|
Szövegek bevitele és formázása A vektorgrafikus rajzolóprogramok rendkívül rugalmasan kezelik a szövegeket, semmilyen más program nem ad több lehetőséget szövegek kinézetének és alakjának manipulálására, mint a Corel. A beírt szövegeknek nem csak a típusát és méretét változtathatjuk meg, de eltorzíthatjuk, forgathatjuk, tükrözhetjük, akár különleges hatásokkal (effektekkel) ruházhatjuk fel. A program kétféle típusú szöveget különböztet meg: szövegkeretet (paragraph) és szövegláncot (artistic). A szövegkeret hosszabb szövegek szerkesztéséhe alkalmas, ahol esetleg tabulálni kell, vagy felsorolást és számozást használni. Ez a típusú szövegkezelés hasonlít jobban a szövegszerkesztő programhoz. A szöveglánc önálló grafikai objektum, amely rendelkezik mindazokkal a tulajdonságokkal, mint bármelyik más megrajzol objektum, pl. téglalap. Van körvonala és kitöltése, tetszőleges nyújthatjuk vagy összenyomhatjuk, forgathatjuk, stb. Szövegláncot rövidebb, egy-két soros szövegekhez szoktuk használni. Szöveglánc A szöveglánc egy karaktersorozat, amelyre valamilyen speciális formázást alkalmazhatunk. Sokszor egyszerű karaktersorozatként, mindenféle különleges hatás nélkül használjuk. Egy szövegláncba maximum 32 000 karakter vihető be.
Szöveglánc létrehozásához válasszuk ki a Rajz eszköztár Szöveg (Text tool) eszközét, majd kattintsunk egyet a lap tetszőleges pontjára.
Ekkor kapunk egy szövegkurzort és már gépelhetjük be a kívánt szöveget. Az alapértelmezett betűkészlet 24 pontos AvantGarde Bk BT típusú. Gépeléskor a szöveg nem fog automatikusan átfolyni a következő sorba, ha új bekezdést akarunk nyitni, akkor le kell ütni az ENTER billentyűt. Ha több, hasonlóan formázott szöveget kell készítenünk a legegyszerűbb az első megformázott szöveget megduplázni és felülírni. Készítsük így el a következő feladatot. Először írjuk be az első sort, majd álljunk vissza a kijelölő nyílra, duplázzuk meg és lökdössük lejjebb. Ezzel a módszerrel készítsünk négy másolatot:
A szövegláncokat utána egyesével kell felülírni és formázni. A felülíráshoz jelöljük ki a második sorunkat, majd válasszuk ki a Text tool, "A"-betűs eszközgombot. Ekkor a szöveg végén megjelenik a kurzor, a Backspace billentyűvel letörölhetjük, majd beírhatjuk az új szöveget. A begépelés után újra a nyíl eszközre kell visszaállni, majd a szöveget megformázni a tulajdonság eszköztárról:
Font List
- betűtípusok listája Format text panel
Ezen a panelon a szöveg összes tulajdonságát egyszerre állíthatjuk be. Az ablaknak három füle van: a Font (betű) panelon a betű tulajdonságokat, az Align (igazítás) panelon az igazításokat (balra, középre, jobbra, sorkizárt) és a Space (térköz) panelon a betű-, szó- és sortávolságokat állíthatjuk be.
Font panel kapcsolói: Underline
- aláhúzás. Align panel kapcsolói: None
- nincs, ez balra igazítót jelent. Space panel kapcsolói: Character
- betűköz. Szövegkeret Hosszabb szövegek kezelésére a szövegkeret alkalmasabb a szövegláncnál. Begépeléskor a szöveg nem fut a végtelenségig az elő sorban, hanem a keret határán sort vált, hasonlóan a szövegszerkesztőhöz, viszont az így elkészített szövegeket nem tudjuk különleges hatásokkal felruházni. Elkészítéséhez válasszuk az "A"-betűs eszközt - ugyanúgy, mint a szövegláncnál -, de ne csak egyet kattintsunk az egérrel, hanem tartsuk lenyomva és rajzoljuk meg a keretet, mintha egy téglalapot rajzolnánk:
A megrajzolt keret csak segédvonal, tehát a nyomtatásban nem fog látszani. A kurzor a szövegkeret elején villog, elkezdhetjük a szöveg begépelését. Edit Text panel
Ha nem jól látjuk azt amit írunk, használjuk az Edit text panelt, az ún. szövegbeviteli ablakot:
Ebben az ablakban mérettől függetlenül jelenik meg a szöveg, de itt formázni csak akkor lehet, ha a sorainkat az egérrel "bemeszeljük", azaz kijelöljük. Annak ellenére, hogy egyedül a szövegkeretben van lehetőség sorkizárás, felsorolás és számozás és iniciálé használatára, ezt a típusú szövegkezelést ritkábban választjuk, mert így elveszítjük azokat a lehetőségeket, amit csak a Corelban tudunk használni. Ha hosszabb szövegből álló dokumentumot kell készítenünk, érdemes átgondolni, nem lenne-e egyszerűbb egy szövegszerkesztő programot használni. Készítsük el a következő szövegkeretet:
Szövegkeretnél érdemes a szövegbeviteli ablakot (Edit text) használni a beíráshoz. Írjuk be a címet, üssünk két ENTER-t, majd kezdjük begépelni a hosszabb bekezdést. a sorok végén NEM szabad ENTER-t ütni, a keret végén a szöveg automatikusan új sorba ugrik. Ha az Edit text ablakban formázzuk a szöveget, előbb jelöljük ki az egérrel: a cím 24-es betűméret, Times New Roman, félkövér, aláhúzott és középre igazított, az alatta lévő bekezdésnél a betűtípus és -méret megegyezik, de sorkizárással (full justify) van igazítva. Ha magának a szövegkeretnek a méretén változtatunk - a jelölő-négyzetekkel-, csak a keret változik, a benne lévő szöveg nem torzul, nem csökken a mérete vagy nő, csak igazodik az új keret méretéhez. Szöveg igazítása Korábbi leckékben már megtanultuk, hogyan lehet az objektumokat egymáshoz, vagy a laphoz viszonyítva igazítani. Ezekre a szövegnél is ugyanúgy szükség van, de itt megjelenek egy másik igazítás, mégpedig az egy bekezdésbe írt soraink egymáshoz való viszonya. Egy feladat elkészítésénél előre fel kell mérnünk, hogy milyen típusú szöveget (lánc vagy keret) fogunk használni, vagy melyek azok a sorok, amiket egy szövegláncon belül meg tudunk oldani és melyek azok, amelyeket mindenképpen önálló szövegláncként kell elkészíteni. Nézzünk rá néhány példát:
Mind az öt gyümölcs egy szövegláncba lett beírva, mégpedig úgy, hogy gépelés közben ENTER-el léptünk új sorba. Bár mindhárom példában a szöveglánc a kis négyzet közepére lett igazítva, mégis a szövegláncon belüli lazításban különböznek egymástól. Az első balra, a második középre, a harmadik jobbra igazított szöveg. Ez a fajta ún. bekezdésen belüli belső igazítás ugyanolyan szövegformázás, mint pl. a betűtípus megváltoztatása, a Format Text eszközgomb (kék F-betű) Align panelján állítható.
|
