Szövegdoboz:

Mikó Péter

vőfély

A menyecskének a lakodalom után nem fűlött a foga a munkához, mindig csak a patikába küldte a férjét, különböző panaszokra való orvosságért. Hol a feje fájt, hol a gyomra, hol pedig a lépe szaggatott. A jámbor ura pedig csak hordta haza a porokat, labdacsokat, de az asszonykája állapota nem javult, naphosszat ágyban kellett hevernie.

Látta mindezt a patikust és egyszer hátrahívta a férjet, hogy valami különleges orvosságot tud adni, amitől menten meggyógyul a menyecske. Belépett a raktárba nagy kíváncsian a férj, a patikus pedig két irgalmatlan nagy pofont húzott le neki, mondván ezt adja át a feleségének.

Hazament a férj és így szólt: - Na, drága kis feleségem, most már meggyógyulsz, tudom, nem kell tovább az ágyat nyomnod, a patikus valami nagyon hatásos orvosságot küldött neked. Felült erre a menyecske és várta a különlegességet. Kapott is gyorsan egy olyat, hogy a füle csengett belé. - Na, elég lesz-e ennyi, vagy adjam oda az orvosság másik felét is? A menyecske untig elégnek találta a gyógyszert és rögvest egészségesnek mondta magát. Kipattant az ágyból és ügyes, szorgalmatos menyecske vált belőle.

Néhány nap múlva, mikor a férj látta, hogy a javulás immár tartós, visszaballagott a patikába. A patikus már messziről integetett neki: - Na, segített-e az orvosság, amit küldtem.

- Az bizony nagyon bevált. - válaszolt a férj. A feleségem menten meggyógyult tőle. Azt jöttem megköszönni. De az orvosság fele is elég volt, tehát ami megmaradt belőle, azt visszahoztam. És azzal egy olyan pofont húzott le a patikusnak, hogy az megtántorodott belé...

 

Telefon:20/362-3459

E-mail: mikopeter.vofely@freemail.hu