a virágokból zöld színű bogyótermések képződnek,

    melyek mérgező anyagot tartalmaznak!

     - Honnan származik?

    A burgonya Dél - Amerikából származik, ahol vadon nő. Európában a XVI. századtól terjedt el. Fontos emberi táplálék a frissen

    szedett burgonya, különösen a sok C- vitamin tartalma miatt.

    - Hol termesztik hazánkban?

    Hazánk fő termelési körzetei a tápanyagban gazdag homoktalajokon alakultak ki. A Kisalföldön, Somogyban, és a Nyírségben.

6.) Írd le az egészséges táplálkozás jellemzőit és ábrázold a táplálkozási piramist!                   

Az egészségünk megóvásához, szervezetünk fejlődéséhez egészséges táplálkozásra

van szükség. Ezzel biztosítjuk, hogy a szükséges tápanyagokat szervezetünk

mindig megkapja. legfontosabb tápanyagaink a fehérjék, a szénhidrátok, a zsírok

(olajok), a vitaminok és az ásványi anyagok. A fehérjék a testünk legfontosabb

építőanyagai, ezért nem hiányozhatnak táplálkozásunkból a fehérjében gazdag

ételek (tej, tejtermékek, tojás, száraz húsok, borsó, bab). Az egészséges

táplálkozás a napi 5-szöri étkezés. Az étkezések közül különösen fontos a bőséges

reggeli.

7.) Mutasd be, mire szolgál a kőmérséklet mérése, valamint melyek a hőmérők részei!

                  A hideg, meleg, hűvös, langyos kifejezések segítségével azt fogalmazzuk meg, hogy valaminek a hőmérséklete alacsony vagy magas.

Ha ennél fontosabb meghatározásra van szükségünk, akkor hőmérőt használunk. Folyadékos hőmérők egy szűk nyílású üvegcső,

melynek egyik vége egy folyadéktartályhoz csatlakozik. A másik végét leforrasztották. A tartály és a cső egyik része tartalmazza a

folyadékot, mely legtöbbször higany vagy színezett alkohol.

Hőmérő részei: üvegcső - skála - folyadéktartály.

Celsius felosztotta az alapfokok közötti távolságot. Az olvadó jégbe helyezett hőmérőben megkezdődik a folyadék összehúzódás. Ez azonban egy idő után

elolvadt és a folyadék felszínén egy bizonyos ponton megáll. Ez a pont lesz a hőmérséklet méréséhez szükséges egyik alappont. Ha ezután ugyan azt a hőmérőt

forrásban lévő vízbe állítjuk, megfigyelhetjük, hogy a folyadék egy bizonyos pont elérése után nem emelkedik tovább. Elértük a másik alappontot. A nálunk

használatos folyadékos hőmérőkben a két alappont közötti távolság 100 egyenlő részre van osztva. Egy ilyen osztás: 1 Celsius - foknak nevezzük.

Jele: °C