Bemeneti egységek - SzkennerA lapolvasó (scanner) segítségével nyomtatott szöveget, fotókat vagy rajzokat vihetünk be a számítógépbe. Bár megkülönböztethetünk fekete-fehér és színes szkennereket, ma már csak az utóbbi típusok kaphatók a piacon. E kettőt szinte csak képfelbontási képességük különbözteti meg egymástól. A szkennereknek létezik kézi és asztali változata is. Utóbbi általában A4 vagy A3 méretű oldalak, míg kézi változata kisebb területek beolvasására használható. A dobszkenner és a speciális diaszkenner segítségével diapozitívok, illetve negatív filmek is feldolgozhatók. A szkenner a papíron lévő információkat minden esetben kép formátumban továbbítja a számítógépnek. Ha a szkennert nyomtatott szövegek beolvasására kívánjuk használni, a szöveg értelmezéséhez speciális optikai karakterfelismerő, ún. OCR program szükséges. A karakterfelismerő program a karakterek alakjának felismerésével a képet szöveges dokumentummá alakítja.
Digitális fényképezőgépek és kamerákDigitális fényképezőgépekNapjainkban a technika fejlődése új távlatokat nyitott a digitális képrögzítés terén. A digitális fotózás elterjedésével újabb lehetőségek nyíltak a nyomdaiparban, a reklámiparban és a számítástechnikában egyaránt. A digitális fényképezőgép ennek az új technikának az egyik eszköze. A digitális fényképezőgép a képeket nem filmszalagra fotózza, hanem digitális formátumban tárolja. Az eltárolt képeket ezután áttölthetjük számítógépünkre, feldolgozhatjuk valamilyen grafikai programmal, vagy akár ki is nyomtathatjuk. A filmszalagra készült képekkel szemben, melyek felbontása szinte végtelennek tekinthető, a digitális képek felbontása mindig limitált, amely a fényképező képdigitalizálási mechanizmusának optikai felbontásától, a fényképező memóriakapacitásától, valamint a kép kinyomtatására használt eszköz kimeneti felbontásától függ.
A digitális fényképezőgépek legnagyobb előnye, hogy a képek elkészítése gyors és költségmentes, mert a fényképezést követően nincs szükség a fényképek előhívására, a képek azonnal megtekinthetők, feldolgozhatók és szükség esetén azonnal törölhetők.
|
Digitális kamerákNapjainkban a videózás területén is elterjedt a digitális kép- és hangrögzítés alkalmazása. Az amatőr videózásban a két legelterjedtebb szabvány a Digital8 és a Mini DV. Professzionális stúdiók rendszerint Digital Beta és DVC Pro rendszerű készülékeket használnak. Az itt felsorolt szabványok szerint dolgozó kamerák mindegyike a korábbi analóg készülékekhez hasonló mágnesszalagos adatrögzítési technikát alkalmaz, de a felvételt már digitális jelsorozat formájában rögzíti a szalagra. A digitális videózás legfontosabb előnye a korábbi analóg technikával szemben, hogy az elkészült felvételt minőségromlás nélkül tölthetjük át számítógépünkre és a különféle videószerkesztő programok segítségével a felvételt feldolgozhatjuk – például vághatjuk, feliratozhatjuk, – majd a kész anyagot minőségromlás nélkül visszaírhatjuk a szalagra. Magas minőségük miatt leginkább a digitális kamerával készült felvételek alkalmasak például házi DVD vagy Video CD, illetve interneten is továbbítható kisméretű filmek létrehozására. Digitális fényképezőgép (kamera) A digitális fényképezőgépben az optika ugyanúgy állítja elő a valódi fordított állású képet, mint a hagyományos fényképezőgépekben. A képet azonban nem egy fényérzékeny filmfelületre vetíti, hanem egy érzékeny fotodióda-mátrixra, képvevő CCD-szenzorra, amely a fényt képpontonként három színösszetevőre bontva az erősségével arányos jeleket ad. Ezeket a jeleket digitalizálja, és tömörített fájlként tárolja a kamera a memóriakártyán. A képpontok száma a gép egyik fontos jellemzője, millió pixelben (megapixel: MP) szokás megadni - ma az 1-8 MP felbontás a jellemző. (Ez azért volt fontos adat, mert a hagyományosan filmre dolgozó gépek, a filmek jó minősége miatt, igen nagy felbontásnak felelnek meg.) Az