2500 éves érett emberismeret:
a HIPPOKRATES - sikermenedzsment

Már majdnem két és félezer évvel ezelőtt tanította a híres görög orvos és filozófus, Hippokrates, hogy - vérmérséklettől és jellemtől függően - emberek négy alaptípusa ismert. Ez az ismeret az évszázadok során differenciálódott és kiegészült, többek között C.G. Jung mélylélektani pszichológus, valamint Dr. William M. Marston - aki a hazugságdetektor feltalálója - munkássága révén.

1980-ban jutottak a mindig szigorúan bizalmasan őrzött iratok Németországba, ahol elsősorban a legkiemelkedőbb eladók számára tették hozzáférhetővé. 2001 a Hippokrates Társaság alapító éve (a hesseni Burghaunban) az eddigi célcsoport-orientáltság és terjeszkedési stratégia döntő fordulópontját jelentette. A hippokratesi eskü nyomán ("... fenntartás és viszonzás nélkül, szívesen tanítom művészetemet ...") az alapismereteket speciális szemináriumokon adják tovább - díjmentesen. Így lehet biztosítani valamennyi érdeklődő számára a sikerrendszerhez való hozzáférést.

Aktuális ez részben a magánéletben, pl. az élettárssal való kritikus helyzetekben, a gyerekekkel való problémáktól egészen az akadékoskodó szomszédokig. Másrészt hivatali síkon is, ami végeredményben a vezetői minőség és a karrieresélyek javulását eredményezi.

Az önelemzésen túlmenően a Hippokrates-rendszer lehetővé tesz egy mélyebb betekintést mások várható magatartásába. Egy jövedelmező perspektívaváltás - mert minél többet tudunk indítékokról, félelmekről és üzleti partnereink gondolkodásáról és vérmérsékletéről, annál megfelelőbben és célirányosabban tudunk a kapcsolatba belemenni.

Ez jobb felismeréshez és kölcsönös megértéshez vezet, csökkenti az emberek közötti válsághelyzeteket, éppúgy a magánéletben, mint az üzleti világban. Aki például mint vezető egyes munkatársak erősségeit ismeri, jól összehangolt csapatot tud kiépíteni és optimálisan bevetni. Az eredmény: elégedett és nagy teljesítményű munkatársak a képességeiknek megfelelő feladatkörrel és - ebből adódóan - minimális fluktuáció.

A munkavállaló szempontjából: aki a munkatársainak a magatartási súlypontjait ismeri, fel tudja oldani a válságos helyzeteket, és el tudja kerülni a súrlódási veszteségeket. Aki mint tanácsadó a mindenkori vevő személyiségtípusát ismeri, jobban fel tudja mérni annak indítékait és magatartását és megfelelőképpen tud reagálni.

A felismerés - csakúgy mint mindig - a legjobb út az optimalizálásra. Ezért a Hippokrates-rendszerbe való belépés egy szabvány kérdőívvel kezdődik a saját erősségek felméréséhez. Kiértékelés után az érdeklődő egy differenciált személyiségprofilt kap, nem feketén-fehéren, hanem sokszínűen. Mert a személyiségjegyeknek négy fő struktúrája van: a "vörösek", a "kékek", a "zöldek" és a "sárgák". Ezek mindegyike további három alcsoportra tagolódik.

Az emberismeret "kis egyszeregye", amelyet egykor Hippokrates gondolt ki, az idők folyamán továbbfejlődött, és ma még aktuálisabb, mint valaha. Utólag a görög emberismerő még megerősítést is kap érveihez a modern tapasztalati tudományoktól. Így a Gallup-Intézet 25 éven át tartó tanulmánya némely személyügyi vezető számára szabályszerűen kulcsfontosságú sikerhez vezetett. A világ legjobb menedzserei ugyanis az eddigi személyiségfejlesztési alapelveket - hogy ti. minden munkatárs megfelelő segítség mellett mindent el tud érni - elavultnak tekintik. Ezzel szemben arra a tapasztalatra jutottak, hogy csak a meghatározott, a saját feladatkörük számára fontos erősségekkel rendelkező munkatársak tudnak csúcsteljesítményt nyújtani.

Ez a háttér ad magyarázatot egy másik Gallup-vizsgálat összefoglalására: Eszerint Németországban csak a munkavállalók 16%-a mutatkozik a munkahelyén elkötelezettnek, 100-ból 84 "semmilyen valódi kötelezettséget" nem érez a munkájával szemben, és 15% tartja magát "aktívan elkötelezetlennek".

A legfontosabb a munkatársak személyiségének nem megfelelő felismerésében - a hiányzó emberismeret. Így nyilatkoztak többek között azok megkérdezettek, akik szerint vezetőjük "irántuk mint ember iránt nem érdeklődik", és ezáltal olyan pozíciót töltenek be, amely nem fekszik nekik.

Mindezen nézőpontok közepette a milliomos-legenda John D. Rockefeller egyik idézete jövőbe mutató üzenetté vált:

A cikket németről fordította: OLÁHNÉ NAGY Erzsébet