A bennünket körülvevő levegő láthatatlan,
jelenlétét csak szélben érezzük,
mégis szinte mindenben befolyásoja életünket.
Belélegezzük gázait, amelyek életben
tartanak. Lehetővé teszi a tüzelőanyagok
égését.
A levegő térfogatának
ötödrésze oxigén ( kb.21%). Az égést nem
tápláló négyötöd rész
túlnyomórészt nitrogén ( kb. 78%)
A
levegő alkotórészei
Mennyiségük
100 cm3 levegőben
(cm3-ban megadva)
nitrogén
78,08
oxigén
20,95
szén-dioxid
0,033
argon
0,93
neon
0,0018
kripton
0,00011
xenon
0,00009
hidrogén
0,00072
A levegő összetett anyag,
különböző gázok keveréke. Fő alkotórészei a
nitrogén és az oxigén. Kisebb mennyiségben
állandó alkotórészei: a szén-dioxid,
a vízpára, a por, a korom és a nemesgázok
is. A levegő tulajdonságai az
alkotó gázok sajátosságaiból
adódnak. Tiszta állapotban
színtelen, szagtalan.
A légzés, az égési folyamatok, a
vulkáni működések, az alkohol erjedése
természetes módon juttatja a légkörbe a
szén-dioxidot.
Ez a színtelen, szagtalan, a levegőnél nagyobb
sűrűségű gáz 1%-os töménységben
még nem ártalmas.
Abban az esetben viszont, ha a levegő
8% szén-dioxidot tartalmaz, fulladást okozhat.
A cseppfolyós
levegő
A cseppfolyós levegőt külön erre a célra
készített gépben állítják elő.
Működési elve:
a levegőt összenyomják, hűtik, majd kiterjesztik, s
közben lehűl.
Tovább hűtve a levegőt ismét összenyomják.
Ezt addig ismétlik, míg a levegő
cseppfolyóssá válik.
A cseppfolyós levegő a szobahőmérsékleten
forrásban lévő, kis sűrűségű,
világoskék színű folyadék.
Hőmérséklete kb.-190 oC
A cseppfolyós levegő hőmérsékletén sok
anyag megváltoztatja tulajdonságait.
A víztartalmú anyagok üvegszerűen keményre
fagynak, és olyan törékenyek lesznek, mint az
üveg. Egy szál virág, almaszelet, húsdarab,
gumi cseppfolyós levegőbe mártva kemény,
törékeny anyaggá alakul.
