Hálózatok logikai elrendezése

A hálózatok logikai elrendezését hálózat topológiának nevezik. Hálózat építésnél általában van egy gerincvezeték, s ehhez kapcsolódnak kisebb alhálózatok, amelyek gyakran koaxiális gyűrűk.

A következőkben felsorolásra kerülnek az ismert topológia típusok.

Sín, vagy busz topológia

A gazdagépek egy vezetékszegmensre (sín) csatlakoznak. A szegmens hossza meghatározott, függ a vezeték tulajdonságaitól. Mindkét végén ohmikus lezárók találhatók. Kisebb hálózatoknál előnyös. Hátrány: ha valahol elszakad (meghibásodik) a gerinc, az egész hálózat leáll!

Csillag topológia

A gazdagépek a csillagponthoz sugarasan kapcsolódnak. Több csillagpont alakítható ki, amelyek egymással összeköthetők. Előny: Bármely szakaszon hiba lép fel, csak az adott szakaszt érinti.

Gyűrű topológia

Az ilyen típusú hálózatba kapcsolt gépek közül egy mindig a szomszédos elemekkel van összekötve. A hálózat körbejárható, nincs vég-gazdagép.

Vezérjeles gyűrű (token ring) topológia

Ebben a rendszerben egy vezérlőjel állandóan körbe jár a hálózatban, és az a gazdagép kap engedélyt a kommunikáció kezdeményezésére, amelyik kapujában ott tartózkodik a vezérlőjel.