optikai zoom a kép valódi nagyíthatóságát jelenti, természetesen az eredeti képnek csak egy kis részletét lehet így lefényképezni (annál kisebbet, minél nagyobb a nagyítás), hiszen a kép többi része „kilóg" az érzékeny mezőből. A digitális zoom esetén csak a digitális képet nagyítják, így a pixelek látszólagos mérete is nő - romlik a képminőség. Tulajdonképpen a hatás olyan, mintha egy kisebb pixelszámú géppel dolgoznánk Ezt később egy képszerkesztő programmal is megtehetjük, nem sok értelme van. (Egy 3,2 megapixeles géppel 3-szoros digitális zoommal olyan kép készül. mintha 3-szor közelebbről fényképeznénk, de 3,2/3"= 0,35 megapixeles géppel.) A TFT kijelző nemcsak a fénykép készítésekor hasznos, hanem ezen visszanézhetjük az elkészült képeket is, és szelektálhatunk. A vakut ki/be kapcsolhatjuk. illetve a vörösszem-effektust is csökkenthetjük. A legtöbb digitális géppel mozgókép is készíthető (például 30 képkocka/s. 640 x 480 felbontásban), persze erre a videokamera sokkal alkalmasabb. A felvételeket a gépben memóriakártya tárolja. Compact Flash – ezek ara folyamatosan csökken. kapacitásuk nő (32-512 MB jellemző) A Compact Flash memóriakártya tápfeszültség nélkül is megőrzi az adatokat, a fájl írásakor az adatáram néhány MB/s nagyságrendű, ami a CD-írás sebességének felel meg. A memóriakártyán lévő tömörített képfájlokat általában az USB porton keresztül a számítógépre letölthetjük, további felhasználás például megtekintés, szerkesztés. nyomtatás céljából. Ha fénykép minőségű képet akarunk, akkor nagy felbontású nyomtató (600-1200 dpi) és (fényes) fotópapír szükséges.
|
|
|
Bemeneti egységek - BillentyűzetBemeneti egységeknek nevezzük azokat a perifériákat, amelyek kizárólag a számítógépbe történő adatbevitelt biztosítják. Az információ a külvilág felől a számítógép központi egysége felé áramlik. A legjellemzőbb bemeneti periféria a billentyűzet (keyboard). E nélkül nehezen képzelhető el a számítógép használata. Típusait a billentyűk száma és azok nyelv szerinti kiosztása alapján szokás megkülönböztetni. A szabványos angol billentyűzet 101, míg a magyar 102 vagy 105 gombos, de tetszés szerint válogathatunk számtalan további billentyűzettípus közül is.
|
Bemeneti egységek - EgérA grafikus képernyők elterjedésével alakították ki a grafikus felhasználói felületeket, amelyeknél az információ átadásához úgynevezett ikonokat alkalmaznak. Az egér (mouse) a grafikus operációs rendszerek megjelenésével vált nélkülözhetetlen perifériává. Használata nagyban megkönnyíti a számítógéppel végzett munkánkat. Az egér mozgatásával egy mutatót irányíthatunk a képernyőn, és különféle műveleteket végezhetünk el az ott található objektumokon. Legelterjedtebb változatai kettő-, illetve háromgombosak. Az IBM-kompatibilis számítógépekhez csatlakoztatható egereket többféleképpen csoportosíthatjuk. 1. Működési elv szerint
A mechanikus egér részeit a következő ábrán láthatjuk.
Amikor a mechanikus egeret elmozdítjuk, az egér aljába beépített golyó az asztalon gördül. A mozgás irányát és sebességét az egér a golyónak támaszkodó görgők segítségével érzékeli. Az optikai egér az elmozdulás érzékelésére görgő helyett egy különleges optikai érzékelőt használ. Ez az érzékelő az egér mozgatása közben észleli az alatta elhaladó felület optikailag érzékelhető elmozdulását, és ebből számítja ki az egér elmozdításának mértékét és irányát. 2. A számítógéphez való csatlakozás módja szerint
3. Pontosság szerint Az egerek pontosságát DPI (Dot Per Inch) mértékegységgel mérjük. Minél nagyobb ez az érték, annál pontosabb az egér. Bemeneti egységek - HanyattegérA hanyattegér (trackball) a hagyományos mechanikus egér megfordításával jött létre. A kézzel forgatható golyó mellett kaptak helyet az egér gombjai. Gyakran használják hordozható számítógépeknél beépített mutatóeszközként is.
Előnye az egérrel szemben, hogy nem kell mozgatni, ezért kisebb helyigényű.
|
