Csak egy vers
Amikor tudod, hogy nem jön még is várod.
Amikor tudod, hogy kár volt az egész, mégse bánod.
Amikor meglátod, hevesebben dobog a szíved.
Amikor érzed érte, remeg a kezed.
Amikor várod, hogy újra eljöjjön a pillanat.
Amikor naponta felidézed magadban az együtt töltött órák emlékét.
Amikor néznéd mosolyát és két szemét.
Amikor vágysz arra, hogy megint feléd, nyújtsa kezét.
Amikor nem bírod már, hiszen kavarodnak benned a szavak.
Amikor a közeledben van, és alig bírod türtőztetni magad.
Amikor elhiszed, hogy erre volt szükséged.
Amikor elhiszed, hogy még együtt voltatok ő is megörült érted.
Amikor megijedsz, mert rossz nélküle élned.
Amikor újra aludnál és ébrednél mellette.
Amikor jó lenne újra vele.
Amikor önmagaddal harcolsz ellene.
Amikor rájössz, mit sem ér a józanész.
Amikor döntesz, hogy miért i ne, hisz egyszer élsz.
Amikor világossá válik, hogy bár mily rossz ez, mégis jó neked.
Akkor vedd tudomásul, hiába tagadod:
IGEN IS SZERETED ŐT!
vissza