A szoftverek csoportosítása:

a. Rendszerszoftverek:

A számítógép egyes részeinek zavartalan együttműködését biztosítják:

BIOS (alapvető bemeneti/kimeneti rendszer): olyan szoftver, amely a számítógépgép ROM típusú memóriájában található.

Feladata:  az egyes hardver elemek működésének irányítása, az alapvető gépi folyamatok vezérlése

• operációs rendszerek: olyan szoftverek, amelyek a számítógép működtetéséhez szükséges parancsokat értelmezni tudják és azokat végre is hajtják.

Feladatai:

• a hardver kezelése,
• a programok betöltése az operatív tárba és azok futtatása,
• kapcsolattartás a futó programokkal és a felhasználóval,
• a háttértárak tartalmának kezelése,
• adatok kezelése és átvitele,
• megszakítás- és hibakezelés.

A legelterjedtebb operációs rendszerek: DOS, UNIX, Windows 95-től felfelé.

b. Rendszerközeli szoftverek:

ˇ       megkönnyítik az operációs rendszerek használatát (pl: Norton Commander),

ˇ       segítik a programkészítést (pl: Turbo Pascal programozási nyelv)

c. Alkalmazói és felhasználói szoftverek:
    Valamilyen konkrét feladat megoldására kifejlesztett szoftver.
    A fontosabb területek:

o      szövegszerkesztés,

o      adatbázis-kezelés,

o      táblázatkezelés,

o      az információ grafikus megjelenítése,

o      számítógéppel támogatott tervezés,

o      szimuláció,

o      játék, szórakozás.

Operációs rendszernek nevezzük azon programok összességét, amelyek a számítógépet vezérlik, felügyelik a felhasználást segítő programok végrehajtását, és biztosítják a számítógép erőforrásainak hatékony kihasználását. Tehát az operációs rendszer felelős a számítógép működéséért.

Legfontosabb feladatai közé tartozik:

• az adatok és programok háttértárakon történő tárolása,
• az adatok elérhetőségének biztosítása,
• a memória- és perifériakezelés,
• a felhasználói programok betöltése a memóriába, és a programok elindítása,
• az erőforrások elosztásának ellenőrzése,
• kapcsolatteremtés ember (felhasználó) és gép között.

Az operációs rendszerek osztályozása

Az operációs rendszereket több szempont szerint csoportosíthatjuk.

Az operációs rendszerhez szükséges hardver mérete (teljesítménye, kapacitása) alapján megkülönböztethetünk:

• mikroszámítógépekhez kapcsolódó operációs rendszereket (például a Windows NT, DOS, Mac OS, Linux),
• kisgépekhez kapcsolódó operációs rendszereket (például az MS-DOS, UNIX, OS/2),
• nagygépekhez kapcsolódó operációs rendszereket (például az OS/390, VM/ESA, z/OS).

A felhasználók száma szerint az operációs rendszerek lehetnek:

• egyfelhasználós (single-user) rendszerek, ahol az operációs rendszer nem kérdezi meg ki az, aki a gép elé ül, így bárki bármit megtehet, nincsenek korlátozva a jogai. Bárki bármit át tud állítani, meg tud nézni, vagy le tud törölni. Ilyen például a DOS, de ilyen a Windows95/98/ME (például a DOS, OS/2),

ˇ        többfelhasználós (multi-user) rendszerek, ahol az operációs rendszer mindig megkérdezi ki dolgozik a gépen (kell egy felhasználónév és egy jelszó), és sikeres bejelentkezés esetén is csak korlátozott jogokkal rendelkezik mindenki (kivéve a rendszer felelősét). Ilyen operációs rendszer például a Linux vagy a WindowsNT/2000/XP (például a UNIX, Windows NT, Linux).

Az egy időben futtatható programok száma alapján:

• Egyedi vagy monoprogramozási mód (Single Task): az alkalmazói programok egymás után töltődnek be a memóriába. Egyszerre csak egy program fut a számítógépben, a következő program betöltésével a korábbiak törlődnek a memóriából. A CPU lényegesen gyorsabban működik, mint bármelyik periféria, így ha például nyomtatunk, vagy lemezműveletet végzünk, akkor a CPU kénytelen várakozni. A lemezegységek és a nyomtatók többnyire intelligens eszközök, azaz rendelkeznek saját processzorral. Amikor ezek végzik a feladatukat, akkor a CPU tétlen.

A holt idő elkerülésére van megoldás:

• Multiprogramozási mód (Multi Task): egyidejűleg több program van a memóriában, és ezek látszólag egyszerre futnak. Valójában a programok osztoznak az erőforrásokon. Amíg az egyik lefoglalja a CPU-t, addig a másik a nyomtatóval dolgozik együtt, vagy lemezre ír. Az erőforrásokon osztoznak a programok, amikor viszont az egyik program periféria-művelet miatt várakozásra kényszerítené a CPU-t, akkor az futtathatja a másik programot. Nyilván, ha mindkettő nyomtatni akar, akkor dönteni kell a sorrendről, s amíg a nyomtató nem fejezi be az első munkát, addig a CPU vár. Tehát a holt idő itt is jelentkezik, de lényegesen jobban kihasználható a CPU.

Kezelőfelületük szerint

ˇ        Karakteres: vagy más néven parancssoros, ahol műveletek elvégzéséhez a billentyűzeten kell parancsokat begépelnünk. Ehhez pontosan ismernünk kell az adott operációs rendszer parancsait és azok használatát, ugyanakkor egy kisebb teljesítményű gépen is megfelelő sebességgel működnek. Ilyen például a DOS.

• Grafikus: a kiadható parancsok ikonként, vagy menüpontként jelennek meg, és az egérrel választhatók ki. Az ikonok általában jól mutatják funkciójukat, s az egér kezelése is egyszerű, így használatát könnyű elsajátítani, ugyanakkor nagyobb teljesítményű gépet igényel. Ilyen például a Windows.

Az első operációs rendszerek a harmadik generációs számítógépekkel egy időben jelentek meg. Ezek úgynevezett karakteres operációs rendszerek voltak, a parancsokat szöveges formában kellett megadni, és a parancsok végrehajtásáról, illetve eredményéről is szöveges formában kaptunk tájékoztatást.

Napjainkban az úgynevezett grafikus operációs rendszerek a legelterjedtebbek, melyeken grafikus felületen (GUI - Graphical User Interface), úgynevezett ablakok segítségével dolgozhatunk. A műveletek végrehajtását - például parancsok kiválasztását vagy a visszajelzések értelmezését - grafikus szimbólumok segítik.

A leggyakrabban használt grafikus operációs rendszerek közé tartoznak a Mac OS, valamint a Microsoft Windows rendszerek. Az eredetileg szöveges felületű UNIX és LINUX rendszerek kiegészítőjeként egyre elterjedtebb a felhasználóbarát grafikus felület.

A Microsoft cég 1985-ben mutatta be első Windows szoftverét, amelyet még nem lehetett önálló operációs rendszernek tekinteni. 1987-től számos további változatot fejlesztettek ki, melyek közül legjelentősebb a Windows 95, amely már önállóan működő grafikus operációs rendszer volt. A Microsoft cég termékei közé tartoznak a Windows 98, a Windows NT 4.0, a Windows 2000 és a Windows XP operációs rendszerek is

A Windows grafikus operációs rendszerek

Windows 95, Windows 98, Windows Me - egyedi gépekre, munkaállomásokra,

Windows NT, Windows 2000, Windows XP - hálózati gépekre,

Windows CE - kicsi kézi (pocket) számítógépekre.

A továbbiakban elsősorban a Windows XP-vel foglalkozunk.

A grafikus felület részei:

Ø     asztal, ikon, tálca, start menü, ablakok, menük, helyi menük, ezek fő funkciói és elemei,

Ø     a menük. ablakok típusai, részei, jelölések és jelentésük,

Ø     ablakok kezelése, menük, ikonok használata,

dialógusablakok, vezérlőelemek használata